Google Analytics

kedd, július 24, 2007

Egypetéju vs. kétpetéju ikrekek

No jo, megint en, megint a babakrol... (Bar megfogadtam, hogy nem leszek olyan, aki semmi masrol nem tudok beszelni, mint a picikrol (pedig még meg sem szulettek), de most semmi mas erdekfeszejto nem tortenik korulottunk. (Balazs ir majd nem soka remelem, mert kapott egy kituntetest a munkahelyen, es azt majd o irja meg inkabb).

Azt akartam elmeselni, hogy mi is a helyzet az egy- illetve ketpeteju ikrekkel. Amikor megtudtuk, hogy ikreink lesznek, (nevezetesen az elso ultrahang alkalmaval 6 hetesen, amikor is meglepetesszeruen ket kis fekete alapon feher bogyo tunt fel a monitoron), akkor a meglepetestol nem is tudtunk koncentralni arra, amiket az orvos mondott, de emlitette, hogy nem tudjak még egyertelmuen, hogy vajon egypeteju ikrekrol van-e szo. A mi esetunkben a gyerekek kulon magzatburokban es kulon mehlepennyel birnak, az orvos szerint ez a legszerencsesebb kombinacio. (Lasd a sajat alkotasu rendkivul szofisztikalt kepet.) A ketpeteju ikrek minden esetben ilyen modon fejlodnek, de egypetejuek is lehetnek kulon burokban, attol fuggoen, hogy a terhesseg hanyadik napjan osztodott a sejt. (Nem akarok tul tudomanyosan hangozni...) :o) Szoval, majd ha megtudjuk a nemuket, akkor ha ket azonos nemu babank lesz, akkor majd csak szuletesuk utan, vervizsgalattal tudjak megallapitani, hogy hany petejuek is valojaban. Ha egy kukis - egy punis, akkor egyertelmuen ketpetejuek ugye. :o)

A masik erdekes, amirol irni akartam, az a kicsik mozgasa. Elvileg ezekben a hetekben aktualis az, hogy erezzem, ahogy juppakalnak odabent, es erzek is idonkent valamit, de nem vagyok biztos abban, hogy ez mar az lehet... Utana is neztem a neten + konyvekben, hogy mit is kellene konkretan ereznem, es ahany forras, ahany anya, annyifelekeppen irjak le, hogy milyen erzes is a kezdeti babamozgas. Legtobben azt mondjak, hogy olyan, mintha kis lepkek szalldosnanak odabent (na engem az isten mentsen meg ettol, tuti hanynek tole), a buborek kipukkadas erzese mar kozelebb all hozzam, de volt olyan is, aki azt mondta, hogy olyan, mint amikor fejjel lefele logsz a maszokan... (nalam ennek is a tuti hanyas lenne az eredmenye...) En a magam reszerol azt tudnam mondani, hogy olyan erzes, mintha valaki pici békalábbal uszkalna belul a vizben, es a hasamat csak a bekalab keltette erosebb áramlatok érnék el. Meg neha-neha maga a bekalab is, de egyelore ez a ritkabb. Ezutan jon majd nem sokkal az, amikor a kicsik majd a vesémmel fociznak... ;o)

A legutobbi ultrahang 13 hetesen keszult, azon mar tok jol latszik egy csomo minden, de eddig akarkinek mutattuk a kepeket, mindenki csak egy zsak krumplit velt latni, pedig szerintunk tokre jol latszik, hogy mi micsoda. :o) Persze, nekunk konnyu, mert nekunk ugye mozogtak, nem is kicsit, mindenfele flikk-flakkokat csinaltak, amig neztuk oket, szegeny doktorno alig birt egy-egy normalis kepet csinalni roluk, hogy meg tudja merni a Down-kor szuresehez szukseges nyaki redo vastagsagat, meg ilyeneket. De mi nagyon elveztuk, jo volt latni oket ugrandozni. Sot, egyikuk az ujjat is szopta, masikuk pedig csuklott, meg asitott is. :o) Viccesek. Még 160 nap...

kedd, július 17, 2007

Gólyahίr

Nem is tudom, hol is kezdjem... Az ugy tortent, hogyhusvetra ellatogattunk Melbournebe es a Great Ocean Roadra (errol irtam beszamolot korabban itt). Ez volt az elso igazi kozos nyaralasunk Balazzsal, amiota itt vagyunk Ausztraliaban, mert ezelott leginkabb csak dolgoztunk, egyszerre tobb munkahelyen is, illetve a hosszabb nyaralasokra pedig hazamentunk Magyarorszagra csaladlatogatoba. Indulas elott nem sokkal abbahagytuk a Bunningsos munkat, es elhataroztuk, hogy mostantol fejenkent csak egy munkahelyen dolgozunk, leven most mar mindkettonknek jo munkahelye.

A Great Ocean Road-os kiruccanast nagyon elveztuk (errol a kepek is tanuskodnak), raadasul komoly emleket is hoztunk haza. Jo ket hettel a hazaerkezesunk utan kiderult, hogy bizony nem csak ketten jottunk haza Melbourne-bol... Ujabb nehany het mulva pedig az is kiderult, hogy valojaban négyen jottunk... Ikreket varunk. :o) (Szoval igy menjen nyaralni barki!) :o)

Eddig nem nagyon reklamoztuk a dolgot, probaltuk megvarni a kritikus elso 12 hetet, de mostanra mar nagyjabol tul vagyunk a nehezen (17. hetben jarunk most). A gyerekek nagyon jol viselik magukat odabenn, szavunk nem lehet, nincsenek reggeli rosszulleteim, se semmi klasszikus kellemetlen tunetem, minden teljesen oke. (Errol az az elmeletem, hogy biztos azert lehet, mert egy kukis meg egy punis van odabenn, es a hormonjaik kiegyenlitik egymast, igy nem okoznak nekem semmi gondot. Ez az elmeletem elvileg 3 het mulva a kovetkezo ultrahangon kerul cafolasra illetve megerositesre, ekkor mondjak majd meg jo esellyel a gyerekek nemét. Mar nagyon varjuk! :o)

A hasam mar a 10 heten elkezdett gombolyodni, es nem azert, mert dupla adagot ettem a pizzabol... Igy aztan a munkahelyen is eleg hamar kenyszerultem megosztani az oromot a kollegakkal-fonokseggel, de az elozetes varakozasaimmal ellentetben teljesen jol es orommel fogadtak a hirt! A fonokom egybol uj, kenyelmesebb szeket ajanlott :o) (nem, egyelore nem a miniszterit), es mondta, hogy megprobalnak mindent megtenni, hogy a leheto legkenyelmesebb babavarasom lehessen, dolgozhatok otthonrol, amikor akarok, meg minden. Eljen a government! :o)

Na, hogy valami ertelme legyen ennek a postnak azok szamara is, akik csak informalodnak errol az oldalrol: az ausztral anyasagi segelyek eleg zurosek... Egyelore nem is latom at egeszen pontosan a lehetosegeket. (Na ennyit a tolem valo informalodasrol...) :o))) Szoval az egyelore biztos, hogy itt peldaul nincs egyaltalan kotelezoen adando fizetett szulesi szabadsag. Jobb cegeknel minimum egy eves munkaviszony utan esetleg adnak 6 hetet. Koztisztivselokent extra kivaltsagos helyzetem van, en 12 het fizetett szabit kapok majd. Ezzel egyutt 1 evet maradhatok otthon a gyerekekkel, addig tartjak az allasom, aztan sanyi.

Utanajartam a bolcsodeknek/ovodaknak is. Leginkabb azert, mert amikor a munkahelyen bejelentettem a nagy hirt, akkor a mar anya kolleganoim egybol egymast taposva adtak a tanacsokat, hogy azonnal de AZONNAL menjek es irassam be a gyerekeket valamelyik bolcsibe, mert atlagosan 2 ev varakozas van egy-egy bolcsodebe. (Aminek ha utanaszamol az ember, es be akarja adni a kicsiket 1 eves koruk korul, akkor gyakorlatilag az a legbiztosabb, ha meg a baba tervezes idoszakaban beiratja oket, biztos, ami biztos alapon. Na, kerestem en is gyorsan egy szimpatikusnak latszo bolcsit, es junius kozepen beirattam a kicsiket 2008 szeptemberere. Igy aztan volt olyan szerencsem, hogy elso lehetek a VAROLISTAN! Magyarul 16 honappal kesobbre is mar full megteltek a helyek. Hat, igy jartam.

A csaladi potlek es egyeb allami tamogatasokrol majd kesobb irnek, amikor mar sikerult is megertenem a rendszert... Az orvosi/ korhazi ellatasrol is irok legkozelebb, de most mar megyek ebedelni, mert a kicsik reklamalnak! ;o)

Kepeket teszek fel nem soka, megigerem. A nagy pocimrol is, meg a picikrol is. :o)