Google Analytics

hétfő, március 29, 2010

Bacsi Gergo, Judi neni

Baratok erkeztek hozzank Magyarorszagrol nehany napra: Gergo es Judit, illetve ahogy a gyerekek aposztrofaljak oket: Judi neni es bacsi Gergo. Bacsi Gergo kulonosen erdekes eset, hiszen a mi kis Gergonk druszaja, es kivancsian figyeltuk, hogy milyen reakciot valt majd ki belole a teny, hogy valaki mast is ugy hivnak, mint ot.

Eleinte egyaltalan nem foglalkozott ezzel, siman csak 'bacsi'-nak hivta, mig Juditot szepen szolitotta Judinak vagy Judi neninek, mikor hogy. Aztan nehany nap utan letisztulhatott benne valami, mert egyszer csak megszolitotta felnott-Gergot, vagy utalt ra, vagy valami, es ugy hivta: bacsi Gergo. Tehat gondolom, azt gondolhahtta, hogy van o, ugye a 'gyerek-Gergo', es van a 'masik', a 'bacsi-Gergo'. Logikus...

szerda, március 24, 2010

Apa pukija

A mult heten mentem egyik nap a gyerekekert, es ilyenkor mindig egy jo oraval korabban erek oda, mint Balazs, es addig jatszogatok ott veluk az oviban. Mar ezuttal is epp elolvastuk az osszes mesekonyvet, elenekeltuk az osszes dalt, es mar megint vegighurcoltak az osszes szoban, hogy megmutassak, melyikben mi van, es mar korbeszaladgaltak az ovit oda-vissza ketszer, es mar szetdobaltak az osszes muanyag allatkat, es megmutogattak az osszes fenykepen, hogy melyiken ki van, es hogy hol a monkey, hol az elefant, a teknos, a nyuszi, szoval mar tul voltunk mindenen, csak Apat vartuk.
 
Egyszer csak jott is egy ficko, ugyanugy feher ing + nyakkendo komboban, hatulrol egeszen hasonlitott Balazsra, es a gyerekek szaladtak is az ajto fele
 
Gyerekek: - Apa! Apa!
Mami: - Nem, bogarkak, az nem a Ti apukatok, ez a bacsi valaki mas apukaja. O az Emily apukaja.
Bence: - Apa pukija, apa pukija.
Gergo: - Apa kukija, apa kukija.
 
Meg jo, hogy mas nem ert magyarul az oviban...

szombat, március 13, 2010

Fogyasztoi tarsadalom

Ezt is megertuk. Kidobtuk a teljesen jol mukodo tevenket a kukaba. Az elso tvnket, amit itt vettunk. 150 dolli volt akkor, 8 eve, egy egyszeru, 51cm-s duci tv. Igazabol eloszor el akartuk adni ebay-en, aztan lattuk, hogy kb. 25 masik ilyen tv van elado, es 10 dollikert mennek el, ha egyaltalan elkelnek. Szegenyke mar kint lakott a garazsban a foldon, es folyton atestem rajta. Raadasul hasznalni sem tudjuk nem sokara, mert csak digitalis adas lesz, es ahhoz hogy nezhessuk, kellene venni egy 100 dollis kutyut. Hat annyiert mar majdnem lehet venni egy uj tv-t, ami akar lapos is. Ugyhogy gondoltuk, hogy akkor elvisszuk a szemettelepre, ahol aztan majd valaki megveszi. Mert hogy a szemettelep uzemeltet egy ugynevezett Treasure market-et, azaz "kincses piacot", ahogy a fiuk - es mi is - hivjuk. Az ember ide elviszi a megunt, de meg mukodokepes vagy hasznalhato cuccait (jatekokat, butorokat, ruhakat, konyveket, faanyagot, bontott cuccokat, regi mosogepet, ilyesmiket), es masok meg megveszik. Igy vettunk mi is tobbek kozott egy fredi-beni szeru, labbal hajtos kisautot $5 dollarert, egy rendes mukodo jatekfunyirot $2-ert, egy nagy allotukrot keretben $8-ert, egy beszelo-tancolo Elmo figurat, amit Gergo meglatott es nem eresztett tobbet $4-ert, es egy igazi regi konytari lampat $4-ert, meg nehany mesekonyvet $1 dollarert.

Szoval tenyleg igazi kincsekre lehet itt lelni, olyasmi azegesz, mintha otthon a PeCsa bolhapiacan boklaszna az ember, csak annal azert kisebb, viszont olcsobb. Ugyhogy teljesen ra is szoktunk, nagy eloszeretettel megyunk minden 2-3 hetben, viszunk is valamit (regi merleget, regi iroasztal lampat, ilyesmiket), hozunk is valamit.

Na de vissza a tevehez, szoval elvittuk a regi tevenket, de mikor odaertunk, szomoruan lattuk, hogy a lerakatnal egy tablan ki van irva, hogy "No old TV, no old monitor", azaz regi tevet es monitort nem vesznek at, dobjuk egyenesen a kukaba itt oldalt. Azert bementem megkerdezni, hiszen meg mukodik, de sajnaljak, nem veszi senki. Es mondjuk sajnos igaza volt a fickonak. Szoval szegenyke ment a kukaba. Hat igy jartunk.

Ezt is megertuk.

kedd, március 09, 2010

Betegszoba

Az elmult hetekben tiszta betegszoba volt nalunk... A gyerekek kezdtek enyhe kohecselessel, ami aztan atragadt Balazsra, de o kemenyen ellenallt es nem dolt be, kozben a gyerekek viszont tovabbnyomtak a kohogest, Gergo viszonylag konnyen atesett rajta, nehany adag panadol utan nyoma se volt rajta a betegsegnek, Bence szorosan kovette minden tunetben ket nappal kesobb, de ot le is dontotte a labarol, lazzal, elesettseggel, mindennel. Legszivesebben egesz nap csak olben gunnyasztott volna... Ugyhogy Bence itthon maradt velem meg Pannaval egy napot, nem ment oviba.

Kivancsi voltam, hogy milyen az, amikor a fiuk kozul csak egyikuk van itthon... (Igazabol az lett volna a legerdekesebb, ha Panna sincs itthon, csak Bence, de ehhez a kiserlethez nem voltak adottak a feltetelek...)

Reggel Bence is ugyanugy keszulodott az ovira, mint Gergo, bar mondogattuk neki, hogy csak Gergo megy egyedul Apaval, Bence itthon marad. Latszolag meg is ertette, de azert a reggelit o is megette es fel is oltozott, es fogta a kis mesekonyvet, es jott puszit adni, hogy akkor o is megy a kocsihoz es indul az oviba. De o maradt. Nem banta kulonosebben, szepen integetett Apanak meg Gergonek, aztan szaladt vissza jatszani a szobaba. En pedig le tudtam ulni meselni neki, csak neki, ugy, hogy kozben ult az olemben, aztan rajzoltunk kettesben, es foztunk is, nagyon jo volt.

Egy gyerekkel, vagy ket kulonbozo koru gyerek mellett ezek teljesen termeszetes pillanatok lehetnek, de ikrek mellett ez szinte elkepzelhetetlen. Hiszen mindig mindketten ugyanannyit akarnak beloled, es mi sem tudjuk onfeledten atadni magunkat az egyikukkel valo foglalkozasnak, hiszen kozben mindig figyelni kell a masik (ketto) gyereket is, hogy az se essen fejre sehonnan es lehetoleg a mosoport se egye meg mind. Szoval ezek az onfeledt pillanatok nekunk kimaradtak, vagy legalabbis mashogy valosulnak meg. Plusz allandoan igazsagosztas van, mert persze mindig pont ugyanaz kell mindkettonek, akkor is, ha van belole ketto vagy harom teljesen egyforma, akkor is PONT az az egy kell, ami epp a masiknal van. Most, hogy csak ket gyerekkel voltam otthon, es Panna jo kislany modjara ataludta szepen a delelottot, nyugodtan tudtam jatszani Bencevel, nem volt hiszti, helyette vidam kozosen evés volt, kozosen jatszas, onfeledt szorakozas osztatlan figyelemmel. Nem kellett versengeni semmiert, nem kellett vitatkozni semmin, es tok bekesen telt a nap.

Erdekes volt, hogy mennyire hianyoztak egymasnak. Illetve hogy Bencenek mennyire hianyzott Gergo... (Gergot nem lattuk napkozben, de az ovono azt mondta, hogy ugyanugy jatszott, ahogy szokott, nehanyszor mondta, hogy Bence, Bence, de alapvetoen jol elvolt egesz nap.) Bence viszont sokszor emlegette Gergot, alvas utan is rogton ot kereste, es pl amikor inni kinaltam neki, akkor hozta Gergo vizesuveget is.

Aztan delre elmult az idill, Panna felebredt es nyugos lett, Bencen is addigra jott ki jobban a betegseg es csak csimpaszkodott a nyakamba, aludni nem akart, nem is nagyon tudott a kohogestol, Panna szinten a szeretetemre vagyott, szoval a nap hatralevo reszet megszenvedtem.

Amikor viszont hazaert Apa Gergovel, hat az fantasztikus volt. Mar messzirol kiabaltak egymasnak a fiuk, Bence mar reszketett, amikor meghallotta Gergo hangjat, es sikoltozott, amikor bejott az ajton, aztan ugy jatszottak-birkoztak, mint ket kiskutya, nagyon orultek egymasnak, edesek voltak! Még meg is oleltek egymast, minden elozetes nelkul. Jo volt nezni oket.

Most azt tervezem, hogy esetleg kiveszem oket az ovibol mindkettot heti egy-egy napra, de kulon-kulon. Nem is annyira kinzasbol, hogy elvalasszam oket egymastol, hanem inkabb a magam oromere, hogy elvezhessem mindkettot onmagaban is kicsit. Ha meggyogyul Panna, (mert kozben o is lebetegedett, velem egyetemben) csinalok is egy probafutast ebbol, de egyelore azert nem mondom fol az ovit...

péntek, március 05, 2010

Az elsõ szülõi

Tegnapra hirdettek meg az oviban az elso szuloi ertekezletet. :o) Reszunkrol mondjuk igenyelt egy kis szervezest a dolog, mivel este 5.45-kor volt, es nem is voltam biztos abban, hogy milyen szemmel nezik majd, hogy velunk ott lesznek a gyerekek is...

A fiuk csoportszobajaban volt a szuloi, es csak harom szulo jott el (osszesen 10-en jarnak a csoportba), ez kisse csalodas volt. Viszont a tobbieknel is ott voltak a gyerekek, ez megnyugtato volt, es raadasul az osszes gyerek (meg a mieink is!) tunderkent viselkedtek, felmasztak a polcra (na nem ez volt a tunderseg) es leszedtek maguknak egy-egy konyvet, es azokat olvasgattak a foldon ulve... Aztan visszamasztak, visszatettek, es vettek le ujat, vagy elcsereltek. En sokszor elkalandoztam a szuloi alatt es csak gyonyorkodtem a fiukban. :o)

Balazs csak egesz keson tudott jonni, valahogy negyed 7 korul, ugyhogy addig egyedul voltam a harom gyerekkel, de egyaltalan nem volt megerolteto, edesek voltak. (Leszamitva mondjuk azt a negyedorat, amikor keresztul-kasul rohangaltak az osszes szoban es folyoson, még a szuloi elott...)

Maga az 'ertekezlet' egyebkent jo hangulatban telt, megtudtuk, hogy minden gyerek milyen aranyos, hogy van egy kinai kisfiu, aki egyaltalan nem beszel angolul, valamint hogy mikor lesz a fenykepezes az oviban, hogy milyen nagyobb programok lesznek a kovetkezo nehany hetben, hogy mekkora sikere volt a mult heti oceanos bemutatonak, amikor is valami ceg akvariumban hozott mindenfele tengeri allatot, amit megnezhettek es meg is simogathattak a gyerekek, tengeri uborkat, csillagot, teknos, sot egy kis capat is (de azt nem szabadott megsimogatni, ertheto okokbol...) es hogy milyen fundraising esemenyek, azaz gyujtesek lesznek az ev soran.

Ez az egesz fundraising nagyon megy itt Ausztraliaban, legalabbis mindig mindenhol belefutunk. Hol jotekonysagra megy az akarmibol befolyt osszeg (charity), hol csak ugy maguk valasztotta celokra gyujtenek az emberek vagy cegek, alapitvanyok. Az egyik legerdekesebb szamomra a Leukemia Alapitvany gyujtese, ami orszagos szintu, sot elvileg az egesz vilagon megy, hiszen a neve World's Greatest Shave, es az a lenyeg, hogy van egy nap, amikorra vagy valami hulye szinure kell festened a hajad, vagy le kell borotvalni, vagy ilyesmi, es erre gyujtesz penzt baratoktol, kollegaktol, akarkitol, amitaztan odaadsz a Leukemia Alapitvanynak. Peldaul par evvel ezelott az itteni North Lakes-i polgarmesterasszony, aki egy koztiszteletben allo 60-as eveiben jaro, oszhaju nagymama volt akkoriban, azt mondta, hogy o leborotvaltatja a hajat kopaszra, ha a mi shire-unk (járás?) osszegyujt ra legalabb $200,000 dollart. A penz osszejott, az emberek osszeadakoztak, igy aztan a polgarmesterasszony kopaszra nyiratta a hajat. En teljesen le voltam dobbenve, azt hittem, hogy az utolso pillanatban majd valahogy viccesen kibujik ezalol, de nem igy lett. (Benne volt a borotvalas utani kepe az ujsagban annak idejen, de nem talalom sehol, ugyhogy csak az "ilyen volt" kepet tudom feltenni.)

Az oviban persze ilyen pont nem lesz, naluk sutemeny sutos fundraising lesz, hogy aki akar, vigyen be mindenfele sutit a husvet elotti heten, amit bent eladnak a tobbi szulonek az unnepekre, aki rendel, mondjuk 1-2 dollarert darabjat, es a befolyo penz az ovodae. Illetve van most konyvvasar, minel tobbet eladnak, annal tobbet kapnak a kiado cegtol ingyen, illetve aruljak az Entertainment book-ot is, ami pedig egy jo vastag konyv, tele mindenfele kedvezmenyekre jogosito kuponokkal, ettermekre, szallodakra, programokra, mindenfele belepokre, fodraszra, kozmetikusra, szoval mindenfelere. (Ha valakit erdekel, szoljon, rendelek az ovibol!) :o) Es persze ebbol is jutalekot kapnak, amibol tovabbi cuccokat vesznek az ovinak.

Osszessegeben jol telt a szuloi, kozben a fiuk meg is vacsoraztak a halat, amit hoztunk nekik, es este pedig szepen elaludtak, nem volt semmi gond. Szoval jo ez a szuloire jarasosdi. :o) Csak azt nem tudom, hogy majd a suliban, amikor a harom gyereknek egyszerre lesz ilyen, akkor mit csinalunk... ;o)


hétfő, március 01, 2010

Panna tyúkanyó

Panna egy kis tyúkanyó. Nem csak azert, mert mar koran reggel kukorekol (az amugy is a kakas), es nem is azert, mert a tyukokkal megy aludni. Hanem azert, mert azt szereti, amikor az egesz csalad egyutt, mindenki otthon van, biztonsagban, oromben, boldogsagban. Akarmilyen nehez napja van napkozben, hasa faj, vagy akarmi, amint este hazaer Apa a fiukkal az ovibol, rogton kisimul az arca, igazi nagycsalados tyukanyo modjara megnyugszik, es legtobbszor nehany percnyi onfeledt vigyorgas es sikkantas utan bealszik, dacara annak, hogy a fiuk osszevissza nyomogatjak, visitanak, rohangalnak, zorognek, csorognek korulotte megallas nelkul. Ezt szereti.