Kertész leszek, fát nevelek...

Ezen a hetvegen megint hosszu hetvege volt, immaron harmadszor. (Es meg ezen a hetvegen is igy lesz!) :o)

Igy aztan nekilattunk a kertunk szepitgetesenek. Tobb oranyi veres verejtekes munka utan a kert most ugy nez ki, mint valami epitesi terulet, vagy még inkabb mint ahol bomba robbant. Atom. De igyekszunk a jo oldalat nezni a dolgoknak, es probaljuk meggyozni magunkat, hogy a jelenlegi siralmas helyzet ellenere mar latjuk a fenyt az alagut vegen, es hogy nem sokara gyonyoru, rendezett, gondozott kertunk lesz. Ezt mondjuk.

Maga a folyamat egyebkent nagyon oromteli (eltekintve mondjuk a gombamod szaporodo vizholyagoktol, amik kulonbozo nem vart helyeken bukkannak fol rajtunk a konyortelen lapatolas-asas-gereblyezes-sopres eredmenyekeppen). De peldaul azt a reszt, amikor a piacon vagy a nursery-kben (kerteszet, faiskola, csemetekert, novenylelohely) boklaszunk a megfelelo novenyek meg viragok meg facsemetek utan, na ezt a reszt szeretem. Aztan azt, amikor hazaallitunk a millio foldes cuccal, amit ki kell valahogy operalni a kocsibol, es aztan persze el is kell ultetni, na ezert a reszert mar nem rajongok annyira. De azert tisztesseggel megcsinaltunk mindent most.

Kaptunk a szomszedtol egy csomo tok szep tujat, kisebbeket-nagyobbakat, es hogy ne pusztuljanak el szegenykek mindenfele cserepekben, ezert gyorsan csinaltunk nekik egy ágyást a haz ele, es beastunk beloluk harmat. (A tobbi meg cserepekben varakozik a kovetkezo hetvegere.) A kepeken egyebkent azert ferde még az egyik, mert azt majd csak a fotozas utan kotoztuk meg. :o)

Erdekes volt egyebkent, mert hetvege lévén az emberek jottek-mentek egesz nap az uton, kutyat vagy gyereket setaltattak, vagy csak ugy setaltak, bicikliztek, es szinte mindenki megallt beszelgetni, megdicserte a hazat vagy a viragagyast, nagyon jolesett es motivalt is minket. (Meg persze minden egyes megallas jo alkalom volt arra, hogy kicsit felegyenesedjunk, es beszelgetes cimen pihenjunk kicsit.)

Remelhetoleg egy-ket honapon belul full befejezzuk az elokertet is, meg a hatsot is, es akkor majd csinalunk ujabb kepeket! :)

Gazdag országban élünk(?)

Tegnap nagy dráma volt a miniszteriumban. Rendszerint minden második szerdan kapunk fizetést, de tegnap - gondolom a sok munkaszuneti nap miatt - valahogy elcsuszott a dolog, es nem erkezett meg szerda reggelre a fizu. Nekem mondjuk fel sem tunt, de rogton reggel nehanyan azzal fogadtak, hogy lattam-e, hogy nem jott meg a penz. (Nem lattam.) Reggel 9 korul kaptunk egy emailt, hogy adminisztracios hiba folytan majd csak valamikor delutan fog megerkezni a szamlankra a fizetes, es hogy elnezest kernek. Ekkorra mar az egesz miniszterium errol beszelt, tobben nem is jottek be dolgozni(!), mert hogy nem volt penzuk, hogy bejojjenek!!!! Alig tudom elhinni. Még onnan tolunk kenyabol is max 4 dollar bejonni, hogy lehet az, hogy valakinek nincs 4 dollarja, hogy bejojjon dolgozni?!? Es ezek az emberek nem keveset keresnek, 50-60-70ezer dollaros eves fizetes mellett nullazzak igy le magukat minden kethetben. Teljesen hihetetlen.

Tegnap bucsuztattuk a fonokunket, aki magasabb beosztast kapott egy masik miniszteriumban, es kozosen elmentunk ebedelni. Vagy 5-en nem jottek el, mert nem tudtak volna kifizetni az ebedet. (Pedig nem valami puccos helyre mentunk, csak $5.60 volt az ebed fejenkent, ez meg azert szerintem otthoni szemmel sem szamit draganak, hat meg itteni fizetesek mellett. Kifejezetten olcso ebed volt szerintem. Szoval az egesz nap ebben a szellemben telt tegnap, komolyan mondom, olyan erzesem volt, hogy az iroda egy reszet ehhalal fenyegeti.

Aztan persze mára megerkezett rendben a fizu, helyreallt a rend, es holnapra persze mar nagy kozos penteki pezsgozest szervez az osztaly, mar nyoma sincs a tegnapi ketsegbeesesnek. Kerdeztem az egyik foszervezo lanyt, aki tegnap még kolcsonkert az ebedre, hogy ha most megint elpezsgozi a fizujat, akkor jovo heten kedden mar megint minuszban lesz a szamlaja? De csak nevetett, es nem is ertette a kerdest szerintem. :)

Egy masik kolleganom azt ujsagolta valamelyik nap nagy orommel, hogy nyitott maganak egy savings account-ot, azaz egy megtakaritasi szamlat, es hogy eddig mindig kifutott a penzbol, de most mar majd lesz sporolt penze, hiszen ott van neki a takarekossagi szamla. Kerdeztem, hogy de ha nem sporol, akkor honnan lesz rajta penz? Azt mondta, azt nem tudja, de most mar megnyugodott, mert most mar majd biztos lesz mindig penze, hiszen ott a szamla. No comment.

Valahogy ugy tunik, hogy a legtobb embernek - fuggetlenul attol, hogy mennyit keres - valahogy kifolyik a keze kozul a penz. Ez persze nyilvan reszben azert is van, mert nincs letbizonytalansag, az embereknek nem kell félteniuk folyamatosan az allasukat, nem kell feltetlenul takarekoskodniuk a 'jovore', hiszen a jovo itt mindig biztosnak latszik, hanem szepen folyamatosan felélik minden penzuket, megveszegetnek szepen mindig mindent rogton, ahogy megkivanjak, hiszen nem erzik szukseget a sporolasnak. Erdekes. Lehet, hogy ezert gazdag az orszag? :)

(Amugy - a latszat ellenere - nem kontrollalom a tobbiek penzugyi helyzetet az irodaban, ezek a fenti beszelgetesek csak ugy mellekesen zajlottak, es nem is egyidoben. :o) Csak most igy egyszerre irom meg oket. :o)

Ügyfélszolgálat a köbön

Amikor bekoltoztunk az uj hazba (2004 karacsonyan), kaptam Balazstol egy turmix geppel kombinalt food processort, amire mar nagyon regen vagytam. Breville markajut valasztottunk, ami itt eleg jo markanak szamit, es jo cuccaik is vannak. Sokaig nem hasznaltam, mert valahogy nem jutottam oda, de nem olyan régen ráéreztem az ízére, es azota mar gyakrabban hasznalom.

Nehany hasznalat utan azonban varatlan fordulattal letort a gephez tartozo kis edenyke fule, ami nelkul elegge hasznalhatatlanna valt a dolog. Irtam egy kedves levelet a Breville-nek, hogy nagyon szeretem a termekeiket, es ezuttal is ezert vettem Breville-t, mert biztam a markaban, de most egy kicsit csalodott vagyok, mert nehany hasznalat utan letort a fule, pedig nem bantam vele durvan, es mellesleg a turmixgep resze is csopog egy kicsit. Viszont nincs mar meg se a blokkom, se semmim.

Masnap jott az email, hogy irjam meg a cimem, es postafordultaval kuldenek egy ujat. Meg csak be se kellett vinnem a regit, vagy ilyesmi, siman kicserelik. Eljen az igazi minosegi ugyfelszolgalat! :o) (Es persze eljen a Breville is!) :o)

Kathmanduban jartunk ;o)

Jartunk mar parszor azelott is a Kathmandu boltban, ahol mindenfele remek kirandulos-turazos cuccot lehet kapni (nyilvan nem tul olcson), de most kifejezetten ugy mentunk, hogy most aztan veszunk is valamit. :o)

Igazabol ugy volt, hogy a jelenlegi bakancsaink mar elegge elhasznalodtak, az enyem konkretan el is szakadt, ugyhogy megérettunk mar egy ujra. Es mivel most mennek orszagszerte (vilagszerte?) a 'Nagy Husveti Learazasok', ezert ugy gondoltuk, hogy kihasznaljuk az alkalmat, es lecsapunk valami kihagyhatatlanul jo vetelre.

Utkozben beneztunk egy Shoecity nevu helyre, amit Balazs a neten talalt, es bar kivulrol kicsinek tunt, (belulrol is), de vegul talaltunk ott bakancsot meg mielott elertunk volna a Kathmanduba. A bakancsokban az a jo, hogy az acelbetetesbol a Bunnings visszaterit nekunk $66 dollart fejenkent mint 'safety boot' azaz mint vedocipo, ugyhogy mindenkeppen olyat neztunk. Talaltunk is, tok jo, illusztracio jobbra, a jobboldali legszelso, voroses szinu a mienk. :) Az enyemet mondjuk meg kellett rendelni, mert csak 7-es merettol van, nekem meg 3-as kell... :) Ugyhogy ket het mulva erkezik! Aztan mehetunk kirandulni ezerrel!

Mindenesetre azert meg elsetaltunk a Kathmanduig is, ha mar ugy terveztuk, es lattunk is egy csomo erdekeset! Wow, olyan erdekes dolgok vannak, hogy az ember nem is gondolna... En peldaul rogton osszebaratkoztam egy szep piros pulcsi szeruseggel, ami nagyon jo a szel ellen, meg - mint Balazs ramutatott - kivalo vedelmet nyujt -20 fok alatt, es tajga eghajlatra ajanljak... Ugyhogy - bar nekem nagyon tetszett - rajottem, hogy ez talan nem a legmegfelelobb kirandulo oltozek a jelen korulmenyek kozott. Hacsak nem szervezunk egy tajga turat! :o)

Tovabba voltak meg nagyszeru maguktol felfujodo matracok, dupla halozsakok, utazo kavefozok, szazmillio fele bicska es elemlampa, hiperkonnyu minituzhely, mindenfele kutyu, még kirandulos alsonadrag is, ami nem engedi at a nedvesseget... Vagy mi... Sajnos nem tudtunk eleg idot tolteni a boltban, mert vissza kellett mennunk az irodaba, de majd jovunk maskor is!

(Most, mikozben irom a blogot, emailen fuzogetem Balazst, hogy megis csak vegyuk meg annak a piros pulovernek egy konnyitett, kevesbe meleg, es ujjatlan (azaz teljesen ausztralositott) valtozatat, de meg folynak az egyezteto targyalasok. Lapzartaig nem erkezett hir.)

Kempingezni fogunk!!!

Draga jo egykori Bunningsos szerb kollegnomék, Lidija es Perry hivtak at minket ma este vacsorara meg egy kis dumalgatasra. Lidija 3 honapos terhes most, es megneztuk az ultrahangos felveteleit, es hihetetlen tisztan latni rajta mindent! Nem is gondoltam volna, hogy ennyire felismerhetoek a reszletek. Hihetetlen, hogy a kis bebi csak 10 centis, de tisztan latszik, ahogy szopja az ujjat, integet, arrol nem is beszelve, hogy mennyire nyilvanvaloan latszik, hogy fiu lesz... :o)

Maga a vacsi nagyon finomra sikeredett, nagyon erdekeseket sutottek-foztek, tobbek kozott citromos-ecetes fott gombat, ami Balazsnak okozott némi kihivast (mert hogy o nem nagy rajongoja a gombanak, hogy finomat fejezzem ki magam), de derekasan beette a nagyreszet szo nelkul. Ezen kivul ettunk meg narancsos kuszkuszt, csirkegombocokat nyarson sulve, hejaban sult krumplit es salatat. Desszertnek pedig passionfruit-os cheesecake volt, ami szinten osztatlan sikert aratott.

Amikor nalunk voltak legutobb, meggylevest foztem, mert Lidija mar regota ki akarta probalni, valamint ananaszos csirket, es desszertnek pannacottat. Ugyhogy mindig ezt csinaljuk, hogy valami nagyon fini, nem kifejezetten hetkoznapi eteleket eszunk egyutt, es eddig ez nagyon bevalt. Lidija nagyon jol foz szerintem, es Perry is ugyes, es kisebb show musort is adnak, mikozben foznek, mert mindenen osszekapnak, hogy mit hogy kell(ene), es ez nagyon vicces. :o)

Vacsora elott mutattak nehany kepet a legutobbi kirandulasukrol Tasmaniaban, es nagyon nagy kedvet kaptunk mi is a kempingezeshez, ugyhogy meg is beszeltuk, hogy kezdeskeppen elmegyunk veluk egy 2 napos turara csak ide a kozelbe Mount Mee-re, meglatjuk, hogy tetszik, es ha oke a dolog, akkor mehetunk hosszabb turakra is, egyutt is, kulon is. Mar alig varom! :o) Satrunk van, halozsakunk van, mar csak egy bakancsot kellene venni, es indulhat a banzaj! :oD

Húsvéti lakoma magyarosan

Húsvét vasarnap leven osszehivtuk a tobbieket egy igazi magyaros husveti menure + a hagyomanyos dumalasra. A redszvetelnek egyetlen feltetel volt: nehogy valaki locsolni merjen! :o) En sonkaval meg millio fott tojassal keszultem, plusz sutottem egy szamomra uj szilvas sutit, ami szerintem egesz jol sikerult. Plusz foztem meggylevest, mert eleg meleg az ido errefele meg mindig, hiaba allt be a tel. :o) A tobbiek is isteni kajmokat hoztak az asztalra, Meli igazi husveti sonkalevest fozott meg kiraly ketfele fonott kalacsot sutott, Bettiek kaszino tojast csinaltak, meg toltott gombat, meg mazsolas kalacsot, Adinaek meggyes piskotat sutottek, plusz padlizsankremet hoztak, aminek szinten nagy sikere volt, Anita a kozkedvelt nyami malnas sutivel keszult, plusz szinten kaszino tojassal, Diusek gesztenyes sutit sutottek, Akos pedig az innivalok teren jeleskedett. (Eljen a Mud Shake!) :o) Egyszoval ezuttal sem maradtunk ehen, de ezt mar mondanom sem kell. :o) Miutan kipukkadtunk az evészetben, hajnali fel 1-ig dumaltunk, es tobbek kozott arra jutottunk, hogy alapitunk egy Szaszaek bábáskodása mellett Rotary klubot alapitunk, vagy legalabbis annak valami olyan formajat, amivel utazgatunk keresztul-kasul a vilagban, es mindenki ingyen ad nekunk szallast. Ez az alapotlet, de a reszleteket meg ki kell dolgozni... :o) Ez a vallalkozasi terv is felkerult a mutkori "Vasaroljunk Boeing gepet" es a "Vegyunk egy yachtot" mellé.

Súgólyuk - azaz szinhazi tudositas a déli féltekérol

Vegre eljott a szinhaz napja!!!! Mar ugy vartam ezt a dolgot, hogy csak na! Mar lattuk ezt a darabot otthon is ketszer is, de megis nagyon kivancsi voltam ra. Egyreszt azert, mert maga Topol jatszotta Tevjet, masreszt pedig azert is, mert ez volt az elso ausztral szinhazi elmenyunk. A Southbank-i Lyrics Theatre-ben jatszottak, mi mar jo koran odamentunk, es elotte setaltunk a parton, megvacsoraztunk szepen, ahogy kell :o), es szep nyugodtan erkeztunk a szinhazba.

Az eloadas fantasztikus volt!!!! Teljesen odavoltunk tole! Azt azert meg kell hagyni, hogy bar Topol hihetetlen jo volt Tevjeként, a mi otthoni szineszeinknek sincs szegyellni valoja a temaban, szerintem Dunai Tamas es Huszti Peter is volt ilyen jo! Meg a tobbiek is.

Bar elozetesen azt hallottuk, hogy itt Ausztraliaban (es a nyugati vilag tobbi reszen sem) nem ismerik a vastapsot, mert az csak a volt szocialista orszagokban divik, ez vegul is hamis informacionak bizonyult, mert az emberek a vegen felallva vastapsoltak vagy egy negyed orat! Hihetetlen elmeny volt!

A Sugolyuk kovetkezo hiradasa valamikor junius elejen les olvashato, amikor is a meltan vilaghiru STOMP zajszinhaz eloadasrol kozvetitek hireket. :o) Jipi, mar alig varom azt is! :o)

Nagypéntek

Ma minden zarva, vegre szabadnapos mindenki! Ennek oromere megbeszeltuk Meliekkel meg Anitaekkal, hogy mivel ok ugyis mennek tevegelni valahova Noosa melle, akkor mi is kimegyunk Noosara, es egyutt toltjuk a delutant. Elotte beugrottunk Redcliffe-re, ahol ilyenkor tartjak a szokasos evi nagypenteki vitorlasversenyt, es a husveti nyuszi is ejtoernyon erkezik a tengerpartra. Ezt nem akartuk kihagyni, ugyhogy ott talalkoztunk. Sajnos a buli nem volt olyan jo, mint tavaly, a nyuszit is elmisszoltuk :o), es a vitorlasversenyt is lekestuk kicsit, viszont vigasztalaskeppen ettunk egy fini langost a Gyurinal, es nagy oromunkre az o satra mellett egy masik magyar csalad pedig kurtos kalacsot arult, ugyhogy abbol is vettunk egyet gyorsan, nehogy mar a vegen meg lefogyjunk igy Husvetkor...

Aztan elindultunk Noosara, hogy utolerjuk Melieket, es ott talalkozzunk veluk a tevegelés utan, de kozben telefonos egyeztetes utjan kiderult, hogy ok meg sikeresen lekestek a tevéket, szoval igen ugyesen alakult az egesz nap. :o) Mindenesetre vegul is megerkeztunk mindannyian Noosara, setalgattunk, dumaltunk, hamburgereztunk, megneztuk a tengerparton epitett profi kivilagitott homokvarat, aztan hazamentunk.

Sajnos azt csak a hazafele vezeto uton vettuk eszre, hogy mikozben gyonyorkodtunk a tengerparti naplementeben, agyon csiptek minket azok a nyuves sandfly-ok (amikhez nekunk mar volt szerencsenk korabban Fraser Island-en), ugyhogy most viszketunk mint allat. Meg harom hetig.

Hazafele mar sotetben jottunk, de nem tudtunk ellenallni, es egy szakaszon leengedtuk a tetot, hogy utkozben gyonyorkodhessunk a csillagokban. Mivel eleg huvos volt, ezert bekapcsoltuk a futest, es ugy nyomultunk, teto nelkul, ulesfutessel. :o) Vicces volt. Viszont a csillagok kétségtelenul megérték, mert gyonyoru volt az este.

Boci, boci, taaaaarka

Tegnap vettem magamnak egy bocis etkeszletet. Ugy volt, hogy ebedidoben elmentem maszkalni a Queen street-re (bevasarlo utca itt Brisbane-ben), hogy hatha talalok valami aranyos, de nem tul draga husveti diszitest. De nem nagyon talaltam. Ellenben szemembe otlott egy nagyon helyes gyerek etkeszlet - lapostanyer, melytanyer, kisbogre - kis bocis motivummal. Tobbszor is elmentem mellette, de vegul is nem tudtam otthagyni, szabalyosan konyorgott a kisboci a szemevel, hogy vigyem haza. Ugyhogy nem ellenkeztem. ;o)

Ugy okoskodtam, hogy ez igazabol jo lesz majd a gyerekeinknek, de addig is, amig ok megszuletnek, en hasznalom, nehogy mar karba menjen, vagy addig csak ott arvalkodjon szegeny valahol. Nem? De.

Növényke hódít

Ma idejott az egyik kolleganom az asztalomhoz, es megcsodalta Novenyket. Novenyke egy erdekes succulent tipusu noveny, kis zold korall szeru nyulvanyokkal level gyanant. Nagyon attraktiv noveny, mindig megdicserik. Raadasul nagyon kreativan egy nagy kávéscsészébe ultettem, es kavebabot szortam ra, ez kulon emeli az erdekesseget. ;)

A csajszi kerdezte, hogy letorhet-e belole egy kis levelet, hogy megprobalja abbol szaporitani otthon. Mondtam, hogy igen, de legszivesebben befogtam volna Novenyke fulet. Mondta, hogy cserebe hoz nehany Jelly bean-t, ami ugyanilyen succulent, csak rovidebbek es kerekebbek a levelei, jelly bean szeruek. Mondtam deal. Meg egy curry palantat is hoz, az is jipi. Remelem, Novenyke nem fog megharagudni...

Kondalilla es a krokodil

Szombaton az elozetes tervek szerint felkerekedtunk Tibekkel, Rekaekkal es Szaszaekkal, hogy ellatogatunk a Mapleton vizeseshez, valamint Montville-be, es ugy egyaltalan csak ugy setalgatunk, kirandulgatunk a kornyeken. Ugy is lett.

A Mapleton Falls (amit talan talalobb lenne mondjuk Mapleton-csak-hatulrollathato-csordogalo-vizérnek nevezni) kisse csalodast okozott szerintem, mert elindultunk szepen a jelzett turista uton, ami mindjart az elso harom meter utan atment egy kis vekonyka patakocska szerun, de mi gyanutlanul tortunk elore a vizeseshez, amikor egy jo feloranyi-oranyi setalas utan visszaerkeztunk a kocsikhoz, vizeses meg sehol... Megneztuk a terkepen, es hat sajnos az a kis patakocskanak is csak joindulattal nevezheto dolog volt a vizeses szinte rogton a parkolo mellett, de mondjuk azert becsuletere valjon szegeny kis vizesesnek, hogy ez azert csak a teteje volt, es azert tenyleg szep vizeses zudult ala onnan, csak azt valahogy sehogy sem lehetett latni... :o( Raadasul lattunk egy kigyot is, ami kicsit fokozta az elmenyt. :o)

Mindenesetre ugy gondoltuk, hogy ha mar itt vagyunk, akkor kiranduljunk le a kicsit odebb levo Kondalilla nevu vizeseshez, mert az legalabb nagy. Elotte piknikeltunk kicsit egy reten, ahol pedig lattunk egy lace monitort, ami egy krokodilhoz hasonlit kisertetiesen, csak annal azert kisebb, ez nem nagyobb egy jo masfel meternel. (Kepek kesobb.) Jol megneztuk, aztan leultunk kajalni. Nehany perc mulva ez a lace monitor nevu hüllő kepzodmeny csatlakozni probalt hozzank az ebedloasztalnal, aminek mi mondjuk nem orultunk annyira. Kezzel-labbal probaltuk elkergetni, nem sok sikerrel. De vegul is egy vad pulykat izgalmasabbnak talalt az a dög, es elvonult magatol.

Aztan elmentunk Montville-ba, ahol vettunk kezzel keszitett fudge-ot, hosszasan elidoztunk egy kreativ jatekboltban, majd pedig megtekintettuk a helyi cukorkabolt cukorkakeszito bemutatojat.

Innen irany a Kondalilla vizeses. Magahoz a vizeseshez csak 5-en mentunk le, Tib, Szasza, Adina, Balazs meg en, mert Verocsnak nagyon megfajdult a feje aztan a hasa szegenynek, es Rekaek fent maradtak vele a parkolonal a reten. Az ut itt sem volt hosszu, viszont gyonyoru volt a kilatas mindenhonnan, es maga a vizeses itt sem volt lathato (mert keso leven nem mentunk eleg messzire), de a lagunaig lementunk, ahol furodhettunk volna is, de nem furodtunk, mert JEGHIDEG volt a viz. De egyszer azert majd kiprobaljuk. ;o)

Képriportom az egesz esemenysorozatrol majd csak kesobb erkezik (amikor majd megkapjuk a fenykepeket Szaszaektol meg Tibektol). :o)

Teszteltuk a furdolabdacsot

Tegnap kiprobaltuk az uj Lush-os habfurdo labdacsot. Tele voltam lelkesedessel, es nem is csalodtam, nyami volt. A tobbi kicsi kutyut, amiket ajandekba kaptam, azokat nem probaltuk egyelore, csak magat a labdacsot, de nagyon allat volt szerintem. Tiszta rozsaszinure festette a vizet, es nagyon jo illata is volt. Plusz a kis labdacs kozepebol, amikor mar elolvad, varatlanul elobukkan egy kis rizspapirbol keszitett rozsabimbo is, es idovel rozsaszirmokka esik, es elterul a viz tetejen, nagyon romantikus. :o) (Balazs mondjuk ezektol konkretan megijedt, es szetnyomogatta oket az ujjaval, de ez mar csak a mi sztorink...) Mindenesetre nagyon jo volt tenyleg, pihenteto, es nyami is. Ma reggel olyan kipihentem ebredtem, mint mar hosszu ido ota sosem, es raadasul a hajam is tok jol begondorodott tole, ami szinten hasznos tulajdonsag egy habfurdonel. ;o)

Eszmefuttatasaim a romlott kapitalista tarsadalomrol

Voltam ma a Myerben ebedidoben, es vettem parfumot, amit mar regota nezegettem, de eddig sosem vettem meg. Csak most. Most viszont jol megvettem, es kaptam hozza egy CSOMO dolgot, olyan csinos kis neszeszerben. Nem is tudtam, hogy ez jar most a vasarlassal, ugyhogy nagyon orultem neki. Tovabba voltam a Myers melletti Lush nevu muintezmenyben, ahol pedig mindenfele finom kezzel keszult organikus szappanszeru termekeket arulnak, es ott nagyon jo illatu es nagyon jo hatasu habfurdo labdakat vagy miket vettem. Illetve csak egyet vettem, es meg ketto masik cuccot kaptam ott is ajandekba, nevezetesen egy valami romantikus rozsacskas habfurdo labdat vettem, es kaptam hozza egy pici szivecske alaku masszazsolajat (ami most még szappan allagu, de ahogy fogja az ember, megolvad, vagy mi), valamint egy masik kis kezmoso szappankat, amitol pedig cukorka illatu lesz a kezem. Well, ez utobbi kulonosen hasznosnak tunik... ;o) De akkor is orulok neki, jusztis!

Most vagy sehol nem tudnak megszabadulni a cuccaiktol, es ezeket adogatjak az artatlan vasarloknak, vagy nagyon nagy a verseny, es igy probalnak kesobbi vasarlasokra csabitani, (ami nalam egyebkent valoszinuleg be is jon...), mindegy, lenyeg, hogy a vasarlot - azaz engem - jol elhalmoznak mindenfele kis vackokkal, amiknek nagyon orulok lelkesen. :o)

Ez az elmeletem a romlott kapitalista piacgazdasagrol es a szabad versenyrol. Reszemrol tamogatom, csak halmozzanak el batran tovabbra mindenfelevel. Raaaajta!

Papi, vegyel nekem kiskutyaaaat!

Tegnap majdnem vettunk egy kiskutyat!!! Annyira aranyos volt, hgoy alig birtam otthagyni a boltban... Vasarolni voltunk a Westfieldben, es van ott egy kisallat bolt, ahol mindig megallunk kicsit nezelodni, most is. Az egyik uveg mogott tunderi kiskutyuk voltak, es egybol odajottek az ablakhoz, mikor legugoltam mellejuk. Az egyik kulonosen aranyos volt, azt mindjart ki is valasztottam magunknak. (Balazs ekozben valami monokrom kiscicat puhitott, de az nem nagyon akart vele jatszani…) Ez az en kiskutyam nagyon helyes volt, de a fajtajara mar nem emlekszem. Kicsi barna kutya volt, kis gondorke szorrel. :o)

Igazabol Balazs egyaltalan nem akarta megvenni, csak en, de en nagyon. De aztan lemondtam rola, es gondoltam, megvarom, amig majd a gyerekek nyuznak minket egy kiskutyaert, akkor majd 'nagy kegyesen' beadom a derekam, es VESZUNK IS KISKUTYUT!!! :oDDDD Mar csak addig kell kibirnom valahogy, es persze jol fel kell bujtogatni a gyerekeket idoben. ;oD

Kalandjaink az magyar hentesnel es egyeb megprobaltatasok

Szombatra nagyon rossz idot jeleztek elo, thunderstormot, meg minden, de mi ennek ellenere egy csomo programot beterveztunk. Ugy volt, hogy delelott elmegyunk a magyar henteshez, amirol mar olyan sokat hallottunk, es ahova mar regota tervezzuk, hogy megyunk, aztan megyunk a halboltba lampat venni, mert kiegett az akvariumban a vilagitas, aztan bemegyunk Balazs magyar kollegajaekhoz (Feri+Erika) egy oracskara, hogy megnezzuk a hazukat, meg kicsit dumaljunk, aztan delutan 3-ra megbeszeltuk, hogy talalkozunk egy frissen Brisbane-be erkezett magyar parral (Adina+Szasza) a Mount Coot-tha kilatoba, majd haza, es esetleg este lemegyunk a topartra a szabadteri filmvetitesre itt nalunk a lakoparkban. (Szaszaekkal eredetileg barbizni akartunk a Roma parkban, vagy valahol, de aztan a rossz idore valo tekintettel benyulaltunk, es gondoltuk, hogy akkor inkabb menjunk , az fedett is kicsit, a biztonsag kedveert. )

Penteken voltunk Melieknel vacsorazni, Meli isteni kinait fozott, es bar az eso miatt posszumot etetni nem tudtunk menni, azert igy is nagyon jol telt az este. :o) Oket is elhivtuk a masnapi delutan 3 oras Mt Coot-tha-i talalkozora. (Hogy ne legyunk egyedul, ha esetleg kiderul, hogy Szaszaek titkon valami emberevok, vagy ilyesmi...) :o)

Szombat reggel - a fakat kitepo thundrestorm helyett - verofenyes napsutesre ebredtunk, ami maris jo inditas volt a napnak. Aztan osszeszedelodzkodtunk, bekeszitettuk a hutotaskat a hentesre, meg minden. Csak a kocsiban jottunk ra, hogy sajnos Balazs bent hagyta az irodaban Feriek cimet, es se telefonszamunk hozzajuk, de cimunk... Jol kezdodik... Aztan nagy nehezen talaltunk egy nevjegykartyat, amit Erika meg a Nagy Magyar Nyarbucsuztato alkalmaval hagyott ott nalunk, ez megmentette a becsuletunket, es vegre elindulhattunk.

Eddigre az eredeti idobeosztasunkhoz kepest mar egy jo ora csuszasban voltunk, ugyhogy gyors merlegeles utan a halboltot gyorsan levettuk a mai teendok kozul, es egyenesen a henteshez indultunk. Odaerve egy kisebb allam teljes lakossaga fogadott minket, allatira tele volt a bolt. Sorszamot kell huzni, es az alapjan sozlgalnak ki. (Ez jo, mert legalabb nem kell sorbaallni.) Kicsit megijesztett, amikor kihuztama magunk 85-os szamat, es a hangosbemondo meg csak a 29-est hivta... De vegul is nem volt veszes a varakozasi ido, legalabb jol korulneztunk. Vettunk magyar gulyaskremet, pirosaranyat, pirospaprikat, egy adag marcipant, 4 par debrecenit, es egy oldal zsirszalonnat! Kiserletkeppen vettem egy uveg francia gyartmanyu gesztenye pasztat is, hatha abbol tudok valamilyen uton modon gesztenyepuret eloallitani.

Aztan a hentes utan Ferihez es Erikahoz mentunk vendegsegbe, ahol ismet ettunk a meltan elhiresult isteni hazi kolbaszukbol, valamint hazi kenyerbol, hazi joghurtbol, es hazi gyumolcslebol is! Teljesen megirigyeltuk oket, hogy milyen jo, hogy ennyi mindent elo tudnak allitani maguk, ugyhogy mi is nagy lelkesen nekialltunk a ‘farmerkedesnek’, es mikor hazaertunk, rogton nekialltunk hazikenyeret sutni, es gyumolcslevet is facsartam. :o). Mikor mondtam Erikanak, hogy mennyire vagyom igazi otthoni gesztenyepurere, de hogy eddig meg nem sikerult reprodukalnom azt az izt, siman elokapott a hutobol egy adag – nem meglepo modon szinten sajat keszitesu – gesztenyepuret, aminek hihetetlen modon orultem, es alig vartam, hogy hazaerjunk, es befaljam az egeszet! :oD

Nagyon szep volt kulonben a hazuk is, mindenfelet maguk csinaltak benne, igazi hangulatos haz, egyedi, szinteltolasos, belul tiszta faburkolasu, meg minden. Le voltunk nyugozve.

A vendegseg utan szaladtunk a Mount Coot-tha-ra, mert ott beszeltuk meg a talalkozot Szaszaekkal meg Meliekkel. Az ido meg mindig gyonyoru volt, es eszmeletlen kilatas nyilt fontrol a kilatobol. Majdnem sotetedesig dumaltunk ott fent, aztan hirtelen elhatarozasbol autoztunk egy jo 50 kilcsit, hogy elmenjunk halvacsorazni Redcliffe-re a Morgans’-be. Ugy is lett, majdnem 11 ora volt, mire hazaertunk. Jol eltelt a nap…