Olajbogyók Mt. Tambourine-ban

Bence vagyok, es azert irok mert nagyon faradt vagyok. Tegnap kirandulni voltunk. Egeszen a Tambourine Mountainig mentunk. A kocsiut nem volt veszes, Gergo aluszkalt en meg nezgelodtem. Aztan csereltunk. (De en titokban akkor se aludtam, csak ugy csinaltam, mintha.)

Aztan mikor megerkeztunk, elmentunk megnezni valami sarkanyrepuloket, de en aztan addigra olyan almos voltam, hogy csak na, es szo szerint tojtam a sarkanyrepulokre, szoval csak visitottam, mint a kismalac, hogy mikor jon mar az alvas. Mami persze pedzegette, hogy miert is nem aludtam utkozben, de mit tudja o! O nem erti, hogy utkozben nem szabad aludni, mert nagyon kell figyelni, az utat, a fakat, meg mindent, mert kulonben hogy talalunk vissza?!? Ugyhogy aztan vegul addig visitottam, mig vegul elaludtam. Aztan egyszer csak arra ebredtem, hogy eszek. Ekkor mar valami erdoben voltunk.

Aztan elmentunk setalni, hat ne is mondjam Apa jo nehez. Ott vittem a hatamon egesz uton. Gergo meg a Mamit. Valami 2 kilometert gyalogoltunk egy igazi esoerdoben! Szep volt, bar be-be aludtam.

Mamiek nagy okosan olajbogyonak oltoztettek minket, ezert ugy paráztunk Gergovel, hogy nehogy leejtsenek minket, mert akkor az eletben meg nem talalnak minket az aljnovenyzetben a terepszinu rucinkban.

Hazafele megint csak megeheztunk es visitottunk. En foleg. Valami ir hegyi fogadoban melegitette meg a mami a tejecsket, ahova aztan vacsi utan bevittek minket, es onzo modon ok is megvacsiztak. Azt mondtak, hogy szep volt es hogy valami finomat ettek, de erre mar nem emlekszem, mert en ekkorra leginkabb mar csak aluszkaltam. Aztan legkozelebb mar otthon ebredtem fel, nem is tudom, hogy talaltunk haza nelkulem... Talan Gergo segithetett...

Boldog húsvétot!

Eloszor is Boldog Husvetot kivanunk mindenkinek, piros tojassal /sok locsoloval / husveti sonkaval / fott tojassal / tormaval fuszerezve, kinek-kinek izlese szerint. (A nem kivant torlendo.)



A kepekhez hozzafuznem, hogy nem kinoztam a gyerekeket, es allatkiserletek sem tortentek a produkcio folyaman.



A gyerekek onkent es dalolva (=boldogan gugyogve-hadonaszva) bujtak a nyusziruhaba, amit kizarolag azert adtam rajuk, mert tegnap reggel meglattam a szekrenyben, hogy ehhez a téli szerkohoz van egy sapka is, amin NYUSZIFUL van. Es hat mikor maskor lenne illendobb felvenni, mint ilyenkor husvetkor. (Bar itt nyar van eppen pont...)



Az Amnesty International-nak uzenem, hogy a fenykepezes utan a bazi melegre valo tekintettel a nyuszifelszerelest azonnal levettem a gyerekekrol es az idojarasnak megfelelo ujjatlan kis semmikbe oltoztettem at oket. (Bar a nyusziful ellen sem tiltakoztak.)



Na jo, itt Gergo mondjuk tiltakozik egy kicsit... De szerintem inkabb a husvet nyuszi husvet utani sorsa miatt aggodik... ;o)

Szoval BOLDOG HUSVETOT!

Globalizálódunk

Csak egy szösszenet igy Husvet tajan: nehany evvel ezelott, amikor kijottunk, Husvetkor mindenutt csoki bilby-t arultak, ami egy itteni oshonos erszenyes (egyebkent veszelyeztetett) faj, itt az volt a husveti nemzeti allat. Arultak csokibol, plussbol, mindenbol es mindenhol, az aruhazak polcai bilbyvel voltak tele ilyen tajt, pont azt a szerepet toltotte be itt, mint Magyarorszagon a husveti nyul.

Eltelt nehany ev, es most mar a bilbynek nyoma sincs, ellenben elleptek a polcokat a csoki (es mindefele egyeb) nyulak. Van mar Milka nyul, ilyen nyul, olyan nyul, tiszta Amerika/Europa, csak epp a jo oreg ausztral bilby nincs sehol. :o( Fel is teszek egyet ide emlekul.

Igy alszunk mi

Kifejlesztettem egy uj trukkot arra az esetre, amikor pont egyszerre almosodnak el a gyerekek olyannyira, hogy almossaguknak teli torokbol visitva egyuttesen adnak hangot.

Altalaban - amikor csak egyikuk farad el egyszerre - akkor karba veve megnyugszanak, le lehet oket tenni, es egymas utan szepen elalszanak. De amikor mindketten visitanak, es az ember nem tud azonnal ott lenni mindkettojuknel es megnyugtatni oket (leven osszesen csak ket karom), ezert kenytelen voltam szõranyát alkalmazni, jelen esetben a kis vizilovak szemelyeben. Mivel ok eleg puhak es konnyuek, a mar felig alvo gyerek hatara teszem a vizilo kezet-labat, feje fole a fejet, igy pont ugy erzi a baba (remelem), mintha meg mindig az en karomban lenne, vagy legalabb mintha a hatan lenne még a kezem. Es beken elalszik. Ez volt az elmeletem. Es lõn.

Már megint...

Nem hiszem el. Mar megint beoltottak. Mar tiszta tûpárnák vagyunk... Jott nemreg egy level a mamieknak, hogy mivel mi mind kelet-europai szarmazasuak vagyunk (amit egyelore még nem is tudunk, hogy hol van, bar Apa szerzett mar nekunk egy oooooriasi vilagterkepet, ami betakarja majd az egesz szobánk falát, de meg nincs folteve, igy osszecsavarva meg nem latszik belole semmi...), szoval hogy mivel mi jo messzirol jottunk, ezert kaphatunk bécégé oltást, ha a mamiek akarjak. Es persze, hogy akartak... Minden alkalmat megragadnak, hogy minket osszevissza szurkaljanak... (Mentsegukre legyen mondva, utana jo sokaig olelgetnek minket, ami mindig jol jon. :o)

Odamentunk a korhazba, es mar egy csomo baba vart ott. Mindenki riadtan tekintgetett, de mi mar rutinosan csak nevetgeltunk. Aztan sorra kerultunk, es most a mami se sirt, csak egy kicsit, de persze azt mondta, hogy csak belement valami a szemebe, de mi persze atlattunk a szitan egybol. Szoval leultettek Apa olebe, jol megszurkaltak a karunkat, es kesz. Kicsit sirdogaltunk, de csak ugy immel-ammal, hogy ne erje szo a haz elejet. Aztán átmásztunk a mami olebe, ott szipogtunk egy kicsit a társaság kedveert, aztan hazafele mar be is aludtunk. De legalabb most mar ez a bécégé se tamad meg minket. Vagy a tébécé. Vagy mi.

PS. Nagyanyo, Laci bacsi, boldog szulinapooooot!

Bolcsodeben jartunk

Nehany hettel ezelott, amikor realizalodott bennem, hogy te-jo-eg-mindjart-vege-a-szulesi-szabadsagomnak-es-vissza-kell-menni-dolgozni, ellatogattunk ide a szomszedos bolcsibe. Mar irtam korabban is, hogy itt nincs igazan se GYES, se GYED, se semmi ilyesmi, a munkaltato elmeletileg egyetlen nap fizetett szulesi szabadsagot se koteles adni a kismamaknak. (A munkahelyet egy evig tartjak, ha addig nem megy vissza, akkor a munkahely is elvész.) A legtobb ceg azert ad egy minimalis 6 het fizetett szabit, a komolyabb cegek meg a kormany pedig altalaban 12 hetet fizet a dolgozoinak. En leven koztisztviselo szinten 12 het fizetett szulesi szabadsagra vagyok jogosult, ezt vettem ki fél fizetesen, igy lett 24 hetem, aminek mindjart vege. (Hihetetlen, eszre se vettem, hogy mar miota itthon vagyok!) Reszidoben szeretnek csak visszamenni dolgozni, amig ilyen kicsik a gyerekek, hogy azert ne vesszen el a munkam, es legyen is némi jovedelmem, de azert itthon is lehessek a kicsikkel. Ehhez viszont ovodat kell talalnunk azokra a napokra, amikor dolgozni fogok.

(Azert hogy ne tunjon Ausztralia ilyen istentol elrugaszkodott helynek, adnak azert csaladi potlekot, aminek az osszege egyreszt jovedelemfuggo, valamint attol is fugg, hogy hany kiskoru gyerek van a csaladban osszesen. Csak a miheztartas vegett, mi atlagos keresutnek szamitunk, es a ket pici gyerekunkre kemeny $100 dollart kapunk az allamtol kethetente... Szoval nem ebbol megyunk nyaralni, az biztos. ;o) De meg csak a gyerekeket se ebbol hizlaljuk fel.)

Még csak 3 honapos terhes voltam a babakkal, amikor az osszes kollegam a lelkemre kototte, hogy azonnal irassam be a gyerekeket az oviba, kulonben sosem jutnak be... Akkor meg csak mosolyogtam rajta, de azert a bekesseg kedveert valoban elmentem a legkozelebbi ABC-be (ami az itteni legnagyobb ovoda halozat), hogy beirassam oket 2008 szeptemberre. Es legnagyobb meglepetesemre mar ekkor is csak varolistara kerultunk! (Ez volt 2007 juniusaban...) Azt a tanacsot kaptuk, hogy erdemes eleinte csak 1-2 napra megprobalni beiratni a gyerekeket, mert az szinte kizart, hgoy rogton bejutnak heti 5 napra, ezt majd csak az evek folyaman lehet elerni. Mi amugy is csak heti 1-2 napra akarjuk beiratni oket, szoval nekunk ez nem annyira szamit, de azert jo tudni...

Maga az ovi amugy tetszett, szepen korbevezettek, megnezegethettem mindent, es nem volt veszes. A hidegzuhany csak ezutan jott: naponta fejenkent $75 dollarba kerul. (~12ezer forint. Fejenkent. Naponta.) Ez azert meg az itteni fizetesekhez kepest is horribilis ar (gyakorlatilag a ket gyerek napidija a napi keresetem), ugyhogy leadtam ugyan az adatainkat, de gyorsan kifaroltam abbol az ovibol. (Azota kulonben mar mindenfele szornyusegeket hallottam az ABC-rol, hogy leginkabb a reszvenyeseikkel torodnek, a gyerekekkel nem annyira, (ami persze jo hir lenne, ha reszvenyes lennek, de most inkabb a gyerekek szempontjait tartjuk szem elott), szoval amugy se akarnam oda vinni oket.

Azt gondoltam, hogy ez az ar ez valami rendkivul magas talan amiatt, hogy a belvarosban van, de aztan ra kellett jonnom, hogy mindenhol ilyen bazi draga az ovi, meg itt nalunk kint kenyaban is, 35 km-re a belvarostol. Most talaltunk egy aranyos ovodat tolunk 2 percre, ez a Sesame Lane nevu halozathoz tartozik, es ezt sokkal szimpatikusabbnak talaltuk, mint a futoszalag jellegu ABC-t. Az ara ennek se keves, itt $57 lenne naponta fejenkent. A felreertesek elkerulese vegett: ezek nem valami bonuszos alapitvanyi ovodak, vagy ilyesmi, itt minden bolcsode/ovoda magan (=fizetos), nincs allami kezelesben. (A 'rendes' ovodak mellett viheted a gyerekeket family daycare-be is, ami pedig csaladokat jelent, akik vallaljak, hogy a sajat otthonukban vigyaznak a gyerekeidre, maximum 4 gyerekre, ha valakinek ez szimpatikusabb.)

Osszevissza hasznalom a bolcsode meg az ovoda kifejezest, ez is azert van, mert nincs konkretan bolcsi vagy ovi, hanem 'childcare' van, ahol a gyerekeket 6 hetes kortol 5 eves korig 'tartjak', kulonbozo csoportokban persze. Altalaban egy ovonore maximum 4 gyerek jut, es altalaban egy csoportban nincsenek tobben 8-nal. (Ez az egesz picikre vonatkozik, a nagyobbaknal gondolom valtozik az arany.)

Van valamennyi allami tamogatas a csaladoknak az ovodai koltsegekre, 30% kedvezmenykent van meghirdetve, de valojaban ugy szamitjak, hogy az allam meghatarozta, hogy az ovoda orankenti dija $3.37, es ennek teriti vissza a 30%-at. De valojaban az ovodak ennel joval tobbet szamolnak fel, inkabb 5-6 dollart orankent, de az allam akkor is csak az altaluk meghatarozott $3.37-nek fizeti a 30%-at. Ez is tobb, mint a semmi persze, csak elso blikkre kicsit felrevezeto. De azert megis csak valami. Valaszthat az ember, hogy vonjak le a kedvezmenyt a hetente fizetendo osszegbol, vagy fizeti egesz evben a teljes arat, es ev vegen egyosszegben visszakapja a kulonbozetet.

Mindenesetre leadtuk a beiratkozasi papirokat a kicsiknek ebbe a helyi oviba. A beiratkozasi papir fejenkent 40 oldal volt... Az alapadatok (nev, cim, szuletes, stb) mellett ilyenekre is rakerdeztek, hogy a gyerek hanykor es mennyit alszik (mi a napirendje); jo etvagyu-e; egyedul szeret-e enni vagy inkabb etessek; szereti-e, ha elalvas elott elringatjak; cumizik-e; milyen testhelyzetben szeret aludni; stb... Hihetetlennek talaltam. Azt is megkerdeztek, hogy hogyan ejtsek a gyerek nevet, hogy szolitja az anyjat-apjat, mert akkor ok is ugy emlitik majd neki a szuloket. (Gondolom, ez fokent a sok kulfoldi miatt lehet...) Nagyon figyelmesnek talaltam a kerdeseket, es megnyugtatonak talaltam, hogy ilyen aprosagokra is figyelnek.

Eleg negativ velemennyel voltam eddig az itteni rendszerrol, leginkabb talan azert, mert csak azt hallottuk (fokent itteni magyaroktol), hogy az otthonihoz kepest az itteni ovodai neveles milyen szornyu, nincsenek foglalkozasok se, csak szo szerint 'vigyaznak' a gyerekekre, ennyi. De most a sajat tapasztalat ennek erosen ellentmondani latszik. (Mar eleve a beiratkozasi lap jo erzessel toltott el, hogy mintha figyelnenek a gyerekekre, szemelyesen, nem csak ugy 'megorzik oket', mint ahogy eddig gondoltam.

Az oktatasrol: a beiratkozaskor kaptunk egy udvozlo csomagot, amiben tobbek kozott benne volt a kovetkezo heti 'orarend' is, ami meger egy par sort, hogy irjak rola. A foglalkozasok 9 kategoriaba vannak sorolva a kulonbozo fejlesztendo keszsegek, teruletek szerint, ugymint gondolkodas, kommunikacio, szemelyiseg, egeszseg, kulturalis kornyezetunk, termeszeti kornyezetunk, tarsadalmi elet, olvasas, szamolas; es ezekhez vannak rendelve a 'hagyomanyos' foglalkozasok, a festes, rajzolas, gyurmazas, enekles, zenehallgatas, stb. A het minden napjan osszesen tehat naponta 9 db kb. 30 perces foglalkozas van, ugy, hogy pl az egyik nap reggel csaladfat ragasztgatnak a gyerekek fenykepekbol, aztan allatokat gyurmaznak, aztan kulonbozo idojarasi elemeket rajzolnak, aztan meset olvasnak nekik az udvaron (p. kinai meset, de persze angolul), stb... Allatira tetszett nekem az egesz osszeallitas, es a gyerekek (es az ovonok is!) nyugodtnak, elegedettnek tuntek. Amikor ott voltunk, epp csendes piheno volt, es az ovonok epp a festes nyomait takaritottak a szobakbol. :o) Rengeteg rajz es egyeb 'mestermu' volt a falakon az egesz ovodaban, nagyon kedves hangulata volt az egesznek. A bejaratnal egy nagy tablan a 'Jo reggelt' volt kiirva vagy 20 nyelven (magyarul persze nem volt, de majd ezen valtoztatunk). :o) Szoval, azt hiszem, hogy nagyon idealisnak talaltuk ezt az ovit, es remelem, bejutnak a gyerekek. (Mert persze itt is csak varolistara kerultunk, de amikor bementunk, nagy sikert arattak a fiuk, az ovonok ki is vettek oket a babakocsibol es megolelgettek oket, ezt is jo jelnek talaltam, es biztam benne, hogy akkor hatha bejutnak. :o) Juniusban mondjak meg majd, hogy juliustol mehetnek-e... Most mar csak a munkahellyel kell egyezkedni.

Szoval ezek az elozetes tapasztalataink az ovodarol. Az ovoda kiraly, csak legyen, aki meg tudja fizetni. Bazi sokba kerul, de remelem, megeri majd az arat! (Majd irok egyszer az iskolai helyzetrol is! A gyerekek nalunk meg nincsenek ugye 3 honaposak, de a heten palyazunk nekik egy kozepiskolai osztondijra... Nesze neked kapitalizmus. :o)

Nyálas vagyok, de hóditani akarok!

Bence megirigyelte a sok kislanyt, aki a multkori feltett foto ota virtualisan szaladgal Gergo utan, ugyhogy most o is akarja az o háremét. Ugyhogy ime Bence is premier planban, hogy ne erje szo a haz elejet, hogy csak az egyik fiunkat akarjuk online kihazasitani idejekoran. :o) Kicsit folyik a nyala folyton edes kis Sajtkukac Krinolin Bencenknek, de azert bizik a sikerben. :o) Az eszakias szoke kekszemu Gergo mellett Bence a mediterran sotet szem-haj tipust kepviseli. Ketten egyutt verhetetlenek. :o)

Ezek a fotok eredetileg a gyerekek utlevel kerelmehez keszultek, es hat Bencevel megkuzdottunk... Az utlevel fotonak ugyanis a pontos meret mellett komoly eloirasoknak kell megfelelni felnottnek, gyereknek egyarant, ugymint mindket fulnek latszodnia kell (na ez pl. Gergonel egyaltalan nem jelentett problemat :o), nem lehet csukva a szem, a fejnek egyenesen kell allnia, nem lehet nyitva a szaj es nem lehet mosolyogni (!). Ez utobbival volt egy kis fennakadasunk Bence eseteben, mert o vagy a) alszik, es akkor csukva van a szeme = nem jo kep; vagy b) ebren van es akkor vagy dumal (= nyitva van a szaja) vagy rohog. Vegul az alternativak kozul ezt a mosolygosat valasztottuk, mert az eloirasok kozul meg mindig ez felel meg a legtobbnek. :o)

Balazs tegnap le is adta a kerelmuket, es a hivatalnok csajszi csak mosolygott, hogy milyen edesek, es esze agaban sem volt visszautasitani a kepeket. (Bezzeg mikor az en utlevelemet csinaltattuk, micsoda kalvariat jartunk be, mert nehany tincs hajam kilogott a fenykeprol, es haromszor (!) csinaltattattak ujra velunk... Bezzeg ram senki nem mondta párás szemmel, hogy milyen aranyos...) Ezt megirtam annak idejen a 'Hogyan - illetve hogyan ne - igenyeljunk ausztral utlevelet' cimu bejegyzesemben.

Szoval a gyerekek utlevele folyamatban van. Az ausztral ugyek ilyen szempontbol eleg gyorsan haladnak, az utlevel elvileg 2-4 napon belul meglesz. A magyarorszagi anyakonyvezest valamint a magyar utlevelet ezzel szemben 6 honapos hataridovel igerik... Azt is elinditjuk, aztan majd meglatjuk.

Az elsõ nyálas

Gergo adott ma egy puszit. Olyan jo nyálasat. Nagyra nyitotta azt a kis puha nyálas száját es ranyomta az arcomra. Ez tortent. Szubjektiven.


Objektiven: valoszinuleg csak allati ehes volt, es gyakorlatilag barmit befalt volna, azert nyitotta nagyra a kis szajat, hatha be tud enni valamit... Valoszinuleg az orromat celozta be eredetileg, talan az hasonlitott legjobban a cumisuvegre...


De a lenyeg, hogy adott egy majdnem-puszit. Szerintem... ;o) Mert mar nagyfiu.

Buddha es Sajtkukac

Most, hogy mar elmultak a gyerekek 2 honaposak, es mar komoly kifejlett szemelyiseguk van :o), gondoltam irok egy kis elemzest a termeszetukrol. Ugyan a mieink ketpeteju ikrek, tehat a kulonbozoseg nem meglepo, de azert azt nem gondoltam volna, hogy ennyire szoges ellenteteik lesznek egymasnak, mind kulsoleg, mind belsoleg.

A kulsejukre vonatkozo kulonbsegek latszanak a fotokrol, ugyhogy ebbe nem is megyek bele, de azert az tenyleg erdekes, hogy nincs egyetlen egy olyan kulso jellemzojuk sem, ami egyforma lenne... Kulonbozik a fejuk formaja, az alkatuk, a fuluk, a szemuk, a hajuk, a szajuk, a boruk szine, minden de minden. Meg csak annyira sem hasonlitanak egymasra, mint ket 'atlagos' testver. Meg a vercsoportjuk is kulonbozo!

De ami igazan erdekes, az a belsejuk. :o) Gergo egy igazi kis Buddha, mig Bence egy total Sajtkukac. Gergo csendes, nyugodt, nem beszel sokat, nem sir, de nem is mosolyog tul sokat, nagyon turelmes es beketuro, olyan igazi komoly, megfontolt, es csendesen szemlelodik egesz nap. Bence mindekozben allando mozgasban van, be nem all a szaja (el nem tudom kepzelni, honnan orokolte... ;o), egyetlen pillanatra meg nem all, sokat nevet, de tobbet is sir es erosebben is, szoval joval temperamentumosabb. (Szerintem titokban valahol nezi a Futrinka utcat, es a Morzsa kutya lehet a kedvence, mert Bence folyton azt hajtogatja, hogy Beüüüü, beüüüü. :o)
Gergo nem tudom, mit nez titokban, de o meg mindig duplat tusszog, es utana dumal, hogy Pci, pci, haaaaaaa. Ilyeneket mondanak. :o)

Gergot siman le lehet tenni, ha almos, szepen csondben elaltatja magat. Bence fulsuketitoen visit, ha mar nagyon almos es nem tud elaludni. Ha ehesek, Bencet muszaj megetetni teljesen, amig tele nincs a hasa, vita nincs. Gergonek eleg egy nehany korty, hogy csillapitsa az etvagyat, aztan le lehet tenni, es majd Bence utan befejezi o is. Ugyanakkor Bencevel tobbet lehet kommunikalni, jobban reagal, vidamabb es akciokeszebb. Ejjel viszont Bence alszik jobban es tobbet, nyilvan o talan jobban kifarad a sok napkozbeni akciozastol... :o)

Egy dolog egyforma bennuk: mindketten egyforman edesek, Gergo ezert, Bence azert. Mielott megszulettek, eszembe jutott, hogy vajon egyforman fogom-e tudni oket szeretni, vagy titokban lesz egy kedvencem, vagy azert, mert esetleg aranyosabb, vagy azert, mert konnyebb vele, vagy valami. Mert persze mindenki mondja, hogy neeeem, pont egyforman szereti az ember a gyerekeit, de ez elegge hihetetlennek es elkepzelhetetlennek tunik, mielott maga is szulove valna az ember. De most mar en is elmondhatom, hogy tenyleg igy van, tenyleg egyforman szeretjuk mindkettot, valahogy olyan, mintha nem is lehetne maskepp. Persze lehet, hogy amikor majd kamaszodnak, es egyik elviselhetetlenebb lesz, mint a masik, akkor majd maskeppen gondolom, de most pont egyforman edesek. Meg azt se lehet mondani, hogy egyikuk jobb evo, vagy jobb alvo, vagy valami, mert egyszer egyikuk eszik jobban/tobbet/gyorsabban/tisztabban, masszor masikuk, es egyik nap egyik alszik jobban/tobbet/konnyebben, masik nap masik. (Es mindketto egyforman sokat es budoset kakkant es pukizik, ez is teny.)

Es persze most mar azt is latom, hogy mekkorat teved az ember, amikor kulso szemlelokent megitel valakit - akar pozitivan, akar negativan -, hogy mondjuk ha egy csendes 'jo' gyereke van, akkor biztos milyen jo es nyugodt anya, ha pedig egy kiabalos, izgaga gyereke van, akkor biztos hogy bannak vele otthon... Pedig nem, most ez tok tisztan latszik az ikreken, hogy az elso pillanattol fogva megvan ez a fo jellemzoje a termeszetuknek, hogy egyikuk nyugodt, masikuk izgaga. Egy buddha es egy sajtkukac. Fuggetlenul attol, hogy mi hogyan neveljuk oket. (Persze a neveles ugy egyebkent nyilvan sokat szamit, de az 'alaptermeszet' az, amirol beszelek.)

Termeszetuktol fuggetlenul probaljuk mindkettojuket minden iranyban fejleszteni, sokat beszelgetunk veluk, setalni visszuk oket, sok-sok zenet hallgatunk veluk, enekelunk stb. (Mindket gyerek kisse rocker tudatu, a kezuket mindig ugy tartjak, hogy a kozepso es a gyurus ujjuk be van hajtva, a tobbi nyitva, es bar a hajuk meg rovid, de mar mindketten utemesen razzak a fejuket… Mindenesetre a Halasz Judit-Kalalka-Levente Peter triumviratus mellett hallgattatunk veluk mindenfele szamunkra kedves zenet is, R.E.M.-et, Greendayt, Red Hot Chilli Peppers-t, Everest-et, Simon & Garfunkelt, Jethro Tull-t, mindenfelet tenyleg. Es remenykedunk, hogyha felnonek, nem fognak minket valami techno szarral gyilkolni…