Beszamolo az elso 10 naprol

Ugy nez ki, most van egy kis idom irni, ugyhogy gyorsan leirom, hogy is zajlottak az esemenyek, illetve hogy hogyan telt az elso 10 nap a mi szemszogunkbol, mielott meg elfelejtem, es csak a szepre emlekezem... :o)

Penteken megerkeztek anyukamek Magyarorszagrol, es probaltak konnyebbe tenni az utolso pocakos napjaimat, mig Balazs dolgozott. Aztan december 18-an indultak el az esemenyek, ekkor kellett befekudnom a korhazba, hogy a cukromat beallitsak a masnap reggeli mutet elott. Az utolso napokban mar iszonyuan fel volt dagadva mindenem (elvileg ezert is hoztak elore kicsit, mert a terhessegi cukor miatt (?) nagyon vizesedtem. A mereteim kisebb (vagy inkabb nagyobb) balnaehoz voltak hasonlithatok, de ez leginkabb csak akkor tudatosult bennem, amikor kesobb meglattam az utolso napon keszult fotokat... Amugy a korulmenyekhez kepest elegge mozgekony voltam az utolso percig, bar surun le kellett ulnom-fekudnom, hogy ne durranjon szet a labam. (Biztataskent mondom a hasonlo cipoben jaroknak, hogy 10 nappal a szules utan mar elmult a labdagadas, es az egesz vizesedes dolog visszahuzodott mar.)

December 19-en szerdan reggel 7-re beertek Balazs es anyukamek a korhazba, aztan 8 korul jottek is ertem, hogy a mutobe toljanak. Kaptam epiduralis erzestelenitot, ijeszto volt az az oriasi tu, amit a gerincembe terveztek szurni, de vegul is nem nagyon ereztem belole semmit. Az egyetlen fajdalom az volt, hogy a baloldali baba (szokasahoz hiven) allatira befeszkelte magat a bordam ala, es ahogy a szurashoz elore kellett hajolnom, o elegge nyomott belulrol. De ezen kivul nem volt veszes.

Egy csomo beoltozott apolono es orvos varakozott mar rank, es Balazs is kapott tok jo kek steril ruhat, hogy bejohessen velunk a mutobe, szuleim pedig kint vartak. Apolono korulbelul 4 vagy 6 volt bent, tovabba ket muto orvos, ket gyerekorvos, es ket altato orvos is, es amikor kozejuk toltak az agyon a folyoson, akkor 'bujj,bujj zoldagat' csinaltak a kezukkel es hullamoztak. Aranyosak voltak nagyon. :o)

Aztan megkezdodott maga a mutet, Balazs vegig ott ult mellettem a fejemnel, es fogta a kezem. Felhuztak elenk egy kis lepedot, de a fejunk folotti mutos lampa ezust fenyvisszaferojeben lattunk mindent, ami a hasamban zajlott, mintha tukorbol neznenk.

Kicsit fura volt latni, ahogy felvagtak a hasam, ereztem is, de fajni nem fajt, olyasmi erzes volt, mint amikor a fogorvosnal kap az ember helyi erzestelenitest. Szinten a fogorvosra hasonlitott az is, ahogy megrepesztettek a mazgatburkot, es aztan a hasam szelere akasztottak egy olyan 'nyalelszivo' szeruseget, ami kiszivja majd a magzatvizet, mielott folytatjak a mutetet. Igen am, de pici turelmetlen elso szulottem ezt nem birta kivarni, es kidugta a kis kezet, egyenesen, magasra, hogy o bizony mar jonne kifele!!! :o) Az orvos is mondta egybol, rohogott az egesz szemelyzet, es mi is lattuk a tukorben, tunderi volt. Ot ki is kaptak gyorsan, reggel 9.25-kor. Felsirt gyonyoruen, meg is mertek, 3080 gramm volt es 48 centi. Az 1 perces es az 5 perces Apgar-on is 9-9 pontot kapott, ugyhogy igen jol teljesitett. :o)

A masodik baba 9.27-kor szuletett meg, o 3055 grammal es 50 centivel. Ahogy kesobb egy kollegam mondta, az osszesen egy meter gyerek! :o) Nem is tudom, hogy fertek el bennem...
O is 9-9 pontot kapott az Apgarra.

Miutan elvegeztek minden mericskelest, meg megtorolgettek a kicsiket, betakartak, es odaadtak oket nekunk. Fel se tudtuk fogni, csak a konnyunk folyt, olyan kis aranyosak voltak rogton. A szemukkel egybol neztek rank, edesek voltak. Aztan attoltak minket a 'labadozoba', es ott megmertek az en es a gyerekek cukrat (a terhessegi cukrom miatt), es mivel sajnos a kicsik cukra eleg alacsony volt, es nem szoptak csak nezelodtek a cicin, ezert rogton adtak nekik egy kis formulat (tapot), hogy felmenjen a cukruk. Ezt ellenorizendo, nehany oran at ketorankent szurkaltak a kis sarkukat, hogy meregessek a cukorszintjuket. Aztan amikor beallt nekik, akkor tobbet mar nem szurtak oket. Erdekes modon nem nagyon sirtak, epp csak addig, amig nyomtak a sarkukat, hogy jojjon belole a ver. Maga a szuras nem nagyon fajt nekik. (Vagy csak bator sracok leven oszeszoritottak a fogukat... vagy legalabbis az inyuket...)

Aztan az elso napokban meg egy csomo egyeb szurovizsgalatot is csinaltak rajtuk, plusz volt millio fele vervetel, hallasvizsgalat, reflexvizsgalat, mifene. Az etetes nem ment egeszen ugy, ahogy terveztem, mivel eleinte nem volt tejem egyaltalan, igy muszaj volt oket tappal etetgetni oket. Nagyon jo gyerekek voltak, hangjukat nem lehetett hallani (csak a vervetelek alkalmaval), de egyebkent nem sirtak, es szepen ettek. Aludni is szepen aludtak, egy kicsit 'tul' szepen, az elso nap 6 oran keresztul nem birtuk felverni oket, pedig akkor meg - reszben a cukor miatt is - 2-3 orankent kellett volna enniuk, de egyszeruen be voltak ajulva. De aztan raereztek az izere, es most mar szepen esznek.

Edesanyaek bent voltak velem az elso harom napban a korhazban (egyágyas szobaban fekudtem), ami oriasi segitseg volt, mivel Balazs dolgozott, nekem pedig a csaszar miatt az elso nap nem szabadott felkelni (nem is tudtam volna...), es a kovetkezo nehany napban is allati nehez, lassu es fajdalmas volt a mozgas, igy csak annyit mozogtam, amennyit muszaj volt. (Muszaj mozogni minel tobbet kulonben, mert azt mondjak, minel tobbet mocorogsz, annal hamarabb epulsz fel.) En igyekeztem mindent ugy csinalni, ahogy mondtak, ugyhogy tenyleg erezheto volt naprol napra a javulas, es gyakorlatilag a hetedik napon volt az, hogy a reginek ereztem magam, es gond nelkul tudtam mozogni.

A korhazrol es az ellatasrol csupa jot mondhatok, de ezt mar mondtam a multkori korhazi elmenyeim alkalmaval is. A noverek-orvosok megint nagyon kedvesek es lelkiismeretesek voltak, rengeteg idot toltottek velunk, nem voltak turelmetlenek, elmagyaraztak mindent, ahanyszor csak akartuk. Megtanitottak tejet fejni es rendesen szoptatni is, furdetni is, mindent. Szinte orankent jottek ellenorizni, hogy minden rendben van-e, boldogulok-e, stb. Rengeteg vizsgalatot vegeztek, ami egy kicsit terhesnek tunt idonkent, de azert megnyugtato volt.

4 naposan jottunk haza veluk, bar meg maradhattunk volna 1-2 napot, de itthon sokkal kenyelmesebbnek tunt, es vegul is azt hiszem, hogy jol dontottunk. Annal is inkabb, mert velem is es a babakkal is minden rendben volt.

Bar a gyerekek neveit eldontottuk elore, azt nem dontottuk el, hogy melyik melyik lesz, gondoltuk, elobb megnezzuk oket. :o( (Itt 60 napod van arra, hogy nevet adj a gyerekeknek es bejelentsd oket.) A masodik nap vegere eldontottuk, hogy az elso szulott baba nez ki Gergosen, es a masodik nez ki Bencesen. Ugyhogy igy is lett. Bar ketpeteju ikrek, eleinte nem tudtuk konnyen megkulonboztetni oket, eltartott egy darabig, amig gond nelkul sikerult. (Nekem az volt a támpont, hogy egyikuk fule kerek, masikuke hegyes.) :o) Eleinte nagyon egyformanak tuntek nekem, de most mar nagyon kulonbozonek latom oket, es erdekes, hogy most mar visszamenoleg is meg tudom oket konnyeden kulonboztetni a korai kepeken, sot, meg az ultrahangos felveteleken is, mert kulonbozo a fejformajuk is, meg minden. Erdekes.

Az itthoni elet viszonylag zokkenomentes, a gyerekek szinte oramu pontossaggal ebrednek es esznek, igyekszunk tartani a 3 oras rutint, de igy a ket gyerekkel el-elcsuszunk neha, de azert osszessegeben azt gondolom, hogy (egyelore) nagyon jol megy, sokkal jobban es konnyebben, mint gondoltam. Ehhez persze hozzatartozik az is, hogy négyen vagyunk rajuk egyelore, igy azert joval konnyebb. Ha majd csak ketten maradunk veluk Balazzsal, akkor derul ki igazan, hogy mire vagyunk kepesek... De addig meg van nehany hetunk. Hetkoznap, mikor Balazs dolgozik, akkor Edesanyaval csinaljuk az ejszakakat, hetvegente pedig Balazzsal. Eddig talan ket zurosebb ejszakank volt, a tobbi napokon szepen alszanak es esznek ejjel, 3-4 orankent, megint csak oramu pontosaggal. (Eleinte kicsi swatch oranak is hivtuk oket. Meg mindenfele masnak is...) :o)

Mindenfele vicces dolgokat csinalnak, Gergo peldaul mar tok jol imadkozik a mindennapi tejecskeert :o), Bence pedig muveszien tud csettinteni a nyelvevel, es kacsint.

Nappal is jo gyerekek, nem nagyon sirnak sokat, egyedul a furdetes korul torik el a mecses, egyelore nem sikerult rajonnunk, hogy mi is az oka pontosan, talan tul eros a feny ott a furdoben nekik, vagy valami, egyelore kiserletezgetunk ezzel. :o) Enni most mar tok jol tudnak, szopnak szepen, most mar van eleg tejem is, bar meg ki kell egesziteni oket formulaval, ez ikreknel termeszetes, azt mondjak, es nekik sem okozott eddig problemat, szepen esznek cicibol is, uvegbol is. Mar megtanultunk nagyjabol tandemben enni, errol nem teszek fel kepet az obszcen mivolta miatt ;o), de nagyon edesek, ahogy egymas vegeben lognak a cicin es ugy esznek egyszerre. :o))) Ez persze megint csak ket emberes elfoglaltsag, egyszerre nem tudom tartani is oket, meg helyesen csatlakoztatni is... Van szoptatos parnam, ami elvileg erre van kitalalva, csak az a baj, hogy a gyerekek ezt nem tudjak, es egyelore nem tudnak kenyelmesen fekudni rajta. (Meg aztan egyelore a sebemet is nyomja az a parna, ugyhogy inkabb kezben tartjuk oket most meg szoptatas kozben.)

Még csak 10 nap telt el, nem sok, tudom, de egyelore csak jo elmenyeink vannak, aldott jo gyerekek a fiuk, es mi is probaljuk a leheto legjobb napirendet kialakitani nekik. Gergo kicsit sarga volt az elso napokban, igy gyakran levegoztettuk oket a teraszon, de eleg rossz idok vannak, szeles es esos folyton, igy aztan nem tudtunk annyit setalni-levegozni, mint szerettunk volna, de azert majd csak helyre jon az ido is lassacskan. De most mar elmult a sargasaga amugy is, ugyhogy most mar csak a sajat oromunkre setalgatunk. ;o)

Ui. Mikozben ezt a bejegyzest irtam, eltelt ujabb ket nap, es vannak reszeredmenyeink. A furdetes kozben megoldodott, Balazs rajott, hogy hason kell oket furdetni, igy most mar jol megy a dolog, konnyek nelkul. Kozben tul vagyunk az elso nyakig kakas pelenkan is, de nem volt veszes. Ami viszont kicsit romlott idokozben, az az ejszakai ataludt orak szama, ez sajnos csokkenoben van... De dolgozunk rajta! :o)

Addig is, amig meg esznel vagyok, innen kivanunk mindenkinek nagyon boldog uj evet sok-sok szeretettel,

Balazs, Lilla, Gergo es Bence (Tudom, hogy tudjatok, hogy kik vagyunk, de annyira elvezem igy szepen vegig irni a csaladot!)

Vegre kint vagyunk a vizbol!

Hat megerkeztunk. Eddig tartott, mig magunkhoz tertunk kicsit a nagy 'szuletes-tura' utan, ezert csak most jelentkezunk.

Erdekesek a dolgok itt a mamin kivul... Fu, maga a kibujas eleg gazos volt nekunk, mert nem is tudtuk, hogy most mi is lesz, bar a mami meg api meseltek minden este, hogy majd kicipzaroznak onnan a mami hasabol minket, es hogy minden rendben lesz, es hogy huzzuk majd be a fejunket-labunkat, hogy nehogy megvagjanak minket, meg minden, dehat megse tudtuk egeszen pontosan, hogy mi is lesz, de mar nagyon vartuk, hogy kint legyunk. A papi az utolso nehany napban mar valami kisvasutat is kilatasba helyezett, hogy kicsabitson minket, amirol pontosan persze nem ertettuk, hogy mi is az, de o nagyon izgatottnak tunt, ugyhogy gondoltuk, hogy biztos jo moka lesz. (Azota persze se hire, se hamva a kisvasutnak, allandoan csak eszunk meg alszunk csak, szerintem csak ugy kitalalta az egeszet ezzel a vasuttal...)

Mindenesetre egyik reggel arra ebredtunk, hogy nagy feny van, es kezbol kezbe adnak minket, es mindenfelet merckednek rajtunk, meg minden. Hideg is volt, es zaj es feny. De minket nem nagyon zavart a dolog, belul is mindig zorgott a mami hasa, szoval ez a kinti vilag se tunt sokkal zajosabbnak. Asszem, kicsit rosszabbra szamitottunk mi, de vegul minden rendben volt, es most mar sokkal jobb itt kint.

A korhazi napok nem voltak tul jok, bar az nagyon jo volt, hogy nagyanyo meg nagyapo is bent toltottek velunk az elso harom napot, de apinak viszont dolgoznia kellett, igy o csak estenkent tudott jonni. Mami is meg mi is nagyon vartuk, hogy vegre hazamehessunk (mert mindig meseltek a hazrol is, meg a szobankrol is, bar mar attol tartottunk, hogy ez is csak olyan igergetes lesz, mint a kisvasut, de vegul is tenyleg egesz jo a szobank, bar az allatkak, amikrol meseltek, nincsenek sehol...). Azert is vartuk a hazamenetelt, mert a korhazban allandoan csak szurkaltak minket, es ugyan nem sirtunk nagyon, hogy ne keseritsuk el a mamit, de azert nem volt nagy elmeny az allando szurkalodas. Az viszont nagyon jo volt, hogy megismertuk vegre a mamit es a papit is szemelyesen, es pont olyanok, mint amilyennek kepzeltuk oket. A nagyanyoekat is eddig csak hallottuk, de most mar latjuk is, es meg is lehet oket szaglaszni. Talalkoztunk a mamiek barataival is, oket is ismertuk mar hangrol, de a szemelyes ismerkedes meg varat magara, mert amikor bejottek meglatogatni minket, mi azt bizony vegig szunyaltuk... Na majd legkozelebb.

Aztan hazajottunk vegre, es most mar egy hete itthon vagyunk. Mamiek nem panaszkodnak egyelore (legalabbis elottunk nem), mi sem panaszkodunk, egy csomot eszunk es alszunk, es neha jatszunk is kicsit, bar abban meg hamar kifaradunk. Nagyanyoek is jofejek, mindenki folyton mosolyog rank. Autokazni szeretunk (bar meg csak a korhazbol hazafele probaltuk, meg tegnap az orvoshoz menet), a babakocsi se rossz, de a legjobb persze olben. :o) Tegnap elmentunk vasarolni is egy rovidket, mert kifogytunk nehany dologbol. A papi azt mondta, hogy kis cápák vagyunk, mert csak akkor ereztuk jol magunkat, ha haladtunk a nagy piros babakocsival, egyebkent nem orultunk annyira. Asszem, a vasarlast nem elvezzuk olyan nagyon (megis csak fiuk vagyunk, vagy mi), de azert kibirtuk, hogy a maminak-papinak jo legyen.

Ma mar 10 naposak vagyunk, es neha meg almodunk a mami hasarol, de azert most mar inkabb kint maradunk. Ha mar igy megszerettek minket idekint...

Puszi mindenkinek (vagyis egyelore csak a nyelvunkkel tudunk csettinteni, de azt tiszta szivunkbol kuldjuk),

Gergo es Bence

Mondtaaam hogy futyul :-)

Ha nem futyul akkor klikkelj a kepre es megnyillik uj ablakban.

Raktunk fel nehany kepet gyorsan a Picasa albumunkba.
A szuletes kepei itt vannak: Klikk ide
Az elso het itthon: Klikk ide

Hazajottunk de megsem vagyunk itthon...

fizikailag ott vagyunk es ismerosek a butorok de teljesen mas lett a haz. Ket csoppseg resze lett a lakasnak es csak oket latjuk oket halljuk. Figyeljuk oket hogy milyen uj trukkoket es grimaszokat tudnak mar csinalni. (Gergo mar tud futyulni - remelem meg egy par napig tud es le is tudom fenykepezni) . Amikor alszanak akkor nagyon edesek, amikor sirnak akkor sajnalatra meltoak.

Lilla meg mindig a gyerkocokkel tolti az idejet vagy alszik, ugyhogy en irogatok par sort a munkahelyrol.

Mar kimasoltam az uj fotokat de sajnos meg varni kell kicsit amig lesz idom feltenni de igyekszem, igerem.

Es vegul de nem utolso sorban koszonjuk a jokivansagokat a rengeteg ismerostol, ismeretlentol a vilag minden tajarol. Nem gondoltuk volna hogy ennyien kivancsiak arra hogy mi is tortenik velunk itt a vilag masik (vagy egyik) oldalan.

Ja es Boldog Karacsonyt is kell kivanni, az is itt van megint, ugyhogy most kivanunk Boldog Karacsonyt (es nem Kellemest - mert ezzel mindig Lilla peldallozik hogy "kellemes a labviz es nem a karacsony" ahogy valami regi tanara tanitotta neki) es kivanunk mindenkinek legalabb olyan sikeres uj evet mint amilyen a mienk volt iden!!!

Keeeesz vagyuuuuunk!

December 19 9:25 es 9:27-kor megszuletett Bence es Gergo. A sulyukat kifelejtettem az elobb. Szoval 3080g, 48cm es 3055g 50cm. Mindenki jol van. Az elso nap feltunoen konnyen telt (szamomra persze) Mert a gyerekek csak aludtak. Egeszen estig nem is kellett veluk foglalkozni nagyon. Este 8:30 kor etetes, pelenka csere es ruhacseret hajtottam vegre. Pont 11-re lettem kesz. Azt hiszem kozben elraboltak az UFO-k, nem tudom hol ment el az ido. Az biztos hogy a hosszu ujju ruhacskakat nem fogjak sokat hordani amig az 5 ujjuk 8 fele all mikozben dugom at a ruhan.

Masodik nap mar nem volt olyan konnyu. Nem akartak harom orankent enni, inkabb aluszkaltak. Aztan delben jo sokat ettek ami persze megint nem volt jo mert az esti furdetesnel ki is hanytak a felet. Szoval most kevesebb kapnak. Este 11-kor elviszik oket hogy Lilla tudjon aludni es 6-kor viszik oket vissza.

Lilla is szepen gyogyul, ma mar tudott maszkalni kicsit (8 lepes a mosdoig meg vissza) es a zipzar sem faj annyira.

Majd ha Lilla hazajott ir igazi hosszu beszamolot, nem csak ilyen nyulfarknyit.

Indulaaaaas!

Most indulunk a korhazba, csak irok gyorsan egy par sort utoljara igy pocakosan. :o) Legkozelebb mar csak a babakkal az olemben fogok irni. ;o)

Teljesen meghatodtam, hogy mennyien hagytatok uzeneteket, koszi mindannyiotoknak a drukkolast es tamogatast az elmult honapokban! :o) Amint tudunk jelentkezunk! Indulaaaaaas!

Elobbre hoztak!

Csak egy gyors orom-megosztas (mert amugy semmi valtozas nincs babailag), hogy most hivtak a korhazbol, hogy megis csak sikerult elorehozni a gyerekeket, es jovo szerdan szulunk!!!! :oDDDD Jipiiiii!!!!! Megsem Szentesten szuletnek a sracok! Annyira orulok, el se tudom hinni, hogy mar egy het sincs addig, hogy a kezunkben tarthassuk oket! Jipiiii!! (Persze lehet, hogy idokozben megindulnak maguktol, de szerintem annyira sokaig mondogattuk nekik, hogy kapaszkodjanak es maradjanak belul, amilyen sokaig csak tudnak, hogy most mar nem mernek elengedni, es inkabb kapaszkodnak ezerrel.) :o) Pedig mar gyonyoru nagyok (velem egyutt ertelemszeruen - bar ram foleg csak a 'nagy' jelzo illik mostansag), es fejlettek, most mar nyugodtan elengedhetnek bent a zsinorokat es kijohetnenek. De igy is kiraly lesz, ugyhogy jovo kedden kell befekudnom, es Szentestere mar itthon is leszunk, ha minden jol megy. Hurraaaa! :o)

Tegnap voltam kulonben orvosi vizsgalaton, es egy nagyon utalatos oreg dokit fogtam ki sajnos, aki nem nagyon akart se megvizsgalni, se meghallgatni, pedig lett volna nehany kerdesem, (hogy pl. normalis-e, hogy a hasam annyira feszul, hogy a terhessegi csikok menten verzik, meg hogy ejjelente legszomjra ebredek, meg ilyenek), de csak leszerelt, es lenezoen mosolyogva azt mondogatta, hogy bizony a terhesseg nehez... Hiaba mondtam, hogy nem errol van szo, nem nehez, es nem is panaszkodom, csak erdeklodom, mert ugye mindig azt mondtak mindenhol, hogy ha barmi miatt aggodsz, kerdezz, foleg az ikrek eseten, ahol nem olyan konnyu megallapitani a helyzetet, mint egy babanal, leven joval ritkabb. Na mindegy. Minden heten ket orvoshoz kell mennem, a szuleszhez es a belgyogyaszhoz (a diabetesz miatt). Ez a mogorva volt a szulesz, a belgyogyasz nagyon rendes volt, megnezte a cukorszintjeimet is (amit magamnak merek otthon naponta 4x es amirol naplot kell vezetnem), es o is azt mondta, hogy mivel esik a cukrom (vagy mi), az aznapi konziliumon megbeszeli az esetemet a tobbiekkel, es meglatjak, mit lehet tenni, mert jobb, biztonsagosabb lenne mar kint a kicsiknek. A belgyogyasz csapat mar a mult heten is ezt mondta, de a szulesz csapat 'megvetozta', mert hogy nincs ra kapacitasuk, mert mindenki szabadsagon van. :o(

Aztan ma meg felhivtak a jo hirrel, hogy megis elorehoztak, es hogy elvileg mar a mult heten is varolistara tettek, hogy ha barki megszul hamarabb az eddig elorejegyzettek kozul, akkor annak a helyere elorevesznek minket. Es most pont ez tortent, ma megszult valaki, aki jovo szerdara volt kiirva, igy en is elore johettem egy hettel. Jipiiii. :o)

Most mar csak az lehet, hogy addig beindulnak maguktol, mondjuk a hetvegen, es akkor mégelobb jonnek. (Ami egyebkent nem lenne meglepo, mert szuleim most erkeznek holnap vegre, tele vagyok orommel, izgalommal, varakozassal, attol siman beindulhatnak... :o))) De remelem most mar, hogy kihuzzak jovo szerdaig, es akkor minden oke lesz. Addig is most ujra osszeszoritom a labam. ;o) (Ami egyebkent most csak teljesen kepletes, mivel valojaban nem tudom osszeszoritani, leven haromszorosara vannak dagadva a labaim combig. :o)

Szoval ezek vannak. Ha meglesznek a kicsik, teszek fel kepeket is roluk, addig mar nem sokkolnek senkit a mostani mereteimmel... ;o) (Csak hogy elkepzeles legyen: a gyerekek jo 3-3,5 kilosak most fejenkent. Magyarul a kemeny 150cm-s magassagomhoz egy majd' 7 kilos baba lapul odabent...) :oDDD Van egy polom, amin a gombolyu hasamra utalva az van irva, hogy 'gorogdinnye csempesz', de most mar találobb lenne a 'strandlabda csempesz' vagy talan meginkabb a 'holegballon csempesz'. :o)

Koszi mindenkinek a biztato vendegkonyves beirasokat, kommenteket, sms-eket, emaileket, dragak vagytok!!!!

Zebrává lettem

A 37. het is bekoszontott. El se hiszem, hogy meg mindig egyben talalt minket. Az utobbi nehany het most mar eleg huzossa valt, a hasam oriasit nott az elmult par hetben, raadasul kozben ugye le is szallt, szoval most mar tenyleg NAGY a hasam. :o) Raadasul egy par hete nagy csalodasomra - es minden elozetes kenegetes ellenere - megjelentek a terhescsikok is, ugyhogy most tokre ugy nezek ki, mint egy oriasi, vemhes zebra. A csikok olyanok, mintha langok csapnanak fel a hasamon, tobbnyire normalis szinuek, de sokszor - foleg ha vakarom :o) - tuzpirosak lesznek, es az aztan az igazan dramai hatas! :o)

Szinten az elmult 1-2 het 'eredmenye', hogy a bokam egesz rovid fuggoleges helyzetben tartozkodas utan is elefantnyira dagad. (Komoly kis allatkert lettem, mi? :o) Viszont nem birok egesz nap fekudni (nem is akarnek amugy sem), mert ugy meg a hatam faj es persze nem is kenyelmes. Szoval azt hiszem, most mar varom a veget. Eddig elveztem minden percet, de most mar kezdek elnehezedni, es most mar mindennap azt varom, hogy na majd hatha ma.... De aztan rendszerint nem tortenik semmi. :o( Egyreszt azt varom, hogy vege legyen a varakozasnak, meg a tehetetlensegemnek, de nagyobb reszt azert, mert mar nagyon szeretnenk, ha velunk lennenek a kicsik.

Unalmamban utanaolvasgattam, es ugye mivel az ikreknek a 37. het a teljes ido, nekik igazabol mar celszeru lenne megszuletni, mert belul mar nagoyn ossze vannak nyomodva, es a 38. het utan pedig mindenfele extra veszelynek vannak kiteve, ugymint csipoficam (vagy valami olyasmi, mozgasszervi serules, fokent a szuk hely miatt), magas vernyomas, magas cukor, stb... Szoval nekik is jobb lenne, ha mielobb kibujnanak, nem is beszelve rolunk. Ugyhogy probaltam keresgelni nehany biztonsagos technikat a rabeszelesen kivul, amivel ravehetjuk oket, hogy kibujjanak odabentrol. Nagyreszuket mar ki is probaltuk, de meg mindig kapunk ujabb es ujabb tanacsokat, amik meg kiprobalasra varnak. (Az otleteket tovabbra is varjuk a kommentek koze.) Az estenkenti hosszu seta bar nagyon jolesik, de konkret eredmenyt egyelore nem hozott. A furdo se. A malnalevel tea se. A maszkalas, takaritas se. A malackodas se. Semmi se. A gyerekek erosen kapaszkodnak odabent... Ma ujra beprobalkozom a szilvasgomboccal (nem mintha annak barmi homeopatias hatasa lenne, de a hetvegen nagyon finom szilvat vettunk 2 kilot, es egy reszet musz leszek megfozni gombocnak, es lefagyasztani. (Vettunk egy uj oriashutot, hogy majd a kicsiknek le tudjak fagyasztani mindenfelet, meg elore tudjak fozni, meg minden, ugyhogy most indulhat az elore fozes. :o) - Ezzel egyidejuleg a jelenlegi 400 literes hutonk elado, ha esetleg valakit erdekel.)

Szombaton voltunk a baratkakkal a Morgans-ben halazni, nagyon jolesett kimozdulni, az utobbi honapokban semmi ilyen 'kulso' programon nem voltunk, es ezt most nagyon elveztem! Asszem, valahogy 9 utan ertunk haza (nalam ez rekord ido a babak ota!), es nagyon jo volt dumalni a tobbiekkel, es halat eszegetni. :o) Melcsi hozott egy ujabb adag Gilmore Girls sorozatot DVD-n, ezek tartanak eletben hetkozben, amikor muszaj felpolcolni az elefantlabam. :o)

Hihetetlen, hogy hogy elszaladt az ido, most penteken erkeznek szuleim, alig tudom elhinni. A haz szalad persze, es egyaltalan nem jutottunk oda a felere se annak, amit elterveztunk, de nagyon varjuk oket. (A 'nem jutottunk oda' problemat inkabb csak egyesszamban kellett volna irnom, mert igazabol foleg en vagyok kettonk kozul a hatraltato tenyezo, Balazs allati sokat halad itthon, nem is pihen szinte, idonkent ugy kell eroszakkal lerangatni, hogy most mar uljon/fekudjon le es pihenjen kicsit, ne gyuszmekeljen folyton. Tegnap megcsinalta a haz karacsonyi kivilagitasat, tok jo lett, este el is mentunk es szemreveteleztuk a kornyezo utcak karacsonyi kinalatat, de meg nincs tul sok haz feldiszitve iden. A legnagyobbak persze (amiknek minden evben csodajara jarnak a kornyekrol) mar keszen vannak, de osszessegeben meg sok a feldiszitetlen haziko. Majd talan jovo hetvegere. :o)

A gyerekek eleg sokat mozgolodnak meg napkozben, bar tegnapelott egy csendesebb napjuk volt, es kicsit remenykedtem is, hogy ez esetleg mar AZ, a szules elotti lecsendesedes, de aztan tegnap behoztak a lemaradast, es ket napra is elegendot ugrandoztak. :o) Lehet, hogy irtam mar korabban, hogy olvastam is, meg a korhazban is mondtak, hogy sokszor van az, hogy a babak az egyik nap sokat, es eroteljesen boxolnak-rugdosodnak, masnap pedig csak ugy oregesen, modjaval mocorognak. Aztan harmadnap ujra extra aktivak, es negyednap megint pihi. Es igy tovabb. Es hogy ez azert van, mert hogy egyik nap 'erosito' napjuk van, masnap pedig 'kardio' napjuk, epp ugy, ahogy a konditermekben javasoljak az idealis edzestervet. A gyerekek tudjak osztonosen, hogy igy a legegeszsegesebb a szivnek, meg mindennek, es igy erosodhetnek a leghatekonyabban, ez van belejuk kodolva. Mig mi felnottek, ha mondjuk erosodni akarunk, akkor nem torodunk az ilyen jellegu tanacsokkal, hanem pl. mindennap sulyzozunk, mert hat biztos attol novunk nagyra. Pedig nem. De aztan persze a gyerekek is elfelejtik ezeket a dolgokat, mire felnonek, es ok is inkabb majd az eszukre hallgatnak az osztoneik helyett. (Persze az is lehet, hogy semmi ilyen tudomanyos-fantasztikus nincs a dologban, hanem egy extra aktiv rugdosodos nap utan siman kifaradnak, es azert is punnyadnak be masnapra... :o) Aztan harmadnap ujra elolrol kezdik a 'rugjuk-ki-a-haz-oldalat' programot. :o)

36 és fél hét

Vissza a bababloghoz. :o) Ujabb het telt el - ismet esemenytelenul. Tegnaptol az esti meseben mar veget ert a visszaszamlalas, es most mar mondogatjuk a kicsiknek, hogy ha akarnak, most mar biztonsagosan kijohetnek. De nem akarnak...

Penteken voltunk ultrahangon, ahol is kiderult, hogy a kicsik fejenkent 2,8 kilosak (!) es 50 centisek. (Ha belegondolok, hogy nehany hete meg azon gorcsoltunk, hogy barcsak elernek a 2 kilot, mielott megszuletnek, most meg ugy nez ki, hogy mar most, 8 honaposan nehezebbek, mint pl en voltam szuletesemkor...) Viszont ez most kabe olyan erzes, mint egy 6 kilos gyereket hordani... :o) A hasam mar leszallt nehany napja, a konyv szerint ez a 36. het korul esedekes, nekem is pont akkor tortent, ugyhogy teljesen a konyv szerint alakulok. :o)

Egy erdekesseg. Az eddigi 8 honap alatt minden orvos vegig azt mondta, hogy csaszarral kellene szulni a kicsiket, mert hogy az nekik a biztonsagosabb, rovidebb, kevesbe stresszelnek, es kevesebb a szuletes kozbeni serules lehetosege. Ugyhogy ehhez tartottuk magunkat. Aztan a ket hettel ezelotti vizsgalaton a doktorno azt mondta, hogy szerinte meg pont hogy inkabb termeszetes uton kellene megszulnom, mert hogy az sokkal kevesebb szovodmennyel jarna, meg minden. Na, most legy okos, ahany orvos, annyifelet mond... Azt tanacsolta, hogy jojjunk haza, gondoljuk at, es majd a jovo heti vizsgalat alkalmaval dontunk. Ugyhogy a vizsgalat utan hazajottunk, es elolvastunk mindent, ami ebben a temaban fellelheto volt, kb. 3 orat toltottem a neten is kulonbozo forrasokat olvasgatva, es nem sokkal jutottam elorebb, mert az egyeduli gyerekek szuletesevel kapcsolatban egyertelmuen a termeszetes utat javasoljak mindenhol, de ikrek eseteben megoszlanak a tapasztalatok es a velemenyek, es persze ertelemszeruen nincs is ebben a temaban annyi rengeteg adat. Ikreknel kicsit a csaszar mellett talan tobb velemeny szolt a fellelheto irodalomban, ezert efele hajlottunk mi is.

Vegul meg mindig ketsegek kozott visszamentunk mult heten az orvoshoz (minden alkalommal mas orvos van, nem lehet tudni elore, kihez is kerul az ember, hacsak nem privat beteg es kifejezetten valaszt egy bizonyos orvost es fizet is erte, de public betegkent nincs valasztasi lehetoseg), es elmondtuk neki a dilemmankat. O egybol azt mondta, hogy o egyertelmuen a csaszart ajanlja azert, amiert az eddigi osszes orvos is a mult hetit kiveve, mert a termeszetes szules nekem mint szuloanyanak elonyosebb, mert kevesebb a szovodmeny lehetosege, es a felepules is joval kellemesebb es gyorsabb, viszont a gyerekekre nezve az en esetemben a csaszar a kevesbe veszelyes, a fenti okok miatt (gyorsabb, stresszmentesebb, kisebb a kockazata). Raadasul mivel a masodik babanak, (aki poziciojanal fogva masodikkent fog megszuletni), hozzam hasonloan eleg magas a pulzusa, attol is tartanak, hogy termeszetes szules eseten esetleg amig az elso baba szuletik, addig a masodik stresszel, es megjobban felmegy a pulzusa, es nem tudnak mit csinalni vele. Mig a csaszarral 2 perc alatt kikapjak mindkettot, es nem lesz idejuk stresszelni. :o) Ugyhogy akkor innentol kezdve el is dolt a dolog, csaszar lesz. Kicsit sajnalom, de a picurok biztonsaga a legfontosabb most, aztan majd a kovetkezot szulom rendesen! :o)

A heten meg is jott az ertesito level a mutetre valo kiirasrol, es mikorra vagyok kiirva? December 24-re. Szentestere. :o( Szegeny gyerekeknek nem eleg, hogy egymassal osztozniuk kell majd a jovendo szulinapjaikon, de raadasul meg karacsony is... :o((( Na, majd kitalalunk valamit, Balazs mondta, hogy majd juliusban tartjuk a szulinapjukat mindig, fel ev eltolassal. :o) Vagy valami. Igazabol abban bizunk, hogy nem fognak bent maradni addig amugy sem, hiszen dec 24 az mar nekem majdnem a 40. het, nem hiszem, hogy addig kitartananak bent, hiszen mar most se nagyon fernek. (Eddig is ereztem, de az ultrahangon most latni is lehetett, hogy az egyik baba rendszeresen betornazza a feneket a bordam ala, hogy jobban ferjen. Remelem, kis fokhagyma feneke lesz, es nem noveszti nagyon nagyra, mert a bordam tagulasa veges...)

(Csak a felreertesek elkerulese vegett: azert szeretnenk, ha kibujnanak mar, mert ikreknel a 37. het szamit teljes idonek, tehat gyakorlatilag mar keszen vannak, raadasul igen jo meretuek is, innentol mar tulhordas van, mindannyiunknak jobb lenne, ha kibujnanak lassacskan.)

Amugy erdekes, mert most az utobbi egy hetben teljesen uj erore kaptam, es az eddigi teknoc sebessegemet nyuszira csereltem (na jo, nem duracell nyuszi, de a teknosnel mindenkepp gyorsabb!), es sokkal konnyebben mozgok, mint eddig! Pedig a suly egyre csak no, 16kg korul van most rajtam a ket babaval. Arra tudok gondolni, hogy talan az lehet, hogy mivel leszallt mar a hasam, a sulypontom talan kozelebb jott a gerincemhez, es nem huz annyira elore, mint eddig, es ezert erzem konnyebbnek talan a mozgast. Mindenesetre erdekes, azt gondoltam, hogy eddigre mar tuti meg se fogok tudni moccanni. Erre meg tessek, most eledtem ujra hamvaimbol. :o) A feszekrakas rajtunk is rajtunk van, ami elvileg a kozeledo szules jele, de mivel ez nalunk gyakorlatilag mar az elso honaptol jelentkezett, igy ennek nem tudok tul nagy jelentoseget tulajdonitani... Raadasul Balazs is boven benne van, es o meg nem tudom, mikor tervez szulni... ;o) Mindenesetre a karacsonyi dekoralast beiktatjuk ezen a heten, biztos ami biztos alapon. (Itt ugy van, hogy a csaladok altalaban mar december elejen feldiszitik a hazakat, karacsonyfat, mindent, viszont dec 26-an le is szednek mindent - szemben az otthoni dec 24-i feldiszitessel es vizkereszti leszedessel.)

Tegnapelott szilvasgombocot foztem, es istenien sikerult, bar nem lett valami edes (a diabetes miatt nem tettem bele cukrot), de Balazs az ovet utolag meg tudja cukrozni, es igy pont jo lett mindkettonknek. :o) Gondoltam, hogy hatha attol majd beindul a dolog, es majd meselhetjuk a gyerekek 21. szuletesnapjan, hogy "nahat, amikor szuletettek, aznap meg szilvasgombocot foztem", de vegul egyaltalan nem bujtak ki aznap (sem), hanem szep bekesen beeszegettek a gombocokat.