Fókuszban az valóság (vagy mi)

Kedden melo utan nagy izgalommal elindultam a fokuszcsoportos beszelgetesre (nem tudom, egyben irjak-e vagy kulon, igy aztan hol igy irom, hol ugy, hogy legalabb egyik-masik jo legyen) :o), eleg hamar oda is ertem, nagyjabol fel oraval a kezdes elott. A hely egy atlagos utcacskaban egy szepen tervezett modern epulet, mar amennyire ezt a tok sotetben ki lehetett venni. Bementem, es bazira megtetszett a belso, mindjart csinaltam is nehany fotot a telimmel, hogy majd jol megmutassam Balazsnak, hogy en is ilyet akarok otthonra :o).

Aztan leultem ,es olvasgatni kezdtem, amig a tobbi resztvevo is szepen sorban megerkezett. Aztan par perccel 6 elott odajott hozzam a recepcios csajszi, es kerdezte, hogy mivel en ertem oda elsokent, es mivel osszesen eggyel tobben voltunk, mint amennyi szukseges volt (mindig tobbet hivnak, hatha valaki nem jon) ezert megkerdezi, hogy akarok-e inkabb most hazamenni, a penzt igy is odaadjak. Es akkor akartam. :o)

Es ez azert jo, mert - bar bazira erdekelt a dolog - de az a szabaly elvileg, hogy nem vehetsz reszt fokusz csoportban havi egynel tobbszor, ezert ugy gondoltam, hogy oke, akkor most siman elviszem a penzt, es nem veszek reszt, es akkor ebben a honapban lesz meg egy lehetosegem, hogy reszt vegyek egyen. Igy okoskodtam. :o) Most aztan alig varom, hogy hivjanak megint. :o)

Raadasul tobbet is fizettek, mint igertek, mert csak 60 dollart igertek, es 70-et fizettek. Ugyhogy el is mentem, es vettem magamnak egy szep uj par dolgozos cipot. :o) Szep kis fekete, magassarku, kerekorru cipocske, nagyon mutatos, de jarni mondjuk nem nagyon tudok benne, ugyhogy a tobbiek azt mondtak, hogy azt kell csinalni, hogy siman edzocipoben jarni dolgozni, es a szepcipot ott tartani az asztal alatt, es csak itt bent atvenni es villogni benne. Igy aztan nem fajdul meg benne a labam, es a sarka sem kopik el olyan gyorsan. :o)))
Tipikus ausztral megkozelites. ;oDDD