Valasztasok 2007
Hogy ne valjon az egesz blog egy baba blogga (babak meg mindig belulrol szemlelodnek), ma mas temat valasztottam, annal is inkabb, mert itt most minden errol szol. Elerkezett a parlamenti valasztasok ideje itt nalunk. Ez most a szovetsegi (federal) valasztas, tehat az orszagos, nem az allami. Mivel ez lesz az elso ilyen nagy valasztasunk, (meg amugy is erdekelt), gondoltuk, utananezunk, hogy hogy is van ez az egesz parlamentes-valasztasos dolog.
Probaltam a neten informalodni, google az en baratom, de valahogy egyikbol sem kristalyosodott ki bennem, hogy most akkor mit is allitunk. Balazs az egyik kollegajahoz fordult tanacsert, aki allati jol levezette az egeszet, ugyhogy most mar tisztul a dolog. Szoval, a helyzet a kovetkezo:
Az ausztral parlament elmeletileg harom ‘tagbol’ all: a kiralynobol (akit az itteni Governor-General kepvisel), a szenatusbol (Senate) valamint a kepviselohazbol (House of Representatives).
A kiralynot kepviselo Governor-General-nak (talan fokormanyzonak lehetne forditani?) inkabb csak formalis szerepe van, partfuggetlen, olyasmi, mint nalunk a koztarsasagi elnok.
Az osszesen 76 fos szenatusba mind a 6 allam 12-12 szenatort delegal, valamint a ket territory (ACT es NT) 2-2-t. Az allami szenatoroknak 6 evre szol a mandatumuk, a territory-k altal jelolt szenatoroknak pedig 3 evre.
A kepviselohaznak osszesen 150 tagja van, mindegyikuk egy-egy szavazokorzetet kepvisel. Oket 3 evre valasztjuk. Amelyik partnak a legtobb kepviseloje kerul be a kepviselohazba, az alkothatja a kormanyt es jelolheti a miniszterelnokot. Ami erdekes az otthoni rendszerrel szemben, hogy itt maga a miniszterelnok is egy kepviselo, neki is megvan a valasztokorzete, meg minden, csak eppen o kepviseli az adott partot. Ahhoz lehetne hasonlitani, mint mondjuk a fociban a csapatkapitany, aki kapitanya a csapatnak, de o maga is egy a jatekosok kozul, nem magasabb rendu vagy ilyesmi, csak o hatarozza meg az iranyvonalat. (Konnyen elkepzelheto, hogy ez a focis csapatkapitanyos hasonlatom tok hulyeseg, bocsi a focirajongoktol... Aki tud, javitson a kommentek kozott.)
Az idei valasztasokon is egy csomo part indult, a mi korzetunkben csak 7-nek volt jeloltje, de valojaban itt is ket nagy part kozott zajlott a kuzdelem: a jelenleg hatalmon levo, John Howard vezette Liberalisok es a Kevin Rudd vezette Labor (munkas) part kozott. A liberalis kormany mar 11 eve volt kormanyon, es sok mindent elertek, a gazdasag jo uton halad, meg minden, de nagyon sok kritika erte oket az utobbi idoben, foleg az iraki haboruval kapcsolatos USA koveto politikajukert, a valasztasi igereteikkel ellentetben 6-szor emelt kamatokert, valamint azert is, hogy az egesz vilagot erinto globalis felmelegedesrol egyszeruen nem vettek tudomast.
A Labor part egy teljesen ismeretlen figurat (Kevin Rudd) allitott miniszterelnok jeloltnek, es termeszetesen az oktatas megreformalasa, a jobb szelessavu internethozzaferes biztositasa, a vizhelyzet megoldasan kivul a Kyoto-i egyezmeny alairasat, az iraki katonak kivonasat es komoly kuzdelmet igert a globalis felmelegedes ellen is. (Amugy a vizkerdest nem igazan ertem, gondolom, hogy ez inkabb az altalanos vizkerdes lehet, mert a mi queenslandi nyomorusagos vizhelyzetunk allami kerdes... ismet csak: hozzaszolasokat es felvilagositast varok ezugyben is.)
Az elorejelzesek szerint nagy esellyel indult a Labor part, de nem nagyon lehetett elore tudni semmit. Annal is inkabb, mert erdekes modon itt egyaltalan nem tiltjak a kampany alatt az egymas fikazasat, minek kovetkezteben semmi mast nem lehetett latni-hallani a mediaban, mint hogy melyik part miert NEM alkalmas a feladatra. A gyalazkodast eleg csunyan csinaltak, mindket oldalrol, igy aztan nem nagyon lehetett eligazodni rajtuk. Viszont az erdekes, hogy egyik part plakatjait sem lattuk letepkedve vagy osszefirkalva, bekesen megfertek egymas mellett (bar lehet, hogy ez csak errefele volt igy, a belvarosban nem jartam egy jo ideje…).
Itt nincs kampany csend sem, az utolso pillanatig bombaznak a mindenfele kampanyanyagokkal, meg a szavazasra kijelolt iskola folyosolyan is, vegig.
Maga a szavazas teljesen normalisan zajlik, kartonpapirbol vannak az urnak (semmi plomba, meg kutyafule), nyilt pultok vannak egymas mellett (nem szavazofulkek), es ceruzaval kell kitolteni a szavazocedulakat. CERUZAVAL! Ezen nem birok napirendre terni, es nem is tudom, hogy csinaljak-e ezt barhol mashol a vilagon… Erdekes. Es boritekba se kell tenni a szavazoceduladat, se semmi, csak bedobod a kis karton urnaba. Ennyi. Csokolom.
Mikozben ezt az egesz elmelkedest irtam, kiderult, hogy 11 ev utan eloszor a Labor part kerult ki gyoztesen, es holnaptol Kevin Rudd a miniszterelnokunk. John Howard pedig (asszem talan harmadikkent a tortenelemben) nem csak a miniszerelnokseget bukta el, hanem meg a sajat kepviseloi szeket is elvesztette, amire azert nem sok esely volt.
Most aztan kivancsian varjuk a hogyan tovabbot. :o) (Az uj miniszterelnok kulonben Brisbane-i, amitol mi ‘helyiek’ extra elonyoket remelunk.) :o)
Google Analytics
vasárnap, november 25, 2007
hétfő, november 19, 2007
34. het
Hat ezt is megertuk, 34. hetesek a babak odabent. Hihetetlen. Es az is hihetetlen, hogy mar 6 hete minden egyes reggel azzal ebredunk, hogy hal’Istennek, hogy egy ujabb ejszaka eltelt es meg mindig 3-in-1 vagyunk. :o)
Most mar tobb, mint egy hete, hogy itthon vagyok, es bar a napjaim nagyon hasonloak a korhazi napokehoz (=fekszem, olvasok, szuszmorgok, kisebb megszakitasokkal), azert megis csak ITTHON vagyok, es ez teljesen mas. Mar az inzulinozast is egeszen megszoktam, bar azert azt nem hiszem, hogy hianyozni fog, ha egyszer tul leszek rajta…;o)
A hasam egyre nagyobb, benne a gyerekek is, akik most mar egyre inkabb kezdik kinoni a helyuket odabenn, es folyamatos rugdosassal tuntetnek az embersegesebb banasmodert es a tobb helyert – mindhiaba. (Remelem, ebbol hosszutavon csak azt szurik majd le, hogy az eroszak nem vezet sehova, hiaba rugdosodnak ezerrel, es mire kint lesznek, majd megprobalnak mas, bekesebb modon ervenyt szerezni az akaratuknak. :oD (Mos’ mér’? Almodozni szabad, nem?)
Nehany hete az egyikuk kinyomta a kis sarkat a hasamon, de annyira, hogy szabalyosan meg tudtam fogni! Aztan kicsit megijedtem, megsimogattam, es visszanyomtam. De aztan rogton kinyomta ujra. Megint megsimogattam, es megint visszanyomtam, jatekbol. De aztan egy darabig nem nyomta ki tobbet. Mostanaban viszont ujra rakaptak erre a foglalatossagra mindketten. Viccesek. (Az egyetlen, amit nem talalok annyira viccesnek, az az, amikor a babak a bordam ala nyomogatjak be a labukat, na az nem vicces. Ertem en persze, hogy kell a hely, meg minden, de hat akkor is… De ezen kivul tenyleg semmi mas kellemetlenseget nem okoznak, nem is okoztak eddig sem. Jogyerekek nagyon.*)
*Ezt az allitasomat felulvizsgalom es ujra ertekelem majd nehany honap mulva.
Hetvegente, mikor Balazs itthon van, probalunk elintezni olyan dolgokat, amik a korhazban toltott ido miatt elmaradtak. Tok jo, mert szinte minden nagyobb boltban van kerekesszek, amit a faradt/oreg/terhes vasarlok hasznalhatnak a vasarlas idejere, igy aztan egy csomo helyet be tudunk jarni anelkul, hogy a vegere kipunnyadnek, nem is beszelve az ido tenyezorol, ami a tolokocsi hasznalata eseten joval rovidebb, mintha gyalog totyognek… Igy aztan az elmult hetekben mar ilyeten forman eljutottunk a frissen nyilt felujitott Westfieldbe, ahol is vettunk a kicsiknek meg magunknak nehany meg hianyzo vackot, voltunk a Bunningsban is, ahol a regi ismerosok udvozlesen tul vettunk is ezt-azt, neztunk uj, nagyobb hutot, mert a regit mar ketten is kinottuk, voltunk a kerteszetben is, es eljutottunk a bababoltba, ahol megvettuk a korabban kinezett portacotot (osszecsukhatos utazoagy szeruseg, amiben terveink szerint a kicsik majd a napkozbeni alvasaikat bonyolitjak a foldszinten vagy a teraszon). Ezen kivul vettunk nekik ket szerintunk tokjofej oriasi puha olelos vizilovat, amik masszivan le voltak arazva a bababoltban, mert elegge koszosak voltak szegenykek (nyilvan a vasarlo gyerekek belejuk csimpaszkodtak, es vegighurcibaltak oket nehanyszor a bolton…), de annyira kedvesen neztek rank, es ok is pont ketten voltak, mint a mi kicsijeink, hogy vegul nem birtuk otthagyni oket. Itthon aztan beszuszakoltuk oket a mosogepbe, es szebbek (es sokkal joszagubbak!) lettek, mint ujkorukban. Aztan egy orat rohogtunk magunkon, hogy valojaban nem is a gyerekeknek vesszuk ezeket a dolgokat, sokkal inkabb magunknak… De egyelore jol is van ez igy, meg ugysem vettunk semmi jatekot a kicsiknek, azzal most mar megvarjuk, mig megszuletnek.
Szoval azt hiszem, hogy lelekben mar teljesen keszenallunk a gyerekek erkezesere, most mar csak rajtuk mulik, hogy mikor bujnak elo. Mar elmagyaraztuk nekik, hogy ugy nez ki, hogy nem azon az alaguton keresztul erkeznek majd, ahogy eleinte meseltuk, hanem valoszinuleg a doktorbacsi fog majd nekik kicipzarozni egy kis ajtot a hasamon keresztul, ne lepodjenek meg. Addig meg csak nojenek, duculjanak szepen, hogy elerjek a 2,5 kilot mielobb.
Hat ezt is megertuk, 34. hetesek a babak odabent. Hihetetlen. Es az is hihetetlen, hogy mar 6 hete minden egyes reggel azzal ebredunk, hogy hal’Istennek, hogy egy ujabb ejszaka eltelt es meg mindig 3-in-1 vagyunk. :o)
Most mar tobb, mint egy hete, hogy itthon vagyok, es bar a napjaim nagyon hasonloak a korhazi napokehoz (=fekszem, olvasok, szuszmorgok, kisebb megszakitasokkal), azert megis csak ITTHON vagyok, es ez teljesen mas. Mar az inzulinozast is egeszen megszoktam, bar azert azt nem hiszem, hogy hianyozni fog, ha egyszer tul leszek rajta…;o)
A hasam egyre nagyobb, benne a gyerekek is, akik most mar egyre inkabb kezdik kinoni a helyuket odabenn, es folyamatos rugdosassal tuntetnek az embersegesebb banasmodert es a tobb helyert – mindhiaba. (Remelem, ebbol hosszutavon csak azt szurik majd le, hogy az eroszak nem vezet sehova, hiaba rugdosodnak ezerrel, es mire kint lesznek, majd megprobalnak mas, bekesebb modon ervenyt szerezni az akaratuknak. :oD (Mos’ mér’? Almodozni szabad, nem?)
Nehany hete az egyikuk kinyomta a kis sarkat a hasamon, de annyira, hogy szabalyosan meg tudtam fogni! Aztan kicsit megijedtem, megsimogattam, es visszanyomtam. De aztan rogton kinyomta ujra. Megint megsimogattam, es megint visszanyomtam, jatekbol. De aztan egy darabig nem nyomta ki tobbet. Mostanaban viszont ujra rakaptak erre a foglalatossagra mindketten. Viccesek. (Az egyetlen, amit nem talalok annyira viccesnek, az az, amikor a babak a bordam ala nyomogatjak be a labukat, na az nem vicces. Ertem en persze, hogy kell a hely, meg minden, de hat akkor is… De ezen kivul tenyleg semmi mas kellemetlenseget nem okoznak, nem is okoztak eddig sem. Jogyerekek nagyon.*)
*Ezt az allitasomat felulvizsgalom es ujra ertekelem majd nehany honap mulva.
Hetvegente, mikor Balazs itthon van, probalunk elintezni olyan dolgokat, amik a korhazban toltott ido miatt elmaradtak. Tok jo, mert szinte minden nagyobb boltban van kerekesszek, amit a faradt/oreg/terhes vasarlok hasznalhatnak a vasarlas idejere, igy aztan egy csomo helyet be tudunk jarni anelkul, hogy a vegere kipunnyadnek, nem is beszelve az ido tenyezorol, ami a tolokocsi hasznalata eseten joval rovidebb, mintha gyalog totyognek… Igy aztan az elmult hetekben mar ilyeten forman eljutottunk a frissen nyilt felujitott Westfieldbe, ahol is vettunk a kicsiknek meg magunknak nehany meg hianyzo vackot, voltunk a Bunningsban is, ahol a regi ismerosok udvozlesen tul vettunk is ezt-azt, neztunk uj, nagyobb hutot, mert a regit mar ketten is kinottuk, voltunk a kerteszetben is, es eljutottunk a bababoltba, ahol megvettuk a korabban kinezett portacotot (osszecsukhatos utazoagy szeruseg, amiben terveink szerint a kicsik majd a napkozbeni alvasaikat bonyolitjak a foldszinten vagy a teraszon). Ezen kivul vettunk nekik ket szerintunk tokjofej oriasi puha olelos vizilovat, amik masszivan le voltak arazva a bababoltban, mert elegge koszosak voltak szegenykek (nyilvan a vasarlo gyerekek belejuk csimpaszkodtak, es vegighurcibaltak oket nehanyszor a bolton…), de annyira kedvesen neztek rank, es ok is pont ketten voltak, mint a mi kicsijeink, hogy vegul nem birtuk otthagyni oket. Itthon aztan beszuszakoltuk oket a mosogepbe, es szebbek (es sokkal joszagubbak!) lettek, mint ujkorukban. Aztan egy orat rohogtunk magunkon, hogy valojaban nem is a gyerekeknek vesszuk ezeket a dolgokat, sokkal inkabb magunknak… De egyelore jol is van ez igy, meg ugysem vettunk semmi jatekot a kicsiknek, azzal most mar megvarjuk, mig megszuletnek.
Szoval azt hiszem, hogy lelekben mar teljesen keszenallunk a gyerekek erkezesere, most mar csak rajtuk mulik, hogy mikor bujnak elo. Mar elmagyaraztuk nekik, hogy ugy nez ki, hogy nem azon az alaguton keresztul erkeznek majd, ahogy eleinte meseltuk, hanem valoszinuleg a doktorbacsi fog majd nekik kicipzarozni egy kis ajtot a hasamon keresztul, ne lepodjenek meg. Addig meg csak nojenek, duculjanak szepen, hogy elerjek a 2,5 kilot mielobb.
szerda, november 07, 2007
Otthon, edes otthon
4 es fel hetnyi korhazban fekves utan ma este nagy hirtelenseggel hazaengedtek! El se hiszem. Ugy volt, hogy tegnap a doki mondta, hogy ha a mostani ultrahangon sem rovidul tovabb a mehszaj, akkor hazaenged egy idore, hogy pihenjek egy kicsit. (Nem mintha itt a korhazban annyira megerolteto lenne fekudni :o), inkabb csak azert, hogy tudjak aludni ejjel, mert igy a siro babakkal mellettem nem nagyon tudok. Erre persze mindenki mondja, hogy nem baj, legalabb hozzaszokom, de a doki azt mondja, hogy majd akkor kell hozzaszoknom, amikor az enyemek sirnak, de ha mar elotte ket honapja nem tudok aludni, akkor nagyon ki fogok punnyadni. Es ebben meg tok igaza van, ugyhogy meghajtottam a fejem es hazamegyek.) ;o)
Reggel itt volt az orvos, hogy ellenorizzen es hogy 'elbocsasson', es nagyon erdekeseket mondott. Azt mar korabban is mondta, hogy otthon azert mocorogjak neha napkozben, de most reszletesebb instrukciokat is kaptam. Azt mondta, hogy ezalatt a majd' 5 het alatt, amit full fekvessel toltottem, az osszes izmom es az inak elpunnyadtak. Ezeket ujra fel kell 'ebreszteni' a szules elott, mert kulonben nagyon nehez lesz maga a szules is, nem is beszelve a felepulesrol. Ugyhogy azt mondta, hogy pihenjek, amennyit tudok, es amint elfaradok uljek/fekudjek le, de ne toltsem agyban a napot, mert kulonben nem jonnek ujra formaba a szukseges izmok, mint peldaul az, amelyik a hasamat tartja. Semmikepp se tornazzak (nyilvan), csak a mindennapokban letezzek, legyek fuggolegesben valamennyit mindennap, hogy az izomnak is legyen munkaja (ez nem az a klasszikus hasizom, hanem valami belso...) Erdekes, erre nem gondoltam eddig, jo hogy elmondta, mert amugy otthon is csak fekudtem volna, hiszen eddig is ez jott be, ugy gondoltuk, hogy ettol maradtak bent ilyen jo sokaig a gyerekek.
Azt is mondta, hogy ha esetleg holnap este beindul a szules, vagy valami, ne ijedjek meg, es ne hagyjam, hogy barki is hibaztasson, hogy biztos azert van, mert hogy hazamentem es nem birtam magammal otthon, vagy valami, mert egyaltalan nem attol lesz, hanem akkor itt a korhazban fekve is beindult volna ugyanugy, hiszen mar igy is csoda, hogy eddig nem indult be, mar igy is rekord ideig tartottam bent oket. Mondtam neki, hogy nem hiszem, hogy barki hibaztatna barmiert is, de azt mondta, hogy azert csak keszuljek fel, mert sosem lehet tudni. Szoval jo, hogy bejott ezeket elmondani.
Mar hetek ota nem volt semmilyen osszehuzodasom vagy fajasom, de ma egesz nap voltak, hosszabbak-rovidebbek... Nem tudom, hogy mitol, talan az idojaras valtozastol (lehult az ido elegge, es esett is egesz nap, holott mar napok ota fullesto meleg volt.) Remelem, azert nem kerulunk vissza a hetvegere... Kicsit kibirhatnak meg a gyerekek odabenn... :o)
Allatira orulok, hogy vegre hazamehetek egy kicsit, de ennek is, mint mindennek megvan a hatulutoje, nevezetesen az, hogy igy viszont magamnak kell beadni az inzulint... (4x naponta)
Jajaj. A reggelit meg beadta a nover, de aztan jott a diabetic educator (aki megtanitja a dolgokat a szegeny diabeteszeseknek), es hozta a tut, meg mindent. Hozott egy kis muanyag izet is, amin gyakorolnom kellett a helyes szurast. (A muanyag vacakba persze sokkal konnyebben beledofi az ember a tut, mint a sajat lababa...) Szoval a muanyag vackon nagyon tehetsegesnek (es foleg batornak) bizonyultam ;), de az ebedidotol azert tartottam rendesen... De aztan elerkezett az is. Es azt mar egyedul kellett beadnom, apolonoi felugyelettel. (Gondolom leginkabb azert, hogy nehogy elsumakoljam a dolgot...) Hat, nem volt leanyalom nyilvan, de nem volt veszesebb vagy fajdalmasabb, mint amikor az apolo adja, ugyhogy egesz jo lett. Aztan nem reg adtam be magamnak az estit, es az meg egyaltalan nem fajt!!! Ugyhogy most mar azt gondolom, hogy kar volt idaig halogatni, mar reg adhattam volna magamnak, es akkor nem is fajt volna. Na mindegy. Majd ma meg van meg egy beadando, az ejszakai, azt mar full egyedul csinalom majd otthon, remelem, azzal sem lesz gaz. Szoval juhu, ezen is tul vagyok. :o)
Es most egy kis Gazda-hirek. Balazs latta a hirekben hetfon, hogy most a nagy szarazsag miatt elleptek a lepkek meg a hernyok Brisbane-t. Ki is ment a kertbe, szetnezett, de nalunk hal'istennek nem volt nyoma se lepkenek, se hernyonak. Erre tegnap, mire hazament, az egyik szolo tokerol csumara leettek a hernyok a levelet, egyetlen egyet sem hagytak rajta. :o(((( Balazs talalt 8 nagy hernyot, azokat lefujkalta hernyo irtoval, remelhetoleg tobb nem volt. :o((( (Mondanom sem kell, hogy egyet meg akart eloszor tartani, mert hogy 'olyan szep selymes fekete szore volt...' Aztan reggel megnezte, es hozza a szegeny szolo az uj leveleket, remelem, nem pusztul el. Most mar eleg lesz a kerti katasztrofakbol, amit nem vert el a jeg nehany hettel ezelott, azt majd most lepusztitjak a hernyok... :o((( Nem orulok. (Balazs mar beujitott egy leveli bekat is, miota nem vagyok otthon, majd biztos lesz rola fenykep, mert azota sajatjakent neveli...) :o)
Na, de most mar szaladok haza es ALSZOM EGYET A SAJAT HITVESI AGYUNKBAN! :oD
4 es fel hetnyi korhazban fekves utan ma este nagy hirtelenseggel hazaengedtek! El se hiszem. Ugy volt, hogy tegnap a doki mondta, hogy ha a mostani ultrahangon sem rovidul tovabb a mehszaj, akkor hazaenged egy idore, hogy pihenjek egy kicsit. (Nem mintha itt a korhazban annyira megerolteto lenne fekudni :o), inkabb csak azert, hogy tudjak aludni ejjel, mert igy a siro babakkal mellettem nem nagyon tudok. Erre persze mindenki mondja, hogy nem baj, legalabb hozzaszokom, de a doki azt mondja, hogy majd akkor kell hozzaszoknom, amikor az enyemek sirnak, de ha mar elotte ket honapja nem tudok aludni, akkor nagyon ki fogok punnyadni. Es ebben meg tok igaza van, ugyhogy meghajtottam a fejem es hazamegyek.) ;o)
Vicces volt kulonben, ahogy hire ment, hogy masnap esetleg hazamehetek, egymas utan nezgelodtek be a noverkek a szobamba megolelgetni, elbucsuzkodni, meg minden. Mondtam nekik, hogy most mar asszem tenyleg tul sok idot toltottem bent, es mar reszeve valtam a berendezesnek... (Valahol ertheto, mert atlagosan az emberek ezen az osztalyon max 2-3 napog maradnak, ritka a hosszabb tartozkodas, es ohatatlanul is osszebaratkozik az ember a masikkal. Nagyon kedvesek voltak mind, tenyleg.)
Tegnap delutan volt az ultrahang, es most megint 11mm korulinek mertek, ugyhogy most mar az utobbi harom ultrahang alapjan bizton allithatjak, hogy a rovidules megallt. Jipiii!!! Ugyhogy nem sokara indulunk haza, mar ossze is pakoltam, meg minden, mar csak Balazst varom.Reggel itt volt az orvos, hogy ellenorizzen es hogy 'elbocsasson', es nagyon erdekeseket mondott. Azt mar korabban is mondta, hogy otthon azert mocorogjak neha napkozben, de most reszletesebb instrukciokat is kaptam. Azt mondta, hogy ezalatt a majd' 5 het alatt, amit full fekvessel toltottem, az osszes izmom es az inak elpunnyadtak. Ezeket ujra fel kell 'ebreszteni' a szules elott, mert kulonben nagyon nehez lesz maga a szules is, nem is beszelve a felepulesrol. Ugyhogy azt mondta, hogy pihenjek, amennyit tudok, es amint elfaradok uljek/fekudjek le, de ne toltsem agyban a napot, mert kulonben nem jonnek ujra formaba a szukseges izmok, mint peldaul az, amelyik a hasamat tartja. Semmikepp se tornazzak (nyilvan), csak a mindennapokban letezzek, legyek fuggolegesben valamennyit mindennap, hogy az izomnak is legyen munkaja (ez nem az a klasszikus hasizom, hanem valami belso...) Erdekes, erre nem gondoltam eddig, jo hogy elmondta, mert amugy otthon is csak fekudtem volna, hiszen eddig is ez jott be, ugy gondoltuk, hogy ettol maradtak bent ilyen jo sokaig a gyerekek.
Azt is mondta, hogy ha esetleg holnap este beindul a szules, vagy valami, ne ijedjek meg, es ne hagyjam, hogy barki is hibaztasson, hogy biztos azert van, mert hogy hazamentem es nem birtam magammal otthon, vagy valami, mert egyaltalan nem attol lesz, hanem akkor itt a korhazban fekve is beindult volna ugyanugy, hiszen mar igy is csoda, hogy eddig nem indult be, mar igy is rekord ideig tartottam bent oket. Mondtam neki, hogy nem hiszem, hogy barki hibaztatna barmiert is, de azt mondta, hogy azert csak keszuljek fel, mert sosem lehet tudni. Szoval jo, hogy bejott ezeket elmondani.
Mar hetek ota nem volt semmilyen osszehuzodasom vagy fajasom, de ma egesz nap voltak, hosszabbak-rovidebbek... Nem tudom, hogy mitol, talan az idojaras valtozastol (lehult az ido elegge, es esett is egesz nap, holott mar napok ota fullesto meleg volt.) Remelem, azert nem kerulunk vissza a hetvegere... Kicsit kibirhatnak meg a gyerekek odabenn... :o)
Allatira orulok, hogy vegre hazamehetek egy kicsit, de ennek is, mint mindennek megvan a hatulutoje, nevezetesen az, hogy igy viszont magamnak kell beadni az inzulint... (4x naponta)
Jajaj. A reggelit meg beadta a nover, de aztan jott a diabetic educator (aki megtanitja a dolgokat a szegeny diabeteszeseknek), es hozta a tut, meg mindent. Hozott egy kis muanyag izet is, amin gyakorolnom kellett a helyes szurast. (A muanyag vacakba persze sokkal konnyebben beledofi az ember a tut, mint a sajat lababa...) Szoval a muanyag vackon nagyon tehetsegesnek (es foleg batornak) bizonyultam ;), de az ebedidotol azert tartottam rendesen... De aztan elerkezett az is. Es azt mar egyedul kellett beadnom, apolonoi felugyelettel. (Gondolom leginkabb azert, hogy nehogy elsumakoljam a dolgot...) Hat, nem volt leanyalom nyilvan, de nem volt veszesebb vagy fajdalmasabb, mint amikor az apolo adja, ugyhogy egesz jo lett. Aztan nem reg adtam be magamnak az estit, es az meg egyaltalan nem fajt!!! Ugyhogy most mar azt gondolom, hogy kar volt idaig halogatni, mar reg adhattam volna magamnak, es akkor nem is fajt volna. Na mindegy. Majd ma meg van meg egy beadando, az ejszakai, azt mar full egyedul csinalom majd otthon, remelem, azzal sem lesz gaz. Szoval juhu, ezen is tul vagyok. :o)
Es most egy kis Gazda-hirek. Balazs latta a hirekben hetfon, hogy most a nagy szarazsag miatt elleptek a lepkek meg a hernyok Brisbane-t. Ki is ment a kertbe, szetnezett, de nalunk hal'istennek nem volt nyoma se lepkenek, se hernyonak. Erre tegnap, mire hazament, az egyik szolo tokerol csumara leettek a hernyok a levelet, egyetlen egyet sem hagytak rajta. :o(((( Balazs talalt 8 nagy hernyot, azokat lefujkalta hernyo irtoval, remelhetoleg tobb nem volt. :o((( (Mondanom sem kell, hogy egyet meg akart eloszor tartani, mert hogy 'olyan szep selymes fekete szore volt...' Aztan reggel megnezte, es hozza a szegeny szolo az uj leveleket, remelem, nem pusztul el. Most mar eleg lesz a kerti katasztrofakbol, amit nem vert el a jeg nehany hettel ezelott, azt majd most lepusztitjak a hernyok... :o((( Nem orulok. (Balazs mar beujitott egy leveli bekat is, miota nem vagyok otthon, majd biztos lesz rola fenykep, mert azota sajatjakent neveli...) :o)
Na, de most mar szaladok haza es ALSZOM EGYET A SAJAT HITVESI AGYUNKBAN! :oD
szombat, november 03, 2007
Aludj csak, en almodom
Nehany evvel ezelott olvastam egyszer egy masik blogon arrol, hogy valami kutatas szerint a babak az anyamehben egy bizonyos kor utan 'latjak', amit az anyjuk almodik. Most ujra ezembe jutott a dolog, es rakerestem. A kovetkezot talaltam a Nana honlapjan:
"Az alvással kapcsolatos vizsgálatokból kiderült, hogy az álmodás a fogantatás utáni harmincadik héten az alvás teljes hosszát kitölti. Ez az álommennyiség a születéshez közeledve csökken. A babák már az anyaméhben is élénken grimaszolnak vagy mosolyognak, feltételezhetően az álom jó vagy rossz tartalma szerint. Talán még érdekesebb az a megfigyelés, amely szerint éjszakánként, amikor az anya álmodik, a magzat felhagy a mozgással, mintha egy moziban ülve nézné a mama álomképeit."
Wow. Ez elegge megrazo, ha belegondolok, hogy mennyi szamomra is halal ijeszto pszicho-thrillert vagy eppen horrort, ertelmezhetetlen muveszfilmet, illetve hat boven 18 even felulieknek szolo malac filmet kellett a kicsiknek vegignezniuk az elmult hetekben-honapokban... Remelem, nem lesz rajuk maradando hatassal... ;o)
A masik erdekes, ami ennek a kutatasnak a kapcsan felmerult, hogy elkepzelheto, hogy valami ilyesmi alapon magyarazhato az, amikor mondjuk talalkozol egy idegennel, es megis ugy erzed, mintha ismerned, mintha a legjobb baratod lenne. Mert hogy elkepzelheto, hogy magzat korodban lattad ot (vagy valaki hasonlot) anyukad almaiban. (Remelhetoleg mondjuk nem a malac jelentekben...) Es ezert erzed ugy, hogy ismered, pedig valojaban sosem talalkoztatok.
Ez is erdekes.
Asszem, tul sok idot toltok most mar a korhazban... Ideje lenne hazamennem, hogy normalis, emberi dolgok korul jarjon az agyam... :o)
Az emlitett cikk egyebkent teljes egeszeben itt talalhato a Nana-n.
Azt nem tudom, irtam-e korabban, hogy tettem fel egy csomo uj kepet a picasara, tobbek kozott a kertepites folyamatarol :o). A kepek temak szerint szepen albumba rendezve itt laknak.
Nehany evvel ezelott olvastam egyszer egy masik blogon arrol, hogy valami kutatas szerint a babak az anyamehben egy bizonyos kor utan 'latjak', amit az anyjuk almodik. Most ujra ezembe jutott a dolog, es rakerestem. A kovetkezot talaltam a Nana honlapjan:
"Az alvással kapcsolatos vizsgálatokból kiderült, hogy az álmodás a fogantatás utáni harmincadik héten az alvás teljes hosszát kitölti. Ez az álommennyiség a születéshez közeledve csökken. A babák már az anyaméhben is élénken grimaszolnak vagy mosolyognak, feltételezhetően az álom jó vagy rossz tartalma szerint. Talán még érdekesebb az a megfigyelés, amely szerint éjszakánként, amikor az anya álmodik, a magzat felhagy a mozgással, mintha egy moziban ülve nézné a mama álomképeit."
Wow. Ez elegge megrazo, ha belegondolok, hogy mennyi szamomra is halal ijeszto pszicho-thrillert vagy eppen horrort, ertelmezhetetlen muveszfilmet, illetve hat boven 18 even felulieknek szolo malac filmet kellett a kicsiknek vegignezniuk az elmult hetekben-honapokban... Remelem, nem lesz rajuk maradando hatassal... ;o)
A masik erdekes, ami ennek a kutatasnak a kapcsan felmerult, hogy elkepzelheto, hogy valami ilyesmi alapon magyarazhato az, amikor mondjuk talalkozol egy idegennel, es megis ugy erzed, mintha ismerned, mintha a legjobb baratod lenne. Mert hogy elkepzelheto, hogy magzat korodban lattad ot (vagy valaki hasonlot) anyukad almaiban. (Remelhetoleg mondjuk nem a malac jelentekben...) Es ezert erzed ugy, hogy ismered, pedig valojaban sosem talalkoztatok.
Ez is erdekes.
Asszem, tul sok idot toltok most mar a korhazban... Ideje lenne hazamennem, hogy normalis, emberi dolgok korul jarjon az agyam... :o)
Az emlitett cikk egyebkent teljes egeszeben itt talalhato a Nana-n.
Azt nem tudom, irtam-e korabban, hogy tettem fel egy csomo uj kepet a picasara, tobbek kozott a kertepites folyamatarol :o). A kepek temak szerint szepen albumba rendezve itt laknak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)