Aludj csak, en almodom

Nehany evvel ezelott olvastam egyszer egy masik blogon arrol, hogy valami kutatas szerint a babak az anyamehben egy bizonyos kor utan 'latjak', amit az anyjuk almodik. Most ujra ezembe jutott a dolog, es rakerestem. A kovetkezot talaltam a Nana honlapjan:

"Az alvással kapcsolatos vizsgálatokból kiderült, hogy az álmodás a fogantatás utáni harmincadik héten az alvás teljes hosszát kitölti. Ez az álommennyiség a születéshez közeledve csökken. A babák már az anyaméhben is élénken grimaszolnak vagy mosolyognak, feltételezhetően az álom jó vagy rossz tartalma szerint. Talán még érdekesebb az a megfigyelés, amely szerint éjszakánként, amikor az anya álmodik, a magzat felhagy a mozgással, mintha egy moziban ülve nézné a mama álomképeit."

Wow. Ez elegge megrazo, ha belegondolok, hogy mennyi szamomra is halal ijeszto pszicho-thrillert vagy eppen horrort, ertelmezhetetlen muveszfilmet, illetve hat boven 18 even felulieknek szolo malac filmet kellett a kicsiknek vegignezniuk az elmult hetekben-honapokban... Remelem, nem lesz rajuk maradando hatassal... ;o)

A masik erdekes, ami ennek a kutatasnak a kapcsan felmerult, hogy elkepzelheto, hogy valami ilyesmi alapon magyarazhato az, amikor mondjuk talalkozol egy idegennel, es megis ugy erzed, mintha ismerned, mintha a legjobb baratod lenne. Mert hogy elkepzelheto, hogy magzat korodban lattad ot (vagy valaki hasonlot) anyukad almaiban. (Remelhetoleg mondjuk nem a malac jelentekben...) Es ezert erzed ugy, hogy ismered, pedig valojaban sosem talalkoztatok.
Ez is erdekes.

Asszem, tul sok idot toltok most mar a korhazban... Ideje lenne hazamennem, hogy normalis, emberi dolgok korul jarjon az agyam... :o)

Az emlitett cikk egyebkent teljes egeszeben itt talalhato a Nana-n.

Azt nem tudom, irtam-e korabban, hogy tettem fel egy csomo uj kepet a picasara, tobbek kozott a kertepites folyamatarol :o). A kepek temak szerint szepen albumba rendezve itt laknak.