Vartam a beszamolommal az elso het vegeig, hogy kicsit lelapuljanak bennem az informaciok, erzesek, benyomasok, es kicsit objektivebben tudjak irni.
Szoval a helyzet a kovetkezo: heti harom napot dolgozom, a gyerekek ezalatt 2 napot vannak oviban, egyet pedig Balazzsal, a het maradek hetkoznapjain pedig velem vannak otthon.
Akkor eloszor az ovodai tapasztalatok: amennyire tartottam tole, hogy hogy fogjak erezni magukat a gyerekek, annyira kellemes csalodas volt az egesz, mert a kicsik kivaloan beilleszkedtek, es elvezik az ovis napokat. (Persze beszelni meg nem tudnak - csak blogot irni ;o) - szoval ezt leginkabb csak a viselkedesukbol szurom le, de szerintem eleg megbizhato mutato az is. Valamint azt mondtak az ovonok, hogy arra is erdemes figyelni, hogy hogy alszanak az ovis napok elott es utan, nem nyugtalanok-e, stb. De nem, tok jol atalusszak az egesz ejszakat, ahogy szoktak, ugyhogy ebbol is gondolom, hogy nem lehet semmi komoly megrazkodtatas nekik az ovi.) Az elso nap mindketten bementunk veluk, Balazs ott volt egy jo negyed orat, aztan neki musz volt mennie dolgozni, mert mar igy is kesesben volt, de en ott tudtam maradni egy jo orat veluk, es figyelni, segiteni, hogy minden gordulekenyen menjen.
A kicsiket letettem a jatszo szobaban a tobbi gyerek koze, kicsit jatszogattam veluk, megmutattam egy-ket jatekot, aztan kimentem es a konyhabol figyeltem oket egy nagy uvegfalon keresztul, mikozben beraktam a hutobe a kajajukat, gyogyszereiket, stb... (Panadolt kell bevinni nekik, ha esetleg napkozben belazasodnanak, vagy ilyesmi.)
Latszolag tok jol elvoltak, rohogcseltek a tobbi gyerekre, nem volt semmi gaz. Ugyhogy aztan beszeltem kicsit az ovonokkel, kitoltottem az osszes adminisztraciot, adtam nekik ket cuppanost, es elindultam meloba. (2 perc setara dolgozom toluk - kiralysag.)
A rend a kovetkezo: erkezeskor ki kell tolteni, hogy a baba hanykor ebredt, hogy aludt, mikor es mit evett, milyen a kozerzete, ki es mikor hozta be oket, es ki es mikor viszi majd oket haza varhatoan, es hogy van-e valami specko kivansag vagy info a napra vonatkozoan.
Az ovonenik pedig egesz nap rogzitik minden egyes gyerekrol, hogy mikor, mit es mennyit eszik, mikor es mennyit alszik (5 perces pontossaggal), mi van a pelenkajaban (2 orankent teszik oket tisztaba), es ugy altalanossagban hogy telik a napja minden egyes babanak. Valamint van egy csoportnaplo is, amiben pedig jegyzik, hogy aznap mi mindent csinaltak. Tegnap peldaul reggel kozos enekles volt, aztan meseolvasas, delutan pedig ujjal festes. Mire mentunk este, a kis mestermuvek mar ott szaradtak a csoportszobaban. (Sarga es kek festekkel 'festettek', Gergo szepen netten kulon-kulon kezén hasznalta a ket szint, nem keverte ossze es szepen a papir kozepere pacsmagolt, mint az eloiras. :o) Bence pedig szerintem a festek nagyreszet az asztalra kenhette, mert a papirjanak csak az also harmadat hasznalta ki, ott viszont absztrakt non-figurativ stilusanak adott hangot (kis kepzavar...). Az osszes rajzukat, meg mindenuket gyujtik egy konyvbe minden gyereknek, es ev vegen odaadjak egyben a szuloknek. Mar alig varjuk! :o) Fenykepeket is keszitenek roluk mindenfele tevekenyseg kozben, es azokkal dekoraljak a falakat.
Mindennap ebedidoben lemegyek hozzajuk, kicsit jatszogatok veluk, vagy megetetem, elaltatom oket, vagy amit eppen kell, amikor beerek. Ilyenkor ott vagyok egy orat, ez nekik is jo (gondolom), de nekem is mindenkeppen. Szoval igazabol csak kb. ketszer 2-3 orat vannak nelkulunk. Eddig akarmikor mentem be, jokedvuek voltak, es epp annyira jatszottak, hogy eszre se vettek... Gergot elso nap ebben a nagy piros muanyag kocsiban talaltam elmelyulten tanulmanyozni a muszerfalat... Bence pedig asszem epp aludt. Meg egyszer se talaltam oket elhanyagolva vagy sirva, pedig nem mindig ugyanakkor megyek... :o) Tegnap, amikor mentem ertuk, (en altalaban 4.30 fele mar ott vagyok, Balazs csak 5.15 korul er oda a kocsival, ugyhogy addig en jatszogatok veluk, meg atolvasom az aznapi naplokat), szoval tegnap epp az egyik ovono, missznatali kezeben talaltam Bencet. Mondta az ovoneni, hogy nagyon jo napjuk volt megint a gyerekeknek, sokat nevetgelnek, jatszanak-kommunikalnak a tobbi gyerekkel is, edesek, semmi gond nincs veluk. Mondtam, jo, akkor most mar atveszem Bencet. De nem adta, azt mondta, olyan jo kis olelos, inkabb meg megtartana kicsit... :o))) De vegul en voltam az erosebb. :o)
A naplojukban is mindig csak jokat irnak roluk, mar gyanakodni kezdtem, es beleolvastam a tobbi gyerek naplojaba is, hogy hatha mindenkirol csak jokat irnak, es a rosszasagokat meg eltitkoljak. De nem, a tobbi gyereknel van olyan, hogy ma nyugos volt ,vagy hisztis, vagy nem evett, vagy nem jatszott, stb.. Szoval egyelore hitelesnek tunik a dolog.
A masodik napon a csoportfoglalkozas kereteben valami tapsolos-mutogatos dalt tanultak (a csoportban 5 hetestol 15 honaposig vannak a gyerekek), amihez a mieink nyilvan meg tul kicsik voltak. A csoportnaploban ez volt: "ma tapsolos-mutogatos dalt tanultunk, a gyerekek nagyon elveztek, a kicsik kozul nehanyan kozben bugyborekoltak es hangosan rohogcseltek." Gyanusan ismeros volt ez a viselkedes, ugyhogy rakerdeztem, hogy vajon kik voltak a bugyborekolo-hangosan rohogcselok, es hat persze, hogy a mieink... :o) Kerdeztem, hogy esetleg zavaro volt-e a csoportnak, vagy ilyesmi, de mondtak, hogy dehogy, inkabb aranyos volt, ahogy az ikrek a maguk modjan probaltak hozzajarulni a hangulathoz, ha mar mutogatni-tapsolni-enekelni nem tudnak... :o) Remelem, ezt a rendbontast nem orzik meg az iskolas evekre... ;o)
Szoval egyelore nagyon jonak latszik az ovoda. Egyetlen negativum van: a tobbi gyerek. :o) Na jo, nem egeszen igy, de rengetegen beviszik a tok beteg gyerekuket is, aki aztan korbefertozi az egesz ovit. Sajnos a mi csoportunkban is volt egy kislany rogton elso nap, akinek ugy folyt az orra, hogy csopogott a padlora szo szerint, hiaba torolgettek neki. Masnap mar kettonek folyt az orra es kohogtek mint a diszno. Mondanom sem kell, hogy tegnapra aztan az enyemek is megbetegedtek, tele van az orruk, kohognek, szenvednek, nem tudnak aludni, Bencenek estere mar hoemelkedese is lett. :o( Persze mi mar itthon vagyunk, ugyhogy most 5 napig kuralom oket itthon, hogy aztan majd jovo heten abban a ket napban, amig oviban vannak, megint elkapjanak valamit... Nem jol van ez igy, probaltam pedzegetni az ovononek, hogy nem lehetne-e valahogy kikotni, hogy beteg gyereket ne hozzanak mar be, de sajnos az altalanos szabaly csak azt koti ki, hogy lazas gyereket nem lehet behozni. De azzal "vigasztaltak", hogy igy legalabb megedzodik a gyerekek immunrendszere, es mire iskolaba kerulnek, mar tok ellenallok lesznek minden betegsegre. Hat majd meglatjuk, drukkolunk.
Ugyhogy ezek vannak az ovival. A munkahelyi visszailleszkedes pedig ... hat... furcsa. Egyreszt azert, mert mar majd egy eve nem dolgoztam az irodaban (hanem augusztustol otthonrol), november ota pedig egyaltalan nem meloztam, ugyhogy most ez kicsit fura. Tavol lenni a gyerekektol pedig meg furcsabb - es nehez is.
Amugy uj csapatba kerultem, amitol eleinte feltem, de most mar nagyon orulok, hogy igy alakult. Ugyanugy tanacsos maradtam, de most a kutatasi osztalyon dolgozom, reszidoben egyelore, a munka nagyon erdekes, a fonok nagyon-nagyon jo, es a kollegak is aranyosak, szoval egyelore idealis a leosztas. Persze meg csak az elso 3 napon vagyok tul, szoval majd alakul ez meg. Az elso ket napom azzal telt, hogy probaltam elintezni az osszes adminisztraciot, hozzafereseket szerezni mindenfelehez, beszelni a regi kollegakkal, stb, es probaltam a gyerekeken kivul masra is gondolni...A harmadik nap volt gyakorlatilag az elso, hogy valami erdemi munkat is tudtam vegezni, ennek megfeleloen ez a nap mar sokkal gyorsabban is telt, szoval fog ez menni... asszem... remelem...
2 megjegyzés:
Sajnos várható volt, hogy a közösségi élet megkezdésével jönnek a betegségek is... :( De jó, hogy két nap után van pár nap kikúrálni őket... Adjatok nekik bébi-vitamint (Penta-vite a neve, 0-3 éves korig adható piciknek is!), hogy erősödjön a kis immunrendszerük! Egyébként meg nagy-nagy gratula az első héthez, tök örülök, hogy ilyen kellemes élményekkel vészeltétek át az slő napokat! :)
Puszi: Judit
Ezt a bejegyzést már többször elolvastam, de még mindig odavagyok! Hol találok én ilyen fokú odafigyelést itt Bp-en a gyerekeimnek? Elképesztő és nagyon-nagyon rendben van. A mi dokibácsink homeopátiás immunerősítőkkel készíti fel a gyerekeket a bölcsire/ovira.
Megjegyzés küldése