Google Analytics

péntek, szeptember 19, 2008

9 hónap - számvetés

A fiuk ma 9 honaposak. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan elrepult az ido. A ma reggeli etetesnel mondtuk is nekik, hogy most mar pont annyit voltak kivul is, mint amennyit elotte a pocakban. :o) (Nem hatotta meg oket kulonosebben ez az informacio, csak pislogtak erdektelenul es szurcsoltek tovabb a tejecsket...)

Meg mindig olyan, mintha csak most szulettek volna, de ugyanakkor mar alig emlekszem azokra az idokre, amikor meg nem voltak. Szoval erdekes ez.

Raultunk erre a 9 honapos merfoldkore es csinaltunk egy kis szamvetest:

Mar mindketten biztosan ulnek egy par honapja, Bence maszik is most mar elore-hatra, (bar inkabb meg azert inkabb hatra), Gergo inkabb csak nezi Bencet es rohog rajta. Elkezdtek kommunikalni egymassal, ilyesforman:

Gergo: Dádádáááá!
Bence: Gürgürgüüü...
Gergo: De!
Bence: Abábábábá!

Aztan kozosen rohognek.

Ok biztos ertik, hogy mirol beszelnek. Mindenesetre ezt most mar igazi kommunikacionak gondoljuk, mert nem parhuzamosan beszelnek, hanem szepen megvarjak, mig a masik befejezi a mondokajat, es csak aztan valaszolnak ra. Es biztos jo humoruk lehet, mert a mondando vege mindig kozos rohoges. (Kiveve, amikor Gergo belekapaszkodik 'viccbol' Bence hajaba, de Bence nem erti a trefat... Na ilyenkor kollektiv visitasba fognak.) Illetve nagy francok, mert mar tobbszor elofordult, hogy jatszogattak (latoteremen kivul), aztan Bence hirtelen visitani kezdett, mint amikor pl elesik, vagy ilyesmi, es olyankor odaszaladok, es Gergo szeles mosollyal vigyorog, mintha azt mondana: "Nem en voltam! En nem csinaltam semmit! En jo gyerek vagyok! Mar igy volt, mikor idejottem!" Nem tudom, hogy ilynekor valoban artatlan, vagy beleharap a kistestverebe, aztan csak artatlanul vigyorog... :o) Majd lefigyelem oket...

Kezdenek tudatosan huncutkodni. (Mint a fenti pelda is mutatja...) Eves kozben is huncutkodnak, hogy nem nyitjak ki a szajukat, csak vigyorognak, aztan hirtelen oriasira tatjak, vagy pl Gergo huzigalja a fuggonyt. Mar tobbszor mondtam, hogy ne huzigalja, es mindig ki is veszem a kezebol, ugyhogy most mar, ha huzigalja, amikor meglat, egybol elengedi es bedobja az 'artatlan vagyok' mosolyat... Edesek. Nem lehet rajuk haragudni. (Mondjuk amugy se haragudnek ilyen kis szarsagert, de tenyleg jofejek, viccesek.)


A termeszetuk kezdettol fogva szelsosegesen kulonbozo volt, Bence volt elso naptol kezdve az orokmozgo sajtkukac, Gergo volt a nyugodtabb termeszetu kisbuddha. Mostanaban erdekes modon kezdenek kozeliteni egymashoz, Gergo rakapcsolt es dumal es ficereg, Bence pedig lenyugodott kicsit, es most mar akar masodpercek is eltelnek ugy, hogy nem mozdul, csak nez vagy kapirgal valamit.

A betegsegeken is ugy nez ki, hogy talan tul vannak. Ket honapot gyakorlatilag non-stop betegseggel toltott a csalad, amiota az ovi elkezdodott (julius), de szeptember eleje ota mar semmi sincs, meg takonypoc se... Pedig az oviban az osszes tobbi gyereknek folyik az orra, ugyhogy aggodom is minden heten, hogy lesz-e valami... De nem, ugy nez ki, hogy talan mostanra mar novesztettek maguknak valami kis immunitast. Remelem...

Bencenek mar van masfel foga is (a masodikat tegnap vettuk eszre, hogy elkezdett kibujni), Gergonek egyelore egy sincs tovabbra se, de mar nem lehet messze, mert most mar o is szopogatja 3-4 ujjat egyszerre es tomkod mindenfelet a szajaba, amit egyebkent o nem nagyon szokott. (Meg a fuggonyt is megszopogatta... a tiltott fuggonyt... aztan jott az artatlanmosoly...)

Alvasilag nem nagyon fenyes a helyzet, juliusig gyonyoruen aludtak hang nelkul, azota viszont alig volt nehany ejszakank mutatoba, amit teljesen ataludtak... Legalabb 1-2x felebrednek ejjel, neha még esznek is hajnali 3-4 korul, bar erre csak vegso esetben adjuk be a derekunk. Gergo tunik a rosszabb alvonak mostansag, Bence sokszor alszik vegig, de hat ez persze a mi alvasunk szempontjabol nem sokat szamit. Remelem, csak a foga gyotri Gergot, es hamarosan veget er a dolog, es ujra alszanak gyonyoruen, mint regen. Nem olyan nagyon veszes most sem, de azert konnyebb lenne, ha este 7-tol reggel 7-ig nyomnak a szunyat...

Nappal mar sokkal konnyebb veluk, mint egykoron, most mar 30-40 perceket is eljatszanak magukban-egymassal, felugyelet nelkul. (Bent vannak a babakeretben persze, szoval biztonsagban vannak, csak nem kell veluk ott lenni es szorakoztatni oket, vagy neadjisten karban hurcibalni oket korbe-korbe...) A nappali alvasuk is beallt nagyjabol mar egy ideje, delelott alszanak egy hosszabb 2 orasat, es delutan meg egy vagy ket rovidebben 1-1 oracskat, faradtsagtol fuggoen. :o) Aztan este 7-kor kezdodik a furdes-eves-alvas szentharomsagra valo torekves.

Enni nagyon jol esznek, meg nem utasitottak vissza semmit, igaz, hogy rosszul is esne, ha nem ennek meg a foztomet... :o) Mindennap fozok nekik, illetve hetvegen lefozok elore egy csomo mindent a hetre, es csak a tizorait+uzsonnat csinalom frissen naponta altalaban. Szerintem nagyon kreativ kajakat csinalok nekik, de a kornyezetunk egyiket-masikat inkabb a 'bizarr' jelzovel illeti. (Pl. a bananos spenot megrokonyodest valtott ki. Pedig a gyerekek imadjak! :o) Most mar esznek joghurtot es csirket is, es halat is ennenek, ha vennenk mar vegre... :o)

A muveszetuk is fejlodik, most mar egesz kreativakat festenek az ovodaban, bar tobbnyire azert meg mindig azon mesterkednek, hogy minel tobbet megegyenek a festekbol/gyurmabol, a papirra valo alkotas nem annyira koti le oket. Bence a legvaratlanabb pillanatokban veletlenszeru zsido dalokat enekel a sajat koltesu ejjdejdejdejdej szoveggel, Gergo meg 'ariazik' es tancol hozza.

A sport teren el vannak kicsit maradva, bar Gergo olyan igazi vizilabdas mozdulattal birja felmarkolni a pluss ikeas labdat es odavagja valamihez (neha Bencehez, ha nincs szerencseje...)

Mar tudnak nehany trukkot is: Gergo utanozza az oroszlan uvoltest (a maga kis csendes, rekedt hangjan), es mar agaskodik fel es kapaszkodik, ha azt akarja, hogy vegyuk fel. Bence tovabbra is a kismalacot utanozza a legélethûbben, rogton a kunkori farok meghuzasa utana hangeffektet, es gurgulazva rohog, ha epp ugy adodik. Mindketten kezdenek mar integetni, bar ezen meg van mit tokeletesiteni.

Es persze mindekozben mi is atmentunk nehany kisebb valtozason: mar nem vagyunk annyira nácik a cumikerdesben, a gyerekek osszevissza cserelgetik a cumijaikat, cumisuvegjeiket, mindenuket, es egymas utan ragcsaljak meg a kulonbozo allatkakat, gumibuszokat, mar reg nem is sterilizalunk, ugyis minden vackot megeszegetnek a foldrol, vagy legalabbis megnyalogatjak, amit csak ernek. A 'korankeles' mint olyan uj ertelmet nyert, regen, a pre-baba korban a reggel 5.30-as kelesert allati buszkek tudtunk lenni magunkra, ma mar fel se tunik a reggel 4 orasi ebredes, es mar egesz jol tudunk funkcionalni napi 3-4, szerencsesebb esetben akar 5 oranyi alvassal is. Eves es pisiles nelkul is sokkal tovabb birjuk mar, mint annak elotte, fejlodik az ember... A darabonkent 9 kilos gyerekek hurcibalasa sem okoz (még) gondot, bar azert ha egy-ket honap mulva servre mutenenek, nem lennek nagyon meglepodve... Az olyan luxus dolgokra, mint az olvasas, tevezes, zavartalan beszelgetes, nem nagyon van erkezesunk, de mar latjuk az alagut veget. (Bar innen még eleg sotetnek latszik...) Aztan arra is rajottunk, hogy hihetetlen mennyisegu penzt tudunk kolteni a gyerekekre, es hogy nagyon elorelatoak vagyunk, es mar most megveszunk nekik olyan cuccokat, amiket majd csak 2-3-4 ev mulva fognak tudni erdemben hasznalni, de hat ugye sosem lehet tudni, hogy addig peldaul nem szunik-e meg a Lego...ugyhogy biztos, ami biztos, mar most feltankolunk mindenfelebol, nehogy a kesobbiekben hianyt szenvedjenek a csemeték. Es persze ilyenkor mindig megfogadjuk, hogy majd csak szepen aprankent adjuk nekik oda a dolgokat, es addig majd valahol elrejtve taroljuk oket. De aztan egy-egy gyenge pillanatunkban - bar ra van irva a dobozra, hogy 3 eves kor felett ajanlott - megis elokapjuk a fa autopalyat, es osszeepitjuk... hatha mar tudnak vele jatszani... De ha ok nem, legalabb mi... :o)

Hat itt tartunk. Ilyen nalunk a kilencedik honap.

2 megjegyzés:

Unknown írta...

Ez még a jobbik eset, nálunk már volt olyan, hogy a vadi új, későbbre eltett ruhákat akkor találtam meg, amikor már 3 számmal nagyobbat használt a csemete...
Szóval ne csüggedjetek, jól van ez így :)

Lilla írta...

:o) Na igen... ez nalunk is megesett... de ezzel nem dicsekedtem. :o))) most azzal vigasztalodunk, hgoy nem baj, majd a kovetkezo babanak jo lesz... ;)