Boldog szülinapot!

Se szó, se beszéd, egy évesek lettek a gyerekek. Kozhely, meg minden, de allati gyorsan elrepult ez az elso ev. Nosztalgiabol nezegettuk Balazzsal a regi fenykepeiket, amikor meg kicsik voltak, es konstataltuk, hogy milyen sokat valtoztak, nottek, okosodtak, fejlodtek. (Meglepetesszeruen...) Hogy a merfoldko meglegyen: 10 kilosak (+/- 20 deka), 74 centik (+/- 2 centi), tele van a szajuk foggal (Bence vezet 9 foggal, Gergonek 6 es fel van eppen), allnak-masznak kivaloan, es mar kezdenek lepekedni kis segitseggel, de egyelore inkabb a négykézlábazás a biztos. :o) Labdázni, kisautózni szeretnek leginkább, ehhez fennen berregnek. Edesapa megtanitotta Gergot 'elfujni' a lampat, ugyhogy most minden lampara vagy barmilyen mas fenyforrasra izombol fujkal, hogy hatha el tudja fujni. Mostanaban mar Bence is kezdi ugyanezt. Bence tok jol integet, akar ket kezzel is, es edesen mosolyog hozza. Gergo pedig tudja mondani, hogy hurrá, amikor kesz van valamivel. Felteszi a ket kezet (ahogy mi is mindig, amikor megeszik mindent, es kesz vagyunk), es azt mondja: Hra, hra. :o) Mar mindent esznek, es vegre a hulye vizforralast is abba lehet hagyni lassan, alig vartam. Az alvassal most mar megint nincs nagy gond, a fogak korul mindig van 1-2 nehezebb ejszaka, de alapvetoen most mar megint normalis muszakban alszanak, 8-5-ig. :o) (Volt egy par het, amikor akarmit csinaltunk veluk, reggel 4-kor keltek... Aztan ez elmult hal'Istennek, mar eleg rosszul birtuk...)


Most, hogy mar ilyen nagyok, bizonyos fokig konnyebb veluk, mert mar tok onalloak, es jatszanak egymassal, kommunikalnak, meg minden, tehat akar tobb szabadidonk is lehetne mellettuk, de ugyanakkor nehezebb is kicsit, mert fenysebesseggel masznak, es minden gondolkodas nelkul szempillantas alatt boritjak szét a labdás dobozt vagy a fülbevalós fiókot.

Meg szerencse, hogy Anyukamekkal egyutt most mar negyen vagyunk rajuk... Bar neha meg ez is keves...


A szulinapi buli december 14-en volt, a Bunyaville parkban. Gyonyoru ido volt, es nagyon sokan jottunk ossze! Kepek a szokasos helyen itt. Csinaltunk ket kisvonatos tortat, fejenkent egyet a gyerekeknek, 1-1 mozdonnyal es 3-3 szerelvennyel, kulonbozo rakomanyokkal (m&m, gumimacik, jelly bean, stb.)


Az elokeszuleteket nagyon elveztuk, es en persze - jo kezdo anyukakent - mindent tokeletesre szerettem volna, hogy hat megis a gyerekek elso szulinapja, es hogy az milyen fontos, de aztan a bulin kiderult, hogy a gyerekek ebbol az egeszbol semmit se fogtak... A torta se igazan erdekelte oket, hat a gyertya aztan vegkepp nem, igaz, nem is sikerult meggyujtanunk ott a parkban a szélben, de meg se kostoltak a szep szines tortat, inkabb csak a gyumolcsoket eszegettek... Szoval most mar latom, hogy egyelore ezek az unnepek meg csak nekunk fontosak, nekik nem sokat szamitanak...


Azert mindenesetre megtartottuk a szulinapjukat a napjan is (19.) , sutottem nekik orias muffint, hogy az legyen a tortajuk, szurtunk bele gyertyat is, es el is fujtuk helyettuk, ok meg aztan szepen modszeresen befalatoztak az egesz nagy muffint. (Aztan persze a sok cukortol le se lehetett oket loni este 9-ig...)


Hat ezek voltak. Nagyon nehez es szep es vidam ev volt ez az elso. Remeljuk a tobbi is ilyen lesz. :o) De allitolag csak most jon a neheze...