Google Analytics

kedd, január 12, 2010

Az nem daru, hanem paradicsom

Bence eleg sok szot mond mar, de legaranyosabban azt mondja, hogy Milk. Mondja azt is, hogy tej, es ha kerdezem, hogy hogy van angolul, hogy tej, mondja hogy milk. Persze azt biztos nem erti, hogy mi az, hogy 'angolul', inkabb csak mondja a tejre, hogy milk.

Aztan meg egyik este vacsora kozben fogja a kezeben a paradicsomot, es azt mondja: daru. Mondom neki, kisfiam, az paradicsom. Megint mondja, hogy daru. Es ha jobban megnezem, tenyleg ugy nez ki a kezeben a fel szelet paradicsom, mint egy daru.

Kreativ elme... :o)

Gergo meg nem ertette, hogy minek orulunk, de o is megmutatta, hogy o is paradicsomot eszik. :o)

Es itt mondja Bence, hogy milk. Nem sikerult rendesen felvenni, ahogy mondja, hogy tej, tej, milk, milk, mert persze ahogy kozelitunk a kameraval, mindig abbahagyjak, akarmit is csinalnak, es hát felszolitasra meg aztan semmit sem csinalnak... Ugyhogy ez csak igy sikerult.





Bence mondja milk from Balazs Csoka on Vimeo.









kedd, január 05, 2010

Mi is értékelünk!

Nekunk is az eddigi legjobb es legmozgalmasabb evunk volt ez a multkori. Eddig osszesen mondjuk csak ketto evunk volt, es az elsore nem is nagyon emlekszunk amugy sem, de a lenyeg, hogy ez a mostani ev kiraly volt!


Az utazasokban az volt a legjobb, hogy mindig volt kivel jatszani es volt kinek a nyakaban logni egesz evben, hurra. Egy csomot repuloztunk is, hajoztunk is, meg minden.

Elkezdtunk jarni, amivel egyidoben szaladni es mindenre felmaszni is elkezdtunk, ennek mi nagyon orulunk, de a kornyezetunkben mindenki aggodva nez, amikor elindulunk a konyvespolc, vagy akarmi fele. Nem ertjuk, miert, szerintunk tok ecceru felmaszni ra, nem is ertem, mi a gond. Jo, egyszer-ketszer fejre estunk, de mi az nekunk...

Egesz evben jatszoterre jartunk nagyanyoekkal, sokszor naponta ketszer is sikerult oket ravenni a jatszozasra, ezt azota se sikerult visszahoznunk szokasba, bar azert az oviban is kint vagyunk sokat a kertben. Lett kozben egy kistestverunk is, a Manna, eleg aranyos, de egyelore nem lehet vele semmit csinalni, max puszit adni neki meg megsimogatni, de az nem valami izgalmas, ugyhogy muszaj lesz megtanitanunk focizni vagy legalabb kismotorozni hamar, mert kulonben nagyon unalmas lesz az elete… Neha ragasztgatunk ra matricakat, a talpara, meg a hasara, hogy egy kicsi kizokkentsuk a midennapokbol, de nem zokken ki. Ami a legfurabb vele, hogy nem sir, amikor a Mami mossa a hajat… Szerintem nincs is hangja, nem is tud sirni. Mi mind a ketten orditunk Bencevel, ha csak szoba kerul a hajmosas, Manna meg csak nez a nagy szemevel es pislog, amikor leoblitik a fejet. Meg kell neki mondanunk hamarosan, hogy ilyenkor sirni kell, mert ez a csaladi hagyomany! Nehogy mar o legyen a bezzeg gyerek...

Szoval 2009. Mar tudok szamolni kettoig. Az ujjamon 5-ig is, de mondani csak kettoig tudom. De azt viszont magyarul es angolul is! Es tok sok trukkot tudok a labdaval, ezeket mind 2009-ben tanultam. Bence meg egy csomo szot tud!!!! Sokkal tobbet, mint en, es ot jobban is ertik a tobbiek… Forditani is tudunk! Es Bencenek van sajat baratja is az oviban! Jaj, es lett kozos baratnonk is, a Shawny. Mindennap ad nekunk puszit, amikor jovunk el az ovibol. Kicsit ciki, de mar megszoktuk. Es raadasul kenyelmes is osztozni rajta, legalabb nem kell varialni, hogy akkor ki kinek a baratnoje.

Iden mar pisiltunk nehanyat bilibe is! (Meg nehanyat a garazsba, meg a konyhakore, sot Bence puput is nyomott a konyhakore, meg a teraszra is, tok buli volt!) En leginkabb csak a kadba szeretek pisilni, szerintem hulyeseg a bili.

Apa azt mondja, hogy ebben az evben igazi kis emberek lettunk. Mar nem babak vagyunk. Pedig jo volt babanak lenni is… de most mar Manna a baba, es mi mar nagyok vagyunk.

Szoval hajra 2010, kivancsi vagyok, idenre mit tartogatnak a Mamiek... :o)

Manna azt mondja, hogy neki is ez volt a legjobb eve eddig, de ot nem kell komolyan venni...


vasárnap, január 03, 2010

Evertekelo beszed 2009

Rövid verzió:
2009 volt az eddigi legjobb évünk! Még, még, még ilyen éveket!

Hosszú verzió:
Eltartott egy darabig, mire sikerult osszefoglalnom magamban ezt az elmult evet. Hihetetlen tartalmas ev volt, rengeteg minden tortent! A legnagyobb tortenes az ev vegeig varatott magara: megszuletett Panna. De sok egyeb is tortent. Egyreszt itt voltak a szuleim, ami hatalmas elmeny es orom volt nekem, nem is beszelve a segitsegrol, amit jelentettek. A masik nagy kulonlegessege az elmult evnek az, hogy minden eddiginel tobbet utaztunk Ausztralia-szerte. Jartunk Hamilton Island-en, Tasmaniaban, a Bald Rocknal, Moreton Island-en, a Gold Coaston, es meg kettesben Balazzsal is eljutottunk nyaralni, a Sunshine Coast Hinterland-re. Az egesz ev egy nagy csaladi szorakozas volt, amit ki tudja, mikor tudunk ujra veghez vinni…

Merfoldkovek tekinteteben tobb is volt: a fiuk megtanultak jarni, egyedul enni, elkezdtek beszelni vagy legalabbis megjott a hangjuk es mondanak ezt-azt, elkezdtek teljes idoben oviba jarni, leszoktak a cumirol, es Panna szuletesevel gondoskodo nagytestverre valtak.

Panna szuletesevel kikerekedett a csalad, es most mar igazi nagycsalad vagyunk, amire vagytunk. (Vannak ugyan idoszakok, amikor konnyes szemmel gondolunk azokra az idokre, amikor meg nem voltak a gyerekek, es nyugodtan aludtunk-ettunk-jatszottunk-olvastunk, stb, de azert inkabb a vigyorgos-orulos pillanatok vannak tobbsegben. (Egyelore. Aztan majd a dacolos kamaszevekben ujraszamoljuk…)

En is betoltottem a harmincat, ez is egy merfoldko, bar nem jart semi extra teljesitmennyel reszemrol, jarni is,beszelni is tudok mar egy ideje. :o) (Talan az lenne az igazi teljesitmeny, ha megallnek, es befognam a szam egy kicsit… Na majd a 40.-re… :o)

Vettunk tovabba egy lakast befektetesi cellal, es Balazs is munkahelyet valtott, vagyis hát visszavaltott es visszatert a Flight Centre-hez iden.

Egy kep ezer szoval er fel, ugyhogy ahelyett, hogy probalom itt szavakba onteni a lehetetlent, itt a kepes osszefoglalo:

video