BOLDOG KARACSONY VAN! De magyar vagy ausztral karacsony?!?

Boldog, finom, meleg, olelos karacsonyt mindenkinek! Mi most ertunk haza a szentesti karacsonyi vilagitas korutunkrol, elmentunk es megneztuk a kornyeken a kivilagitott hazakat. Mar megjott a Jezuska/Mikulas is (a nem kivant torlendo), meg is vacsoraztunk, meg minden.

Erdekes ez a karacsony dolog. Egyreszt itt van mondjuk 30 fok, es peldaul honak ugye nyoma sincs. (Mondjuk amennyire hallottam, iden otthon se nagyon esett a ho, de azert ott megis csak nagyobb az esely ra...) Ez mar a negyedik karacsonyunk itt, es valahogy nem lehet megszokni. Nem mondom, minden evben egyre jobb, egyre jobban van karacsonyi hangulatunk, de igen csak meg kell erte dolgozni, mig otthon, a hideg telben csaladi korben valahogy jobban erzi az ember a karacsonyt. Mi iden mar kicsit jobban feldiszitettuk a hazat, mint tavaly, sutottem mezeskalacsot is, hogy legyen karacsony-szag, iden meg ajandekot is vettunk, (tavaly még a kocsifeljarot es a keritest hozta a Jezuska...), de valahogy megsem az igazi. Ma egesz nap az otthonrol tavaly szuleimtol kapott magyar karacsonyi enek valogatas cede ment, hatha segit, sot, meg leszaladtunk reggel a boltba is mikulas sapkat, meg rudolf agancsot venni, es abban voltunk egesz nap. A nagy karacsonyi rahangolodasban nem sokat segitett az mondjuk, hogy a nagy melegre valo tekintettel kimentunk Zsoltekkal meg Janiekkal Noosara a tengerhez furodni kicsit. (A mikulas sapkat meg a szarvasagancsot fenthagytuk, abban jottunk-mentunk a parton.) :o) Ez igy szokas egyebkent, sok ilyen agyamentet lattunk utkozben is, nagy vad kemeny motorosoknak is fel van ragasztva a szakall meg a piros sipka a bukosisakra ezidotajt... :oD Mikozben kint fekudtunk a parton, folyton arra emlekeztettuk egymast, hogy Szenteste van!!!! :o)

Mar tavaly is csinaltunk itt nalunk egy nagyobb karacsonyi vacsorat a baratainknak, olyan igazi hagyomanyost, gyertyafennyel, halaszlevel, beiglivel. Tavaly 22-en voltunk, iden ugy nez ki, hogy 25-en leszunk, bar kicsit mas osszeallitasban, mint tavaly. Az volt az eredeti cel, hogy ha mar egyikonknek sincs itt a csaladja, akkor legalabb egymassal unnepeljunk karacsony napjan, es tartsunk egy igazi tradicionalis karacsonyi vacsorat. Igy aztan mindenki hoz egy tal etelt, igy nem egy ember nyakaba szakad a teljes vendeglatas, de megis mindenki ehet mindenfelet, amitol igazi lesz a karacsony.

Mert az ausztraloknal masok a karacsonyi szokasok, mint nalunk. Naluk peldaul december 6-an nem tortenik semmi. Vartam, hogy legalabb egy arva csokimikulast latok majd itt-ott aznap, de nem. Mondjuk ez lehet, hogy azert van, mert itt csizma helyett itt maximum a cietnami papucsot lehetne kitenni, abba meg nem sok semmi fer, raadasul ha kerulne is bele egy-ket csokimikulas, semmi perc alatt szetolvadna az egesz. Aha, biztosan ezert nincs nekik ilyen cipobe dugdosos unnepuk.

Karacsonykor viszont a mi europai Jezuska-hozza-a-fat-meg-az-ajandekot mondakorunkkel, nekik a Mikulas ilyenkor lep a kepbe teljes mellszelesseggel, es minden babert learat. A Mikulas itt is hosszu osz szakallu, kisse dundus, es nagy piros ruhaban jar, piros sapkaban, es fekete hosszu csizmaban. (A klasszikus amerikai mikulas divat szerint oltozik.) Ilyenkor bezzeg nem zavarja oket a negyven fokos kanikula! :o) Es abban sem, hogy itt is a kemenyen keresztul erkezik, annak ellenere, hogy itt kemeny mint olyan egyaltalan nincs is, leven tropusokon elunk. (szubtropusokon, de a lenyeg a lenyeg) De ez a talalekony ausztralokat cseppet sem zavarja, es sok hazon latni ilyenkor ideiglenesen a tetore ragasztott karton vagy hungarocell kemenyt. :o) Gondolom, leginkabb a gyerekek megnyugtatasara... :o)

Aztan a masik igen jelentos kulonbseg, hogy itt a Szenteste (Christmas Eve) nem igazan unnep. Semmi kulonoseb szokasuk nincs erre a napra, csak ugy elvannak az emberek, nem is munkaszuneti nap. Az ajandekok a karacsony elso napjara virrado reggelen kerulnek a fa ala, es a nagy csaladi karacsonyi etkezes az aznapi ebed. A hagyomanyos ausztral karacsonyi menurol nem hianyozhat a cseresznye es a kis rak. (Prawn-nak hivjak angolul, de mivel mi nem vagyunk nagy tengeri herkentyu fogyasztok, ezert nem igazan tudom, hogy az mi is magyarul pontosan, ugyhogy inkabb nem is bocsatkoznek talalgatasokba...) Leginkabb hideget esznek, salatasokat, es tengeri herkentyuket.

Az is erdekes, hogy itt a reggeli is foetkezesnek szamit. Marmint olyan szempontbol, hogy unnepi etkezesnek veszik. Tehat peldaul termeszetes az, hogy valakihez karacsony reggelire mennek a csaladtagok. Munkahelyeken is tartanak Christmas brekky-t azaz karacsonyi reggelit. (nem pedig ebedet vagy vacsorat) Erdekes.

A fa diszitesben is elternek kicsit, mert itt mar decemberelejen feldiszitik a fat es a hazat kivul-belul, ami eleinte furanak tunt, viszont rogton karacsony utan, azaz dec 27-en mar le is szedik a diszeket, amit szinten furcsallottunk eleinte. Mara meg megertettuk a lenyeget ennek, megpedig hogy azert kezdik korabban a diszitest, hogy varakozzon az ember a karacsonyra, keszuljon, keszulodjon, hangolja a lelket. Es amikor mar vege az unneplesnek, azaz miutan mar elmult a karacsony ,akkor mar mi ertelme van fent hagyni a diszitest? Leszedik. Iden eloszor mi is ezt a hagyomanyt kovettuk, szemben a mi otthoni szokasainkkal, hogy ugye 24-en diszitjuk a fat, es vizkeresztig hagyjuk fent. Es meg kell mondjam, hogy nagyon jo volt most igy, hogy mar dec 6-an felallitottuk a fat, mert igy az elmult nehany hetben estenkent le-leultunk a fa ala, es nezegettuk, es vartuk a karacsonyt.

Ja, hat azt ne is mondjam, hogy a szaloncukorrol lovesuk sincs, sot, a marcipant kifejezetten nem szeretik... Pedig nincs is jobb egy jo kis Milka/Szamos marcipanos szaloncukornal... Megyek is ,eszem egy parat, amit szuleim kuldtek, (kuldenek minden evben, karacsonyi hangulat fokozasa valamint oromszerzes celjabol - minden evben osztatlan sikert aratva ezzel körömben). Hmmm... szaloncukor... nyamiii... de azert a hoeses megis hianyzik... meg a csaladi kör...

Hajléktalan kérdés Brisbane-ben

Mar regota akartam irni errol, de valahogy sosem jutottam oda. Most - a karacsonyi "hajtasban", amikor egy lelek nincs az irodaban - nekiveselkedem.

Azt mar irtam a hazalatogatasunkrol irt osszefoglaloban, hogy milyen meghatarozoan negativ elmeny volt Pesten is es Parizsban is a sok koldus es hajlektalan. Amikor visszajottunk, probaltam itt is felterkepezni a helyzetet. Megallapitasaim a kovetkezoek:

Brisbane-ben ket hajlektalan van: Cliffy es Olivia. (Nyilvan van tobb is, de ezt a kettot latni, a tobbiek biztos bujkalnak valahol.) Cliffy-vel minden nap talalkozom, itt lakik az Ann st-en az egyik buszmegalloban. Minden reggel ott ul a padon, a kis budos huzos borondjevel es nezgelodik. Annyira hozzatartozik az arra jaro emberek mindennapjaihoz - az enyemhez is tobbek kozott - hogy amikor veletlenul nincs ott, akkor rendesen aggodom erte, hogy esetleg megfagyott az ejjel, vagy ilyesmi. (Ez az ejszakai megfagyas mondjuk valoszinuleg egyes egyedul az en europai fagyokhoz szokott agyamban fordul meg, a tobbiek maximum valami hoguta felere gyanakodhatnak...) Es aztan delutan mindig megnyugvassal konstatalom, hogy Cliffynek semmi baja, megint ott van a padon, csak biztos epp elment valahova, mikor en jottem.

Az is erdekes, hogy sosem koldul (meg nem is talalkoztunk itt koldussal az elmult 4 evben szerintem), csak ugy uldogel, de az emberek mindig letesznek neki a padra ezt-azt, szendvicset, McDonalds-os kajat, dobozos tejet, almat, ilyesmiket. Amikor az allomason osztanak valami termekmintat, muzliszeletet, vagy ilyesmit, utana Cliffy padjan halomban allnak az ilyesmik, mert az emberek odaadjak neki. A multkor egy huvosebb téli reggelen ment elottem egy ficko, es amikor Cliffy melle ert, levette a - szep es draganak latszo - saljat, es az oreg nyakaba akasztotta. Szep jelenet volt, ha moziban latom, biztos nyálasnak találtam volna.

Az egeszet azert irom, mert azt latom, hogy valahogy itt mas az emberek hozzaallasa ehhez a hajlektalan kerdeshez.

Tamásandi baratnom itt dolgozik a City Hallban a varoshazan, es o meselte, hogy naluk van valami kis szocialis segito szeru csoport, akiknek az a dolguk, hogy a hajlektalanokat tavol tartsak a varoskozponttol, de nem ugy, hogy eluldozzek oket, vagy ilyesmi, hanem hogy segitsenek rajtuk. (Tole tudom a hajleszek nevet is.) Es ez a mi ket massziv hajlektalanunk egyszeruen nem akarja elhagyni az utcat, pedig a segitok kinalnak neki szallast, tisztalkodasi lehetoseget, ruhat, kajat, mindenfelet. A kajat koszonettel elveszik, de a szallasbol nem kernek, koszonik. Erdekes. Nyilvan valamilyen szempontbol jobban megeri nekik az utcan maradni. Pedig lenne segitseg.

(Olivia is massziv hajlesz, de rola nem tudok annyit, mert o kivul esik az en mindennapi utvonalamon. Ennek mondjuk az a legfobb oka, hogy szegeny Olivia eleg budoske, ugyhogy igazabol azert nem esik az utvonalamba szegeny pára, mert ugy alakitottam az utat, hogy elkeruljem... ;o)

Színházi Review III: Cirque du Soleil - Varekai

Tegnap este voltunk a Cirque du Soleil (Napcirkusz) eloadasan, es hat lenyugozo volt. Legeloszor egy kb. ket evvel ezelotti Frei dosszieban hallottam roluk, akkor ugy mutattak be oket mint Las Vegas legnepszerubb showmusorat. Aztan nem sokkal kesobb lattuk a hirdetesuket, hogy jonnek ide Brisbane-be. A jegyeket sajnos eleg borsos aron merik, ugyhogy tavaly – bar nagyon szerettuk volna megnezni oket – nem tudtuk megengedni magunknak. Iden ujra jottek (minden evben uj show-val mennek vilagkoruli utra), es ugy gondoltuk, hogy most elmegyunk mindenkeppen. Mar honapokkal korabban elkezdtek arusitani a jegyeket, en valamikor marciusban vettem a mienket, ugy emlekszem. (Raadasul tok jo helyet sikerult kapnunk, pont a szinpaddal szemben, kozepen, tok jo hely volt. Leszamitva mondjuk azt, hogy nagyon picurik voltak a szekek, es szegeny Balazs mellett egy igen nagy darab no ult, es a sajatjan kivul elfoglalta a Balazs amugy is kicsi szekenek is a felet…) Az eloadast magat egy igazi, klasszikus oriasi satorban tartottak a DFO mellett, a repterhez kozel. (A parkolas egyebkent nem volt olyan jol megoldva, mint altalaban az ausztral rendezvenyeken szokas, de azert nem volt veszes.)

Az eloadas egyik foszereploje egy magyar srac volt, Halasi Mark (ot tettem fel ide a kepen), o szinte vegig szinpadon volt. Egy halos legtornasz szama volt, rogton legelsokent, nagy sikere volt. Nekem legjobban harom szam tetszett, az egyikben harom pici gyerek ‘jatszott’ ket labdaszeruseggel, amik egy zsinorral voltak osszekotve, es hihetetlen dolgokat muveltek veluk. Lehetett volna venni az eloadasrol egy ismerteto fuzetet, de nagyon draganak talaltuk, ugyhogy nem vettunk, de az elottunk uloknek volt, es ok mondtak, (gondolom, hogy a fuzetbol olvashattak), hogy ezek a kicsit 7 evesek, es mar 6 eve csinaljak ezt a zsonglorkodest… Eleg hihetetlen. A masik, ami nagyon tetszett nekem, az egy ficko zsonglorkodott pingponglabdakkal, de ugy, hgoy a szajabol fujta ki oket. Igy leirva ezek nem valami erdekesek, de tenyleg nagyon jol volt osszeallitva az egesz es nagyon magaval ragado volt az egesz show. Porgos, igenyes, minden pillanatban lekototte a figyelmet.
A harmadik nagyon erdekes egy ficko volt, aki mankoval tancolt, olyan break tanc szerut adott elo, akrobatikus elemekkel vegyitve, latvanyos volt igazan, de a legerdekesebb az volt a dologban, hogy a ficko egyik laba igazabol bena. Az egesz mankon tancolas egy egeszseges embertol is komoly es erdekes mutatvany lett volna, de igy, hogy o igazibol mozgasserult, hihetetlen volt. Ez a harom jelenet volt ram a legnagyobb hatassal. A zaro jelenet is nagyon jo volt, osszevissza ugraltak, nem tudom leirni, de allandoan ugy ereztem, hogy ilyen nincs, ezt nem lehet megcsinalni, mindjart elrontjak. De nem rontottak. :o)

Nem nagyon szeretjuk a cirkuszt Balazzsal, de ez valami sokkal magasabb szinvonalu dolog, ez inkabb olyan, mint egy szinhazi eloadas. Mindenesetre latszott, hogy milyen hihetetlen koncentraciot, osszetartast, onzetlenseget, egymasra odafigyelest kivan minden egyes reszlet, amit csinalnak… Hazafele azon gondolkodtunk, hogy vajon koztuk is van szethuzas, vagy ellensegeskedes idonkent? Mert ugy tunik, hogy ha van is, akkor is tul kell lepniuk rajta es egyutt dolgozni 100%-osan minden pillanatban, nem lehet kicsinyeskedniuk es esetleg ‘elgancsolni’ a masikat a legkisebb mertekben sem, mert ki tudja mi tortenik… Erdekes volt nezni ezt is.
Jovore is megnezzuk oket. :o) Remelem, jonnek hamar. :o)

Aladár a tévében!

A legutobbi Frei dosszieban olyan Ausztraliaban elo magyarokat mutattak be, akik opalbanyaszatbol gazdagodtak meg. A fo csapasirany a Szilagyi csalad volt, es a legviccesebb az, hogy mi is ismerjuk oket!!!! Tok kicsi a vilag!
Itt a link a musorhoz: http://www.frei.hu/magyar/aktualis/

Remelem, egyszer majd minket is igy mutatnak be: a brisbane-i magyarok, akik piszkosul meggazdagodtak. :o) Es akkor majd vegre valoravalthatjuk a 'nagy almunkat', hogy elmeselhetjuk majd konnyes szemmel, hogy bizony-bizony mi is csak ejszakai dokkmunkaskent kezdtuk pedig... ;o)

(Csak csendesen kerdezem, hogy ha esetleg viszont nem igy alakul, akkor viszont mire volt jo a sok ejszakai melo?!?)

Melbourne Cup

Mar tavaly is irtam a Melbourne Cup-rol, de iden sem hagyhatom figyelmen kivul. Hihetetlen nép ez az ausztral… Szerintem mar az is rendkivulinek szamit – nem is hiszem, hogy leteszik ez barhol mashol a vilagon – hogy egy evenkenti sportesemeny nemzeti unnepnek, es munkaszuneti napnak szamit. Marpedig a Melbourne Cup, ami egy loverseny, ilyen. Igaz, hogy munkaszuneti napnak csak Victoria allamban szamit (aminek Melbourne a szekhelye), de az egesz orszagban unnep van ilyenkor, es senki nem dolgozik egesz nap, pedig maga a futam csak 2 perces ebedidoben, de az egesz nemzet loverseny lazban eg, es eszeben sincs dolgozni senkinek. Persze csak ‘félhivatalosan’…

Ugy tortenik ez a dolog, hogy a munkahelyeken mar Melbourne Cup elott jo nehany hettel elkezdenek jonni-menni a köremailek a kozos ebedrol Melbourne Cup napjara (a futamot mindig November elso keddjen tartjak), es varosszerte megjelennek a plakatok, hogy hol milyen fogadast, kivetitot es ebedet kinalnak aznapra. A boltok kirakatak – még a ruhaboltoké is – mindenfele lovas diszlettel telnek meg, az egesz orszag – nem tulzas – loverseny lazban eg. Az a szokas, hogy ezen a napon mindenki valami oriasi, kulonleges vagy vicces kalapot visel, es elegge ki is oltozik. Tavaly ilyenkor meg a korhazban dolgoztam, es mar ott is viccesnek talaltam az apolonoket meg az orvosokat is hatalmas rozsaszin darutollas malomkereknyi kalapokban, de iden itt a varosban is lattam nehany figyelemre melto peldanyt… :o)

A masik, amire ilyenkor mindenki lelkesen keszul, az maga a fogadas. Marmint hogy fogadnak az emberek a kulonbozo lovakra. Ez tortenhet a rendes uton a TAB-eknel, ami az itteni fogadoiroda, vagy eselteg a palyan, aki van olyan szerencses, hogy kimenjen, de leginkabb az a jellemzo, hogy a munkahelyeken vannak tartanak fogadasokat, hogy mondjuk $2 vagy 5$ dollar a beugro, amiert minden indulo lo melle kisolrsolnak egy nevet a resztvevok kozul, es akkor annak a lonak kell drukkolnod. :o) Az elso harom helyezett kap dijat (a befolyt penzt osztjak el aranyosan a nyertesek kozott), es az utolso is kap altalaban valamit vigaszdijkent. En iden nem jatszottam, mert amikor a mienket szerveztek, en epp beteg voltam, de Balazs benne volt az ovekeben, de valami haromlabu lovat sorsoltak ki melle, ugyhogy nem nyert. :o( Pedig en is annak drukkoltam. :o)

A mi osztalyunk a tolunk nem tul messze levo Brewhouse-ba foglalt asztalt az ebedre, amit aznapra teleraktak oris kivetitokkel, hogy mindneholnnan tokeletesen lehessen latni a futamot. A futam maga delutan 2-kor van, tehat 1.30-ra hirdetik az ebedeket, mi valami nem tul finom steak-et ettunk, de hat nem is ez volt a lenyeg. :o) Vicces, ahogy az osszes ember felhordul es teli torokbol drukkol-ordit azalatt a ket perc alatt, amig futnak a lovak, es hogy hogy emelkedik a hangero (es az emberek feneke is el a szektol), ahogy a lovak a celhoz kozelitenek.

Iden egy japan ficko nyert, aki szinte semmit nem tudott angolul, es a vegen a meginterjuvolaskor csak azt tudta mondogatni sirva, hogy VERY HAPPY, VERY HAPPY. Es persze mindenki sirt, meghatottan, ott az etteremben is. Erdekes.

Akarhogy is, eljen a Melbourne Cup. Eljen BARMI, amiert szabadnapot adnak.

Tizen egy terepjaroban Stradbroke Island-en

A legutobbi hetvegen egy terepjaros tengerparti kirandulasra mentunk. Azt hiszem ez az, amit itt Ausztraliaban nem lehet kihagyni. (Vagyis hat ki lehet, de nem erdemes.)

Egy jotanacs arra az esetre, ha esetleg meghiv valaki egy ilyen kirandulasra: Vallald el hogy te vezetsz! Vagy legalabbis probalj az elso sorban ulni. Hatul ugyanis - legalabbis a nagyobb terepjarokban, mint amilyen a mienk is volt - oldalt vannak az ulesek, ami meg egyenes uton is huzos, de raadasul hatul ulve annyira raz is egy ilyen homokdunes tura, hogy bizony tobbszor meg kellett allnunk, hogy kicsit levegozzunk es visszatornazzuk a reggelit, ami annyira kivancsi volt, hogy ido elott keszult fellatogatni.

Ezt a kis kellemetlenseget leszamitva nagyon jo buli volt! Lehet, hogy legkozelebb kis ketszemelyes terepjarokkal kene menni. Bar sokkal dragabb, de lehet hogy igy mindenkinek megadatna a lehetoseg, hogy kiprobalja milyen is az olykor 30 cm mely homokban egyenesen tartani az autot. Netan elsulyeszteni a homokban. :-) Mert hatulrol okosnak lenni es osztani a jo tanacsokat nagyon konnyu volt. :-)

Elso nap Brisbane-tol delre mentunk North Stradbroke Island-re. Ide komppal mentunk Clevelandrol, majd kb 15 kilometert autokaztunk a szigeten tengerpartig. Es itt kezdodott az ELMENY.

Amikor Poszaek kolcsonoztek a terepjarot, adtak nekik egy apaly-dagaly naptarat, ami 2007 decemberig megmondja, hogy mikor van dagaly es mikor apaly. Eddig nem nagyon gondoltam arra, hogy miert is kene nekem tudnom, hogy tobb mint egy ev mulva mikor lesz apaly-dagaly. Most mar ertem. Ha tudtuk volna elore, hogy mire odaerunk epp dagaly lesz es a tengerparton majd csak nagyon nehezen lehet autozni a mely homokban, akkor bizony maskor mentunk volna. Igy sem volt azert rossz, de igy gyakran tologattuk a kocsit.

Az egyik 'megallonknal' el kellett mennem a fak koze ismeretlen okokbol ;o), es ott talaltam egy (szerintunk) teknosbeka csontot. Ha esetleg valaki raismer, hogy mi ez, szoljon; addig a teknosbeka elmelet marad ervenyben. :o) Eloszor arra gondoltunk, hogy kikotjuk a kocsink elejere, mint a nagy trofeakat szoktak, meg bivaly fejeket, de aztan inkabb megsem kotottuk ki, nehogy valami allatvedo a nyakunknak ugorjon, mert azt hiszi, hogy mi gyilkolasztuk le azt a szegeny kis teknocot. Pedig nem is.

A kompon hazafele Lilla kiprobalhatta hogyan is szoktak vezetni a rutinosak a kompot - labbal. Hat igy :-) A tobbi lanyok is kiprobaltak, de roluk nincs fenykepunk. :-)

Masodik nap eszakra vettuk az iranyt. A Noosa feletti Rainbow Beach volt az uticel. Az elozo napi megprobaltatasok utan ugy dontottunk, hogy nem indulunk tul koran, inkabb felkelunk kenyelmesen, megreggelizunk es utana indulunk. Ennek koszonhetoen fel egy volt, mire megerkeztunk. Ez mondjuk azert is volt, mert miutan felfedeztuk, hogy az apalyt mar lekestuk, ezert egy masik uvonalon kozelitettuk meg Rainbow beachet, ami viszont egy jo ket oraval hosszabb utnak bizonyult. :-( Kb 250 kilometerre volt Brisbane-tol. Tudtuk hogy messze van, de hogy ennyire... ez mindenkit meglepeteskent ert. (Kiveve megint csak a reggelit a hasunkban, ami megint intenziven tort a felszinre, de ezuttal sikeresen visszanyomtuk.)

Mikor megerkeztunk, eppen dagaly volt, amikor is nem lehet lehajtani a berelt autoval a tengerpartra. Sajat autoval le lehetett volna menni sajat felelossegre, de sokan porul jartak mar. (Errol minden boltban remiszto fenykepek vannak kiplakatolva, gondolom okito jelleggel.)

Szoval ugy dontottunk, hogy ebedeljunk, furodjunk a tengerparton, majd vagjunk neki a homoknak.

A tengerpart nem volt tul zsufolt.


A tengerparti "orszagut" sem...

Igy aztan elautokaztunk a hires hajoroncsig, amirol nem tudunk igazan sokat, de valami hajdanan elsullyedt hajonak a roncsai, aminek a tortenete korant sincs olyan izgalmas, mint mondjuk a Voros Oktobere, es nem is olyan romantikus, mint a Titanice, viszont legalabb itt van es meg lehet nezni, sot fel is lehet ra maszni (nem _szabad_, csak lehet), sot alkalomadtan esetleg le is lehet pisilni, ha ugy adodik.

Nem tudok eleg kepet feltenni ide, de elkepesztoen gyonyoru helyeken jartunk, es isteni hangulatban telt a hetvege, ugyhogy megyunk maskor is! :-)

Happily ever after!!!

Csak egy rovidke bejegyzes: SOK BOLDOGSAGOT MELI & POSZA!!!!

A het elejen kaptunk egy meghivot, hogy penteken osszehazasdik Meli es Posza. Eljen-eljen! Oda is zarandokoltunk hozzajuk, a ceremonia fent volt az epuletuk tetejen, gyonyoru kilatassal a varosra, naplementeben, nagyon szep volt es romantikus is.

Az anyakonyvvezetojuk Havas Henrik volt (aki meglepoen jol beszelt angolul, viszont ugy tett, mint aki magyarul egy szot sem tud), ezt fenykepekkel is tudom bizonyitani. :o)

A naszejszakajuk is nagyon romantikus volt, foleg igy, hogy hatan ott aludtunk naluk, mivel masnap egyutt indultunk a naszutjukra is, Stradbroke Islandre. :o))) Egyedi megoldas volt, az biztos. :o)

Aztán boldogan éljetek ám! :o)

Török-magyar hastánc-élmény

Tegnap este egy torok etterem megnyitojan voltunk, ahol Betti tesoja, Nori, hastancolt!!!! Kiraly volt!!!! Az uuuugy volt, hogy Nori meg otthon tanult hastancot, es mivel ugyis keszult ide angolt tanulni, jo otletnek tunt, hogy megprobalja, hatha tudna valami reszmunkaidos allast talalni azzal, amit szeret: hastancolassal. A dolog meglepoen gyorsan es konnyen ment, megerkezese utan nehany hettel mar meg is volt a szerzodese ezzel a torok etteremmel, es az elso fellepesere a mi szep magyar hazánklányából gyonyoru torok (arab?) nõ lett.

Maga az etterem egy torok csalade, Nori elmondasa szerint a szemelyzet nem is nagyon beszel angolul, csak torokul, ami aztan kesobb a kiszolgalaskor erezheto is volt, mert nem igazan azokat az eteleket kaptuk, amiket rendeltunk, de vegul az izek es a musor karpotoltak mindenert!!!! Kivulrol nem latszik semmi extranak az etterem, bar nem csunya, de csak olyan, mint akarmelyik masik gyorsetterem azon a kornyeken, legfeljebb a szep festett uvegablakai latszodnak kulonlegesnek. Belulrol viszont gyonyoru az egesz, nagyon hangulatos, sajat elo zenekaruk is van, meg minden. Az etelekkel nem tudtunk betelni, bar a koret mar akkor elfogyott a konyhan, amikor az etelek felet meg ki sem hoztak, de karpotlasul kaptunk finom torok kenyeret, es a finom fuszeres husok feledtettek velunk a hosszu varakozast es a keveredeseket is.

A musor a vacsora kozben kezdodott, es eloszor egy ausztral hastancoslany lepett fel. Tok jol bevonta a kozonseget is, meg minden, a mi csapatunkbol Zoli villantott, nagyon tehetsegesnek talaltuk mindannyian. :o) (De leginkabb viccesnek.)
Aztan jott Nori, es szerintunk siman ‘letancolta’ az ausztral lanyt, nagyo nangy sikert aratott, (Zoli vele is tancolt egy sort, szinten nagy sikerrel), a vegen a fonok is, a szakacsok is es az egesz szemelyzet kijott vele tancolni. (Ahelyett, hogy csinaltak volna meg egy kis koretet…) ;o) Neeem, tenyleg hihetetlen hangulata volt az estenek, megyunk maskor is! :o) Nyaminyami!

Kolbászos Feri 50 éves! :o)

Draga kolbaszos Feri baratunk most unnepelte az 50. szulinapjat, es erre a jeles esemenyre minket is meghivott. (A ‘kolbaszos’ jelzot azert kapta – meg mielott valami felreertes kerekedik – mert isteni finom fustoltkolbaszt hozott az egyik vendegsegbe, amit mindenki megemlegetett es szinten nala tartottunk augusztusban a hazi kolbasztoltest is. Bar lehet, hogy Feri jobban orult volna, ha nem mondtam volna a ‘kolbaszos’ nev eredeterol semmit, hanem hagytam volna, hogy mindenki maga probalja eldonteni, hogy honnan is ragadhatott ra a nev… ;o)

A szulinapon bazi sokan voltunk, es ismet ra kellett dobbenjek, hogy hiaba ismerunk mar vagy szaz magyart Brisbane-ben, meg mindig rengeteg olyan van, akirol meg csak nem is hallottunk.

Ellatmanykent Feri isteni finom porkoltot csinalt bogracsban brassoi modra, a sogornoje pedig langost sutott, hat mit mondjak, egyiket sem lehetett abbahagyni, olyan finomak voltak… Szerettem volna elkerni a vilagvero langos receptjet, de nem adtak. :o(((

Baba-esõ

Mialatt otthon voltunk, legnagyobb esemeny az volt, hgoy MEGSZULETETT BORIKA!!!! O mar a csapat masodik kisbabaja, (Balazs es Zsuzsi Benije utan), es egyelore nagyon jol allunk, mert naluk aranyosabb bebiket nehezen talalni... Beni ugyan otthon szuletett meg vegul Magyarorszagon meg marciusban, de azota visszakoltoztek csaladostul Brisbanebe, mindannyiunk legnagyobb oromere! :o) Borika pedig mar a pocakban erkezett Anettel es Tiborral juniusban, es szeptemberben itt Brisbane-ben latta meg a napvilagot. (Szinten mindannyiunk oromere, de ezt mar irtam az elobb.) Azota sajnos Anettek mar atkoltoztek Melbournebe, mert Tibor ott kapott allast, sajnos-szerencsere.

Zsuzsiek viszont maradtak, igy most vegul is egy es fel a babaink szama. :o) Tok hihetetlen, hogy nehany honappal ezelott még arrol beszelgettunk, hogy milyen jo lesz majd, amikor mar majd kis bebik szaladgalnak korulottunk egy-egy ilyen kozos sutogetesen, es erre meg hopp, mar el is jott. Hihetetlen.

Ezt a manoarcos kepet tettem fel rola, mert ezt annyira aranyosan csinalja, hogy bel ehet pisilni rajta. Ilyen kepet vag, felhuzza a kis orrat, es szuszog hozza erosen. Mi nõcik meg persze fetregunk tole. Nyilvan ezert csinalja - apja fia. :o)))

Jöttünk, láttunk, visszamennénk (?)

Bazi regen irtam mar a blogra, de kivalo kifogasom van ra: szabadsagon voltunk. :o) Nem is akarmilyenen: otthon voltunk Magyarorszagon, egy teljes honapig! Osszessegeben azt tudnam mondani, hogy TOK JO VOLT! :oD

Reszletesebben pedig a kovetkezoket tapasztaltuk:
Nyilvan a legmeghatarozobb elmeny nekunk a csalad, rokonok, baratok viszontlatasa volt, hiszen nyilvan ez az, ami a legtobbet szamit, szamitott, ez hianyzik legjobban kintrol nekunk, meg minden. Ebben a reszben nem csalodtunk, nagyon jo volt latni mindenkit, nagy szeretettel fogadtak mindenhol, pedig hat megis csak 3 eve nem voltunk otthon, lehetett volna a helyzet sokkal rosszabb is. :o) Mindenhol nagyon otthon ereztuk magunkat, tobbnyire mindenkivel olyan volt, mintha el se mentunk volna, vagy mintha a mult heten talalkoztunk volna. Jolesett. (Ezuton is koszonet erte!) ;o)

Erdekes volt peldaul, hogy - bar biztos mindenki azt hitte, hogy csak udvariaskodunk - de senki nem valtozott semmit, senki sem oregedett valahogy ahhoz kepest, mikor utoljara lattuk egymast. Ez lehet persze azert is, mert azert fotokon nagyjabol lattunk mindenki az elmult evekben is ,de megis meglepo volt... Es persze az is meglepo volt, hogy mindenki azzal kezdte, amikor meglatott bennunket, hogy Balazs mennyit nott... (Balazs 30 eves elmult, nem nott egy kummanyit se. Bezzeg nekem nem mondtak, hogy mennyit nottem, mi? Csunyak. :o( Az en elmeletem erre egyebkent az, hogy Balazs azert tunik magasabbnak, mert en biztos szelesebb vagyok mellette... Vagy valami. Vagy biztos azert, mert kicsit le volt barnulva... de akkor meg nekem miert nem mondtak, hogy en is nottem? Akkor meg biztos valami mas volt. Na mindegy.)

A csaladi fogadtatas teljesen olyan volt, mintha az elozo heti vendegsegben is ott lettunk volna, teljesen 'visszailleszkedtunk'. Azt hiszem, most azert is ment talan konnyebben az elszakad is a nyaralas vegen, mert ugy tervezzuk, hogy jovore megint megyunk, es most mar megprobalunk minden evben menni szepen, es igy nem tunt annyira tavolinak es megfoghatatlannak a kovetkezo viszontlatas. Asszem ez lehet.

Nagy meglepetes volt ujra latni a varost (Budapest), mert – bar az otthon elok nagy resze ezt maskepp latja – de szamunkra ugy tunt, hogy nagyon sokat valtozott, fejodott a varos, gyonyorunek lattunk (majdnem) mindent. Egy csomo szep regi epulet letisztitva, rengeteg a virag a villanyoszlopokon, szep parkok nottek ki a foldbol varosszerte, kesz lett a felujitott margitszigeti vadaspark, stb. Sajnos ami még mindig nagyon szembetuno viszont, az a kosz, meg a rengeteg graffiti gyakorlatilag mindenhol. Kar.

Az embereket az utcan tekintve nem sok valtozast tapasztaltunk, eleg sok a megkeseredett ember, nem nagyon vidamak az emberek, nem nagyon segitokeszek, a mosoly az ugyintezoktol nekunk is hianyzott (Tib beszelt errol az o blogjukon korabban), de igazabol nem voltunk meglepodve, szamitottunk erre. Akadt nehany problemank a burokraciaval, ezekrol nem akarok beszelni (mert ezek emlitesekor a jobb szemem eroteljes rangatozasba kezd...), de ezeket az aprosagokat leszamitva szinte csak jo elmenyeink voltak, mindenhol, mindenkivel.

Az otthonlet kozben elmentunk kettesben harom napra Balazzsal Parizsba, ahol szinten istenien ereztuk magunkat, (bar a labunkat lejartuk, es az amugy is rovidke labaim legalabb fel metert koptak…), mindenesetre megerte, mert tenyleg csodaszep volt, es onnan visszaterve meginkabb szepnek lattuk Budapestet, es igazabol nem is ertettuk, hogy hogyhogy Parizs lett a nagy europai vilagvaros, es nem Budapest, hiszen nekunk is meglenne hozza minden adottsagunk.

Parizsban rendes turistakent mindent kiprobaltunk, friss reggeli egy peksegben a Chamsp-Elysee-n, Eiffel-torony, Diadaliv, mifene, fotokat majd felteszem a Fototarba eccercsak.

Amikor megerkeztunk Pestre, es az elso napokban felmentunk a varba gyalog a Vorosmarty tertol a Lanchidon at, akkor szembetuno volt nekem, hogy vagy harom koldus is megallitott, es hat nem orultem ennek. Ezek utan viszont amikot Parizsba vetodtunk, ahol viszont lepten nyomon megallitottak a kulonbozo igen szemtelen es eroszakos koldusok, gyakorlatilag felorankent, ezutan hazaterve az otthoni koldusokat mar meg se lattam, fel se tuntek. :o) Ugye-ugye, minden relativ… :o)

Osszessegeben Pestrol is azt tudom mondani, hogy most teljesen maskepp jottunk haza, mint harom eve, most mar sokkal inkabb turistakent neztunk mindent, es turistakent leirhatatlanul szep volt. Aztan a mindennapi elet persze – mint baratainktol, csaladjainktol megtudtuk – viszont meg mindig nehez.

Kulon erdekessege volt az otthonletunknek az ‘ostromallapot’, amibol mi azert sokat nem erzekeltunk, leszamitva azt, hogy – bar indulas elott mar elore oromkodtem, hgoy majd milyen jo lesz eloben nezni nehany otthoni musort, amiket regen is neztem – egesz vegig ezzel volt tele az osszes ado gyakorlatilag osszes musora. :o( Kicsit ijeszto volt azert a helyzet, foleg az elejen, amikor a TV szekhazas felfordulas volt, de mi epp aznap indultunk Parizsba, ugyhogy ‘elmenekultunk’ :o). Hazaterve az itteni ausztral kollegak mind nagyon be voltak tojva, hogy mi lehet velunk, es hogy minden oke-e, es mindenki errol kerdezett, amikor visszatertunk. Gondolom, a teveben, vagy ujsagokban latva egy kicsit veresebbnek tuntek az esemenyek.
A legjobb elmenyunk az volt, hogy elmentunk negyesben szuleimmel a Matraba, ahol bereltunk egy haromszobas apartmant, ami elott egy hatalmas diofa allt, amin pedig harom mokus lakott! Ezeket egesz vegig szemmel tartottuk, ahogy gyujtogetik maguknak a farol a diot, meg minden, edesek voltak!! Egy csomo fenykepet is csinaltunk roluk!

Az ido vegig isteni volt, pedig hat igencsak osszel mentunk, es szamitottun nemi esore-hidegre-szelre, vegig sutott a nap, es kellemes venasszonyok nyarahoz volt szerencsenk elejetol a vegeig.
Gyonyoru helyeken jartunk, megmasztuk csaladilag a siroki varat, voltunk Szekesfehervaron, Kecskemeten, Selypen, Matrafureden ugye, Miskolcon, es egyik varos szebb volt, mint a masik! (De nem mondom meg, hogy melyik volt az egyik es melyik a masik!) :) De komolyan, gyonyoru volt. Kulon orulok, hogy megvettuk a fenykepezot, mert most nagyon nagy hasznat vettuk, tobb ezer kepet csinaltunk csak az elmult nehany hetben! (Kis idot vesz igenybe a feldolgozas, de majd szepen lassan toltogetem fel a kepeket ide is, meg a fototarba is.)

Es hat az etelek. :oD Ez egy masik nagy fajdalmam itt, hogy hiaba van meg azert nagyjabol mindenunk Ausztraliaban, egy jonehany etel hianyzik. (Lasd: turorudi, gesztenyepure, finom kifli, zsomle, kremsajtok, stb.) Sajnos nem ehettunk semmibol annyit, mint amennyit szerettunk volna, mert mar igy is alig fertunk a ruhainkba, de azert ettunk boven mindenfelet. :o) Anyukammal meg nagynenemmel is sutogettem egyet-egyet, igy most mar asszem tudok finom racsosmakost meg szalagosfankot is csinalni, de azert majd meglatjuk, hogy egyedul is megy-e a dolog… :o)

Jartunk jonehany etteremben is, es nagyon finomakat ettunk mindenfelé. Az egyetlen csalodas szamunkra a Tanne etterem volt, ahova regen gyakran jartunk, es most elhivtuk oda az egesz csaladot egy bucsuebed felere, hogy majd milyen jo lesz, es nagy csalodas volt, mert se az etelek nem voltak jok, se az egesznek az szinvonala, meg sem kozelitette azt, amilyen regen volt. :o( Persze ennek is megvolt a pozitiv oldala: hogy legalabb ez nem fog hianyozni tobbet.

Most nagy hirtelen ennyit tudnek mondani, meg hogy lassan beszunnyantok, de majd egyszer csak folytatom. Ha kerdes van, csak rajta. :o)

Riverfest, piknik, Parizs, egyebek

Hahohaho! Elegge elhallgattam az utobbi hetekben, de van kifogasom! :o) Egyreszt a munkahelyen teljes kaosz volt, mert augusztus 28-a volt egy oriasi hatarido nalunk, akkor jottek ki az uj torvenyek, aminek millio elokeszulete volt, amikkel persze nem nagyon alltunk jol, es az utolso nehany napban probalta mindenki behozni a tobb hetes elmaradast... Minek kovetkezteben este 10-11-ig meloztunk, de legalabb a ceg mindenkinek fizette a taxit. :o) Na, most mar nagyjabol minden rendicsek, kisebb fennakadasokkal ugyan, de megjelentek a torvenyek idoben. Lenyeg az, hogy ezert nem irtam mar korabban is blogra.

A masik, ami elvette az idomet a blogirastol, az az, hogy most mar bazira keszulunk a hazautra, mar a borondoket is bepakoltuk nagyjabol, es pl epp most mosom a ruhakat, amiket viszunk. :o)

Mindig szoktatok irni nekem maganba leveleket mindenfelerol a vilag minden tajarol, es halkan erdeklodom, hogy nem olvas-e minket veletlenul valaki Párizsbol? Ugyanis megyunk harom napra (ket ejszakara) Parizsba az otthonletunk alatt, es ketsegbeesetten szallast keresunk valakinel. Jo gyerekek vagyunk, nem horkolunk. :o) Nezegettem a szallasajanlatokat, es BAZI DRAGA Parizs. :o((( Szoval ha netalantan valaki tud valakit, ahol megszallhatnank szeptember kozepen ket ejszakara, az sikitson. :o)

Riverfest + szulinapok

Aztan hogy a cimben szereplo Riverfestet se felejtsem ki: Tegnap volt itt nalunk a Riverfest, amit vmondjuk "Folyo Fesztival'-nak lehetne forditani szabadon :o), olyan nemzeti unnep fele, de konkretan nincs semmi apropoja, csak minden evben unneplik, ilyenkor van a legnagyobb tuzijatek az evben, millio-millio ember mindenfelé, meg repuloshow-k, ilyenek. A legnagyobb latvanyossag minden evben a tuzijatek elott es utan utóégetõvel (vagy mivel) elhuzo F-111-esek.

Nagyon nagy szerencsenk van, mert Meliek ott laknak a folyoparton egy apartmanban, ahol fel lehet menni a tetore a lakoknak (es barataiknak :o))), es onnan gyonyoruen lehet latni a tuzijatekot!!!! Ugyhogy ebbol immaron hagyomanyt csinaltunk, es minden evben ritualisan elvandorlunk Meliekhez a tuzijatekra. (Szilveszterkor is egyebkent. Szegeny Meliek.) :o)

Most volt extra apropoja is a bulinak, ugyanis Meli es Balazs szulinapjat is unnepeltuk. Ismet teleettuk magunkat mindenfele kiraly sutivel, meg ezzel-azzal, es hajnali 1-kor jottunk haza. (Nalam Meli zserboja volt az abszolut nyero, de a tobbi suti is nagyon ott volt.)

Piknik Springbrookban

Azt se meseltem még, hogy a multkori munkaszuneti napon, amit az EKKA miatt kaptunk, elmentunk kirandulni a Springbrook Nemzeti Park-ba Zoliekkal, Meliekkel, Anitaekkal, Tiborekkal es Zsoltekkal (Zsolt es Andi vendegsegben volt nalunk egy hetig Magyarorszagrol, de remelhetoleg hamarosan ok is az allando tarsasaghoz tartoznak majd, de egyelore - babonabol - nem irom le a tervuket, majd csak amikor mar megvalosult. Stay tuned.) :o) A kirandulas allati jol sikerult, etettunk papagajokat, lattunk kookaburra-t, Zoli meg kigyot is ugrott. :) Piknikeztunk, aztan a fiuk elmentek setalni, mi lanyok meg nõcis dolgokat beszelgettunk, de nagyon vicces volt. A taj is leirhatatlanul gyonyoru arrafele, es szep idonk is volt, ugyhogy minden szempontbol szep napot toltottunk ott.

Ezek jutottak most eszembe nagy hirtelen, de majd visszaallok nem sokara a jo kis megszokott blogirasi szokasaimra, de most nem igerek semmit oktoberig. :o) De aztan majd lesz nemulass!!!!

Állatfarm az állomáson

Ma reggel munkaba jovet kisebb csoportosulast lattunk a vonatallomason, a mozgolepcsok tetejenel. Odaleptunk, hogy ma reggel vajon mi osztanak (mert mindig szoktak mindenfele termekmintakat osztogatni, muzlit, kakaot, kavet, levesport, ilyeneket), es akkor lattuk, hogy egy olyan 3x3 m, combkozepig ero kis ketrecke korul csoportosulnak az emberek, ami tele van mindenfele haziallatokkal: kiscsibe, kiskacsa, nagy tyuk, nagy kacsa, kismalac, kiskecskek, kis es nagy baranykak, meg minden!!!! Szetzabaltuk, nezegettuk vagy 10 percig oket. Meg is lehetett simogatni egyiket-masikat, hozza voltak szokva, nagyon edesek voltak. (Utana probaltam is meggyozni Balazst, hogy egy ekkora kis helyet mi is elkerithetnenk, es tarthatnank otthon ilyen allatokat, de aztan o jott azzal, hogy de hat azok meg is nonek, es hogy kulonben is mit csinalunk veluk, mert megenni nem birnam, az biztos. Olyan egy hajlithatatlan, mar a bocit se engedte a kertbe, amit a multkor akartam. Pedig pont elferne egy a konyha mellett. :o(

Kellene keresni valakit, akinek vannak kisallatai, es azokat idorol idore meglatogatnank! Es akkor meg lehetne nyomogatni a kis allatkakat, es az tok jo lenne!! Nagyon edesek voltak, teljesen ellagyultam toluk. A kiskecskek baribuccoltak is, es egyszer a nagy kecske is oldalba dofte a nagy baranyt, aki ettol nekidolt a keritesnek, de aztan tovabb ment, mintha mi sem tortent volna. :o) Orakig el tudtuk volna oket nezni, de menni kellett munkaba. (Ez is milyen hulyeseg.) :o(

Persze megvolt a kis allatsereglet oka is, jovo heten itt az EKKA, ami az itteni legnagyobb show, es azt reklamoztak. Minden allamnak megvan a sajat show-ja, Sydneyben (NSW) az Easter Show, Queenslandben pedig az Ekka. (A tobbi allamot nem tudom.) :o) Olyasmik ezek, mint otthon mondjuk egy nagyobb bucsu, orisaskerekkel, korhintaval mindenfele ilyesmikkel, szazmillio bodeval, ahol vehetsz ezt-azt, stb. Mivel itt az EKKA eredetileg valami mezogazdasagi kiallitaskent indult evekkel ezelott, ezert ezt a jelleget is megtartottak, es ilyenkor felvonulnak a farmerek is a mindenfele allataikkal, lovakkal, tehenekkel, ilyesmikkel, es persze van allatsimogato is a kicsiknek. (Mert hat azert az EKKA vegul is a kicsiknek szol azert nagyreszt, batr ketsegtelen, hogy rengeteg a felnott is.

Ami igazan ausztrállá teszi ezt az egesz show dolgot, az az, hogy bar maga a rendezveny altalaban 1 hetes, egy nap mindig munkaszuneti nap azon a heten. (Igy probaljak biztositani azt, hogy mindenki eljusson a show-ra, ha akar.) A szervezettsegre vall, hogy ugy szokott lenni, hogy az allamon belul nem mindenkinek ugyanaz a munkaszuneti nap, hanem teruletenkent valtozik, hogy ne legyen az, hogy mindenki azon az egy napon nyomul, es akkor tumultus lesz. Ugy van valahogy, hogy a Brisbane-ieknek szerda a szabadnap, a Gold Coast korulieknek a csutortok, a Sunshine Coast-on eloknek pedig talan a kedd. Igy aztan szepen eloszlik a tomeg. Okos.

Mi nem nagyon megyunk ki, Sydneyben sem jartunk, itt sem voltunk meg, de valahogy nem is vágyunk egyelore. Talan ha gyerekei vannak az embernek, az mas, akkor talan musz menni a gyerekek miatt. De egyelore el vagyunk nelkule. De a munkaszuneti nap azert jol jon! :o) Most mar ez az utolso public holiday karacsonyig. (Meg szerencse, hogy addig azert nekunk lesz egy jo nagy szabadsagunk! Kulonben hogy birnank ki karacsonyig?!? ;o)

Disznóvágás ausztrál módra ;)

A multkori marciusi nagy bulira Balazs regi kollegaja, Feri es a felesege olyan isteni finom fustolt kolbaszt hozott, amit meg hetekig emlegettunk, es sokaig nem hagyott nyugodni minket, hogy hogyan is szerezhetnenk belole nagyobb mennyiseget... Van persze itt is csabai, ami ugyan nem rossz, de azert kozel sincs olyan finom, mint az igazi hazi kolbasz, ezt mondanom sem kell. A Feriekerol is hamar kiderult, hogy bizony ok toltik, es maguk fustolik minden evben. Probalkoztunk venni toluk, meg beszallni az o toltesukbe, meg minden, de korabbi rossz tapasztalatokra hivatkova eleinte nem nagyon rajongtak az otletert. De azert addig-addig nyuztuk szegenyeket, mig vegul belementek abba, hogy ok ugyan kulon kolbaszolnak csaladilag, de egyik hetvegen velunk is toltenek kolbaszt, az o receptjuk alapjan, az o felszerelesukkel es segitsegukkel. Ez a varva vart esemeny erre a hetvegere esett.

Reggel 10-kor volt a gyulekezo – addigra mar ott volt a ledaralt hus, meg minden, es mar csak fokhagymat kellett pucolni. Ezen a lanyokkal hamar tulestunk, aztan johetett a ferfimunka: a keveres. Harom nagy lavorban folyt a munka, vegelathatatlanul. Kozben atmostuk es szetvalogattuk a full osszekuszalodott beleket Diaval, aztan kezdodhetett a toltes. Erika testvere megtanitotta, hogy hogy kell tolteni a kolbaszt, igy aztan a vege fele mar harman csinaltuk a dolgot, Posza toltotte a toltot, Zoli hajtotta, en pedig vezettem a kolbaszt. Hat errol inkabb nem is nyilatkoznek tobbet, eleg kompromittalo kepek es megjegyzesek szulettek ezido tajt, de legalabb rengeteget rohogtunk, es a munka is szepen zajlott. Voltak gyerekek is, es meglepetesszeruen ok is tok sokat segitettek, helyesek voltak.

Nagyon jok lettek a kolbaszkak, 50 kilo lett nyersen a vegen, aztan abbol egy jo 10 kilot szethordtunk nyersen, meg megsutottunk belole ebedre is, a maradek 57 par pedig ment fustolodni. 2 het mulva mehetunk ertuk. Mar alig varom!

A hangulat is nagyon jo volt, osszesen 22-en voltunk, a felnottek ittak mindenfelet, mi meg inkabb csak dumaltunk meg ettunk. Sutottem hazikenyeret meg 4 rud retest, na ez mind elfogyott az elso fel oraban... Plusz a tobbiek is hoztak mindenfelet,aztan a haziak bogracsban foztek toros kaposztat ebedre, valamint sutottunk ki fasirtokat a frissen kevert kolbaszbol, szoval nem eheztunk.

Lefutottuk! :oD

Aztan 4 ora korul elindultunk vissza a Meliekhez, es ott is aludtunk 6-an, (Meli+Posza, Zoli+Betti, +mi ketten. Elhataroztuk, hogy mivel a masnapi rajt a Bridge to Brisbane futasra nagyon koran van (6.50-kor), ezert idoben lefekszunk, es nem dumalunk hajnalig. De vegul is azert 11-ig csak dumaltunk :o), feltuztuk a rajtszamokat, meg a chip-et, hogy ne hajnalban kelljen szuszogni vele, es aztan masnap reggel gond nelkul elindultunk 5.40-kor. Anett Tiborja is oda jott reggel Meliekhez, onnan mentunk egyutt. Odaertunk, bazi sok ember volt, de allati jol meg volt szervezve minden, mar a fouttol iranyitottak mindenkit, hogy ki hova menjen, hova parkoljon, meg minden, nem kellett kovalyogni, vagy figyelni, hogy merre kell menni, hanem csak kovetni kellett az iranyitokat. Igy aztan 10 perc alatt meglett mindenkinek a helye, aztan ingyenes buszok voltak a parkoloktol a rajthoz (vegul olyan 25,000 indulo volt, ami azert szervezes szempontjabol nem keves...) De nem kellett varni a buszra se, se semmi, szepen begyalogoltunk a rajthoz, a futoknak (gyorsaknak) volt egy kulon savjuk, ahol elore tudtak menni a gyaloglok ele, hogy ne tartsuk fel oket, es kesz. 6.50-kor elindultak a kerekesszékesek, 6.55-kor a futok, es 7.00-kor a gyaloglok. Allati jo volt a hangulat, egy csomoan jelmezben voltak (nem csak lepkésben, ahogy elozetesen meg volt hirdetve, hanem mindenfeleben), volt egy csomo oreg, kisgyerek, mindenfele. Csodaval hataros modon osszefutottunk azzal a masik erdelyi-magyar parral (Jozsi+Annamari), akikrol tudtuk, hogy jonnek, de nem beszeltunk meg semmit, hiszen eleg remenytelennek tunt az osszetalalkozas. Rogton ott a rajtnal osszefutottunk veluk, ugyhogy aztan egy darabig egyutt is mentunk.

Amikor elinditottak a rajtot, akkor mindenki futni kezdett egy kicsit, pedig hat az a blokk gyalogolni akart ugye eredetileg, de megis az elso nehany metert futottuk mindenki, aminek az lett az eredmenye, hogy Melit es Bettit gyakorlatilag az elso meteren elhagytuk, es soha tobbet nem is talaltuk meg, pedig kerestuk es figyeltuk oket vegig. En egyutt maradtam Zolival, es Tiborral (ez az uj Tibor, akiknek a babajuk lesz mindjart, es akik laktak is nalunk egy kicsit), es Annamariekkal, de aztan kesobb ok is elhagytak minket. Ugyhogy a ket fiuval mentunk vegig, nagyon jot dumaltunk, es egyaltalan nem volt megerolteto a dolog. (Balazs es Posza futottak, tehat ok joval elorebbrol indultak, mint mi, veluk megbeszeltuk, hogy majd a celvonalnal varnak minket, es itt talalkoztunk vegul Meliekkel is a vegen.)

Megint csak nagyon nagy volt a szervezettseg, 3 kilometerenkent osztottak vizet kabe, ugy, hogy nagy asztalok voltak felallitva, es azon muanyagpoharakban millio viz kirakva, amit siman csak fel lehetett kapni menet kozben, es ha megittad, csak el kellett dobni a poharat az ut szelere, mert osszeszedtek. Nem volt tumultus, semmi, mert a vizoszto helyeken tobb meternyi asztal volt, es mindenki csak egy-egy pillanatig volt ott, amig felkapta a vizet, es kesz.

Volt nehany elsosegely sator is, ha esetleg valakinek feltorte a labat a cipo, vagy ilyesmi.

Az ut menten kb 3-4 kilometerenkent voltak utcazeneszek, akik biztattak a futokat, mi meg mindig tapsoltunk, ahogy elhaladtunk mellettuk. Aztan az ut menti hazakban az emberek kint alltak az ablakokban, erkelyeken, es tapsoltak vegig, ahogy elhaladtunk. (Holott azert majdnem 2 oran keresztul haladt a tomeg.) Volt olyan, ahol az egyik erkelyen egy nagy lepedo volt kiteritve a korlaton, es ra volt fujva, hogy "Mar csak 15,350 lepes van hatra!" Az autosok dudaltak, integettek, szoval nagyon jo hangulata volt az egesznek, allati jol ereztuk magunkat, megyunk jovore is mindenkepp. Sot, most lesz egy rovidebb 10km-es is Southbank-en novemberben, arra is megyunk szerintem.


Posza 1.03 alatt, Balazs 1.14 alatt futotta le, es mi meg Meliek nagyjabol 2 ora alatt. A pontos eredmenyek a jovo vasarnapi ujsagban lesznek.

Amikor vege volt a versenynek, a celvonaltol kis kordon vezetett a chip leado helyhez, ahol megkaptuk a polokat is, meret szerint, aztan a kordon vitt tovabb a gyumolcs osztasig, kaptunk almat meg narancsot, aztan mehettunk. (Bar alma nem jutott mindenkinek sajnos, ez nagy serelem, mert nagyon finom alma volt!) Aztan megint csak buszok vittek vissza mindenkit a parkoloig, ehhez most kicsit sorba kellett allni, de nem volt veszes, az emberek tok nyugodtan, egy soros vonalban alltak vegig, vagy egy jo felorat, amig mindenki felfert a buszra. Aztan elmentunk Meliekhez, rendeltunk pizzat ebedre, lefekudtunk a foldre, es ugy dumaltunk. Aztan elindultunk haza, es este 8-kor mar aludtunk is, olyan almosak voltunk. :o)

Amikor mentunk a kocsival ugyanazon az utvonalon 2 oraval kesobb, mar nyoma nem volt a reggeli versenynek, se muanyag poharak, se szemet, se a jelzesek, se semmi, gyonyoruen eltakaritottak mindent.

Es most meg mar itt vagyunk, munkaban, tul ezen a bizi hetvegen. Ja, es Poszanak ma van a szulije, hepi börszdéj Posza!

Legényanya és sajtos lángos

Szombaton Tamas Andiekhoz voltunk hivatalosak nehanyan ‘filmklubra’. A magyaros hangulat biztositasakent Andi isteni sajtos-tejfolos langosokat sutott a tarsasagnak, meg palacsintat, es mi is mindenfele nyami sutiket csinaltunk.

A filmre konkretan csak egesz keson kerult sor, mert nagyreszt eldumaltuk az idot, es nagyon jol ereztuk magunkat, megneztuk Rekaek meg Tibek magyarorszagi kepeit, plusz az Andiek uj-zelandi sieleserol keszult fotokat, aztan eszegettunk, dumalgattunk, aztan jott a Legenyanya. Eperjessel, Kibedi Ervinnel, Pogany Judittal es a tobbiekkel. Erdekes volt, kicsit megosztotta a tarsasagot, valakinek tetszett, valakinek nem, valaki siman vegigaludta. ;oD De nem volt rossz film kulonben.

Andiek kislanya, Lili tok jo fulbevalokat meg nyaklancokat csinal gyongybol, vettem is tole egy par fulit, meg ‘rendeltem’ is tole egy kék szett fulbevalot+nyaklancot.

Megerkezett a friss es ropogos utlevelunk a kisse morcosra sikerult fotokkal. Ugyanis az utlevel fotokon nem szabad mosolyogni. A szabaly az, hgoy nem latszodhat a fogad egyaltalan, es az arckifejezesnek semlegesnek, neutralisnak kell lennie. Nekem volt ugyan nehany olyan kepem is, amin probaltam valamifele felmosolyt megereszteni, de ez vegul csak rontott az osszhatason, ugyhogy maradtam az eloirt nem mosolygosnal, remelem, beengednek azert minden orszagba majd. :o)

Most mar nagyon keszulunk a hazautra! Persze lelkileg mar eddig is bazira vartuk, es ment a visszaszamlalas, meg minden, de most mar ‘technikailag’ is kozelebb kerultunk, mert ma lefoglaltam az ulesunket a repulon oda-vissza, (Es sikerult ketszemelyes helyeket foglalnom, aminek nagyon orulok!!! Igy legalabb nem jarunk ugy remelhetoleg, mint szegeny Edesanyaek, mikor jottek, hogy egy olyan ficko ult mellettuk harmadikkent a folyoso melletti ulesen, aki vegig a tizenvalahany oras uton meditalt, vagy mit csinalt, es meg sem mozdult, csak vegigulte az utat mozdulatlanul. Minek kovetkezteben az en figyelmes szuleim se mentek ki se pisilni, se setalni egesz vegig…

Na ennyit errol. Ma ebedszunetben vettem egy konyvet (vagyis inkabb olyan fuzetke félét), amiben tortadiszitesi trukkok vannak. Eddig is erdekelt, de leginkabb azert vettem, mert az egyik kolleganom huganak most lesz az eskuvoje novemberben, es azt szeretne, ha en csinalnam nekik a tortat. Hat, ezzel egy kis nyomas nehezedik ram, bar tok megtisztelo, meg orulok is neki, meg minden, de azert ebben nagyobb a felelosseg, mint egy sima kis tortacsakban, amiket csinalni szoktam, ugyhogy erre majd ra kell keszuljek kicsit. Nem akarnak emeletes tortat, ez mondjuk szerencse… :o) Majd kinezek valamit ebbol a kis konyvbol, es csinalok egy-ket hettel hamarabb egy foprobat belole, aztan meglatjuk. :o)

Ja, es van egy kis pici virag a citromfankon!!! Na jo, meg nem virag, inkabbb csak egy kis rozsaszin bimbocska egyelore, de remelem, lesz belole virag!!!! :oD Aztan majd csak gyozzuk szuretelni a citromokat! ;o)

Hogyan (illetve hogyan ne) igenyeljunk ausztral utlevelet

Kisebb kalvarian estunk at az utobbi napokban-hetekben ezugyben. Az allampolgarsagot ugye megkaptuk mar januar 26-an, de akkoriban nem volt fontos az utlevel, fenykepunk se volt, nyar is volt, kutya se akart vele foglalkozni. Most azonban, hogy a hazautazasunk mar igencsak kozeleg (jipiii!), es hazafele megszallunk egy ejszakat Dubai-ban az Emirates jovoltabol, mindenkepp ki szerettuk volna valtani az ausztral utlevelet, mivel azt a tanacsot kaptuk, hogy sokkal jobban jarunk, ha ausztral utlevellel megyunk vilagot latni (pl. Dubaiba is), mert 'jobb szemmel neznek', es a vamot is konnyebben usszuk meg. Ugyhogy elkezdtuk az igenylesi procedurat.

Eleinte konnyunek tunik, hiszen online ki lehet tolteni a jelentkezesi lapot, amit aztan szemelyesen kell beadni valamelyik postan, ket szabvanyos utlevel fenykep kisereteben. Nahat, mi sem egyszerubb! Az allampolgarsagkor leadott fotoinkat semmikepp sem akartuk hasznalni, mert bar a Balazse elment, az enyem szornyen sikeredett, ranezesre is ket honap felfuggesztettet varrnának a nyakamba a legbaratsagosabb repteren is, ugyhogy mindenkeppen ujat szerettem volna csinaltatni. Balazs csinalt rolam nehany verziot valami jobb pillanatomban, kinyomtattuk, kiraly, kesz vagyunk.

Az utlevel kerelemhez csatolni kell egy nyilatkozatot is, valakitol, aki legalabb egy eve ismer, o maga is ausztral allampolgar, nem rokon, nem el velunk, es van neki is legalabb ket evig ervenyes utlevele. (Ez nem annyira egyszeru, mint elso hallasra tunik, mert uj bevandorlokent viszonylag kevesen ismernek hosszu ideje, foelg ausztral allampolgarok, raadasul nem is mindenkinek van utlevele. De vegul is Perry, Lidija ferje, akikkel kempingezni szoktunk menni, bevallalt minket. Ennek a 'guarantornak' (mert igy hivjak ezt, aki alairja a kerelmedet) ala kell irnia a fenykepeket is, es igazolnia kell, hogy a kepen valoban en vagyok, es nem retusalt kep, stb... El is mentunk Lidijaekhoz, alairtak mindent, kesz, mehetunk a postara.

Egyik ebedszunetben szepen osszeszedtuk a papirokat, es kimentunk a fopostara, hogy majd mi most bizony jol beadjuk a kerelmunket. De nem hagytak, mert mondtak, hogy utlevel kerelmet bizony csak reggel 9.30-11.30 illetve 2.30-4.30 kozott vesznek at. Szuper. Persze aznap tobbszor mar nem tudtunk kimenni, mert tele voltunk munkaval. Nem baj, majd masnap. Masnap megint megyunk, most mar a megfelelo idoben, viszont ekkor vettuk eszre - amit eddig valahogy nem lattunk sehol - hogy az allampolgarsagi oklevelunket is hozni kellett volna. Oke, akkor majd masnap. Amikor masnapra keszulodtunk, azt vettuk eszre, hogy a sok hozom-viszemben, meg az idegessegben elhagyhattuk a fotokat valahol, mert nincsenek a dosszieban, amiben az osszes tobbi cucc volt. Szuper. Hazamentunk, es hetvegen ujabb fotokat csinaltunk ezuttal Balazsrol, kinyomtattuk es kesz. Most mar csak ujra ala kell iratni Perryvel. Telefon, gyors egyeztetes, nagyon rendesek voltak, meg aznap este at is szaladt Balazs a kepekkel, es Perry ujbol alairta oket. Masnap megint be a postara, Balazse vegre rendben van - bar az ugyintezo csajszi kotozkodott ezzel-azzal - de vegul is elfogadta, beadva, vegre. Az enyemet viszont nem fogadta el, mondvan, hogy tul kicsi a fejem a kepen... Az arcom nem eri el a mintakent megadott 'vonalakat'. Mondtam, hogy hat mi azt gondoltuk, hogy a fejemnek (hajjal egyutt) kell benne lenni a keretben, de o meg eroskodik, hogy nem nem, es hogy a hajam nem is erdekel senkit, csak az arcom a lenyeg. Oke, akkor csinalunk ujat, ezen ne muljon, photoshopban 2 perc alatt lehet nagyobb arcot kerni magamnak. ;o) Kinyomtattuk, levagdostuk, ujabb telefon Perrynek (aki elott eddigre mar teljesen szegyenkeztunk a herce-hurca miatt), de kiderult, hogy o most bizony 3 napig Melbourne-ben van, es csutortok este 9.30-kor szall le a gepe, 10-re otthon van, addigra menjunk oda hozzajuk, es alairja megint. Ugy is lett, tegnap elmentunk, alairta megint. Ma reggel bementem az itteni North Lakes-es postara, a megadott 9.30-11.00 intervallumban, de azzal fogadtak, hogy bizony idopontot kellett volna kernem... (Nagyon kellett koncentralnom, hogy ne robbanjak fel ott rogton, teljesen otthon ereztem magam...) Okesz, gyorsan csinaltam idopontot egy jo oraval kesobbre, amikor is vissza is mentem, es bemutattam minden papirt megint. A fenykep. Mondja a csajszi, hogy hat ezen bizony tul nagy az arcom... A jobb szemem alig eszrevehetoen rangatozni kezdett, es melylevegot veve elmeseltem a tortenetemet, mire azt mondta, hogy adjam oda a multkori, elso fenykepet, es azt elfogadja, az tokeletes. Ugyhogy igy tortent, vegul is beadtam en is, nagy nehezen.

Szoval, azert itt se megy minden annyira konnyen.

Hogy legyen azert valami pozitivum is a dologban, az azert figyelemre melto, hogy a Balazs utlevelet kedden adtuk be, es tegnapra (csutortokre) mar kesz is volt...
Es az is pozitivum, hogy utkozben, mikozben setaltam le a postara, jott mellettem egy oriasi kenguru itt a parkban. :o) Kicsit megijedtem tole, mert nagyon nezett, es at is mentem a jarda messzebb eso felere, de vegul is nem bantott, csak bekesen ragcsalta a fuvet, es kozben a szeme sarkabol figyelt, hogy nem eszem-e en is az o fuvebol. Vagy valami.

Fókuszban az valóság (vagy mi)

Kedden melo utan nagy izgalommal elindultam a fokuszcsoportos beszelgetesre (nem tudom, egyben irjak-e vagy kulon, igy aztan hol igy irom, hol ugy, hogy legalabb egyik-masik jo legyen) :o), eleg hamar oda is ertem, nagyjabol fel oraval a kezdes elott. A hely egy atlagos utcacskaban egy szepen tervezett modern epulet, mar amennyire ezt a tok sotetben ki lehetett venni. Bementem, es bazira megtetszett a belso, mindjart csinaltam is nehany fotot a telimmel, hogy majd jol megmutassam Balazsnak, hogy en is ilyet akarok otthonra :o).

Aztan leultem ,es olvasgatni kezdtem, amig a tobbi resztvevo is szepen sorban megerkezett. Aztan par perccel 6 elott odajott hozzam a recepcios csajszi, es kerdezte, hogy mivel en ertem oda elsokent, es mivel osszesen eggyel tobben voltunk, mint amennyi szukseges volt (mindig tobbet hivnak, hatha valaki nem jon) ezert megkerdezi, hogy akarok-e inkabb most hazamenni, a penzt igy is odaadjak. Es akkor akartam. :o)

Es ez azert jo, mert - bar bazira erdekelt a dolog - de az a szabaly elvileg, hogy nem vehetsz reszt fokusz csoportban havi egynel tobbszor, ezert ugy gondoltam, hogy oke, akkor most siman elviszem a penzt, es nem veszek reszt, es akkor ebben a honapban lesz meg egy lehetosegem, hogy reszt vegyek egyen. Igy okoskodtam. :o) Most aztan alig varom, hogy hivjanak megint. :o)

Raadasul tobbet is fizettek, mint igertek, mert csak 60 dollart igertek, es 70-et fizettek. Ugyhogy el is mentem, es vettem magamnak egy szep uj par dolgozos cipot. :o) Szep kis fekete, magassarku, kerekorru cipocske, nagyon mutatos, de jarni mondjuk nem nagyon tudok benne, ugyhogy a tobbiek azt mondtak, hogy azt kell csinalni, hogy siman edzocipoben jarni dolgozni, es a szepcipot ott tartani az asztal alatt, es csak itt bent atvenni es villogni benne. Igy aztan nem fajdul meg benne a labam, es a sarka sem kopik el olyan gyorsan. :o)))
Tipikus ausztral megkozelites. ;oDDD

Benneeee leszek a fókuszban!

Na jo, azert nem akarom teljesen megteveszteni a tarsasagot, igazabol csak arrol van szo, hogy beneveztem egy piackutato ceghez, hogy reszt vehessek nehany fokusz csoportban, es tesztelhessek kulonbozo termekeket, ilyesmit. Epp hogy bejelentkeztem, mar hivtak is, hogy akkor menjek jovo kedden (ma) egy olyan fokuszcsoportba, ahol a vasarlasi szokasainkrol kell beszelgetni, es egy nagy bevasarlokozpont szeretne teszteltetni a reklamjait, hogy melyik tetszik az embereknek, es melyik nem. Egy-egy ilyen alkalomert $60-70 dollart fizetnek, ami nem rossz 1 oranyi beszelgetesert valami olyasmirol, ami raadasul erdekel is. :o)

Ami engem megragadott, az inkabb az olyan jellegu felmeresek, amikor pl. uj filmeket kell megnezni, premier elott, es velemenyezni, valamint segiteni osszeallitani a traliert (azaz a beharangozot) egy-egy uj filmhez, az alapjan, hogy a fokusz csoport melyik jeleneteket tartotta a legjobbnak az adott filmben. Meg ilyenek. Egy csomo ilyen erdekes dologban reszt lehet venni ,raadasul fizetnek is erte. Tiszta haszon. :o) Egy kollegam ajanlott be engem, ezuton is koszonom. (Thanks, Ben. :o)

Ez az elso alkalom lesz nekem ma este, kivancsian varom. Aztan majd beszamolok.

Magyarok mindenütt

Most gugliztam meg a neten, hogy kábé hány magyar élhet Ausztraliaban. 62,000-et talaltam. Ha igy folytatjuk, hamarosan mindet megismerjuk szemelyesen. :o) Ugyanis a mult heten Tamas Andi mondta, hogy osszefutott egy nagyon kedves hazasparral, akik a sajat magyar tarsasagukkal csinalnak egy kis osszejovetelt a New Farm Parkban most vasarnap, es hogy nem akarunk-e elmenni. Bar Andiek nem jottek, mi vegul azert csak elmentunk. Sosem voltunk azelott abban a parkban, es elegge ijesztonek tunt, hogy milyen allati nagy es buja parkban kell megtalalni a tarsasagot, ami - leven egyetlen lelket sem ismertunk kozuluk - eleg remenytelennek tunt. De vegul elindultunk, es at akartunk vagni az egyik fuves reszen, amikor meghallottuk, hogy mellettunk magyarul beszelnek. Hat ok voltak azok. :o)

Egesz sokan voltak, nagyon kedvesen fogadtak minket, es - legnagyobb meglepetesemre - szinte mindenki olvassa a blogunkat (sziasztok!!!), igy aztan sokan mar nevrol koszontek, amikor kozeledtunk. Erdekes dolog ez. A legerdekesebb az volt, hogy valamit dumaltunk, talan valami kajarol (nahát! :o), es mondtam, hogy hat azt a gombasat még nem csinaltam, es erre mondtak, hogy ja persze, mert a Balazs nem szereti a gombat, olvastak a blogon. Szoval, igazabol tok ismeretlen emberek voltak, de ok valahogy megis ismertek minket. Vicces volt.

Aztan most pentekre szerveztek egy pizzazast Miltonban, ami szinten nagyon jol sikerult, kiraly pizza volt, es ugy lehetett kerni, hogy 50cm-s vagy 1 meteres pizzat kersz, es ugy is hoztak ki, hosszu fem talakon. Jol ereztuk magunkat, de aztan siettunk haza, mert hazafele be akartunk menni a Bunningsba tovabbi fakat venni a kertbe. (De vegul annyira keson jott a vonat, hogy bezart a bunnings, mire odaertunk, ugyhogy hetvegen mentunk vissza, de akkor sem kaptunk... no comment.)

Na, be is fejezem, meg mielott tul sok informaciot adnek ki, es mar majd mindenki tud rolunk mindent, es aztan jo unalmasak leszunk. :o)

Transzvesztita, rulett, mango csatni

Nos, hazaertunk A BÁLbòl. Erdekes volt... :o) Az oltozekunk vegul is teljesen talalonak bizonyult, ugyhogy nem kellett az asztal ala bujni. (Aminek egyebkent mar csak azert is nagyon orultunk, mert olyan asztalok voltak, amiknek kozepen volt egy laba, es valami erdekes, sztreccs terito volt rajtuk, ami szorosan rasimult a labra. Hat ez ala bujva eleg erdekesen festettunk volna... :o)

Viszonylag koran odaertunk, de sajnos eleg messze parkoltunk, igy mire odaertunk, gyakorlatilag alig alltam a labamon, koszonhetoen a gyonyoru - am de kisse kenyelmetlen - ezust cipomnek. (Erre egyebkent emlekezhettem volna Gergoek eskuvojerol is, ahol ugyanez a cipo volt rajtam, es mire a vacsorara kerult a sor, mar ott is szenvedtem.) Volt ulesrend, meg minden, igy a mi asztaltarsasagunk Balazs kozvetlen kollegaibol es fonokeibol allt.

Musor is volt, egy igen duci tranvesztita ficko (?) tancolt es enekelt, ketszer is, de vegig azt vartuk, hogy ez valami vicces dolog lesz, es kiderul, hogy valamelyik kollega van beoltozve, (mert annyira gázul nézett ki szegény), de nem, teljesen hivatasos volt. Gáz.

A menu maga eloetelbol es foetelbol allt, a desszert hianya sokakra - koztuk rank is - lesujtoan hatott. Eloetelkent vagy valami aszpikos baranyos dolog kerult eled, vagy egy csilis csirke zoldsegagyon. Nagyon drukkoltam a csirkenek, es ugy is lett. (Mert nem valasztani lehetett, hanem felvaltva tettek le a tanyerokat, tehat egy ilyet, egy olyat, es amilyen jutott, azt etted.) Illetve azert hamar beindult a cserekereskedelem, igy vegul is nem volt gaz. (Erdekes volt, hogy pl a nagyfonok egy pillanatra elfordult valakivel beszelni, es a tobbiek siman kicsereltek a tanyerjat, viccbol, es amikor visszajott, akkor se mondtak meg, hogy ki volt, es nem is csereltek vissza. En biztos nem mernek ilyet csinalni, de hat ez a fonok-beosztott viszony itt valahogy teljesen mas alapokon nyugszik, mint otthon. Ez a fonok is csak viccesen morgott kicsit, aztan csak rohogott, es kesz.)

A foetel pedig - ugyanilyen felvaltva letett modszerrel - vagy gombas marhahus volt, vagy mangos csirke. Mi itt is a csirkenek drukkoltunk, es ugy is lett, igaz, Balazs - gomba undorara valo tekintettel - cserelni kenyszerult a fonokevel. Finom volt egyebkent minden, csak nem nagyon laktunk jol. :o(

A kollegak es a fonokok is nagyon kedvesek es szimpatikusak voltak, ugyhogy teljesen megertem, hogy Balazs szeret bejarni dolgozni. :o)

Az egesz este témája Las Vegas volt (mert jovo heten ott lesz valami nagy Flight Centre-es rendezveny, ahova a kivalasztottak mehetnek), igy a tanyerok melle mindenki kapott egy 1000 dollart ero zsetont (marmint hogy 1000 zsetont ero zsetont), es vacsi utan kaszinozas jott! Ez vicces volt, en teljesen nyeresre alltam, Balazs viszonylag hamar elbukta az ovet, igy amit en nyertem, aztm indig elfeleztem vele, hagy jatsszon o is. :o) Ezzel a szisztemaval jol eljatszogattunk vagy egy orat, es mire beleuntunk volna, addigra szepen el is vesztettuk az egeszet. :o) Voltak, akik nyertek egy csomot, tobb 10,000 erteku zsetont, de aztan feltettek valamire, es elbuktak az egeszet. Szoval vicces volt. Persze senki nem vette tul komolyan a dolgot, hiszen nem forgott igazi penz kockan, a tet mindossze az volt, hogy aki a legtobbet nyeri az este vegere, az kap egy ejszakat a Jupiters Casinoban, vacsoraval, musorral, es igazi $10 dollart ero zsetonnal. Na, hat mondanom sem kell, hogy mi szoba sem jottunk erre, miutan lassan de biztosan elvesztettuk az egeszet. :o)

Osszessegeben jo este volt, de semmi extra. Nagy fajdalmamra es egyben Balazs nagy oromere tanc egyaltalan nem volt, de akkor meg minek hivták BÁLNAK?

Elsõ bálozók leszünk! :o)

Penteken megyunk egy nagy bálra :o), az egesz vilagbol jonnek Flight
Centre dolgozok partnerestül, lesz vacsi, meg minden, es dress code is van: "black tie, Las Vegas".

Na ennek a megfejtesevel el is ment az egesz hetfo reggel itt az irodaban, mert mindenki ezt fejtegette, hogy hogyan is kell oltozni "black tie, las vegas"-nak megfeleloen... Vicces volt, mert bejottem hetfon, es kotetlen cseveges formajaban megkerdeztem a mellettem ulo lanyt, hogy szerinte a ‘black tie’ szigoruan azt jelenti-e, hogy csak fekete nyakkendoben lehet menni. (Marmint hogy fekete oltony, feher ing, fekete nyakkendo) De o nem tudta, es rogton meg is kerdezte a masik ‘szobatarsunkat’, egy sracot, aki szerint a black tie frakkot jelent es csokornyakkendot. (Ennel a pontnal mar kezdett folyni a hatamon a hideg verejtek…) A szomszed boxban folallt egy kollegano, hogy atlasson a valaszfalon, es kifejtette az o meglatasat a black tie szigorusagarol, aztan egy masik kollegano csendben odajott az asztalomhoz, es letett az asztalra egy lapot, amit a nterol nyomtatott ‘black tie’ temakorben, szoval az egesz iroda lazba jott a mi bálunk hatasara, az egyik lany meg ruhakat is kinalt, hogy o hoz be egy parat nekem. :o) Viccesek.

Aztan hosszas kutatas es egyezteto targyalas utan arra jutottunk, hogy a 'black tie, las vegas' igy egyutt azt jelenti, hogy a kivanatos oltozek a formal dress (azaz fekete oltony vagy frakk), csillogassal, tehat pl ezust nyakkendovel, ilyesmikkel, noknek csillogos-flitteres cuccok, stb. Na ezekbol konretan egyik sincs nekunk, de gondolom, masnak se lesz mindenkinek csilivili estelyije... Ha meg megis rajtunk kivul mindenki frakkban es flitteres nagyestelyiben lesz, akkor majd bebujunk az asztal ala. :o) Ez a terv.

Kiestünk

Kiestünk. Szomorkodunk. Turo az olaszok fulebe, meg a biroeba is. :o(

Gyaszba borult a nemzet, de a kollegaim szerint "majd jovore megmutatjuk nekik"! Teljesen hidegzuhanykent erte oket, hogy a VB csak 4 evente van. Nem orultek. Most megjobban utaljak az olaszokat. Ma reggel a fel iroda kesve jott be, mert mind elaludtak, mert mind neztek a meccset ejjel 1-kor. (En is akartam, de elaludtam, es inkabb sajat megbizhato, Edesapa fedonevu belso hirforrasomra tamaszkodtam, aki kuldte is az sms-t a szomoru eredmennyel hajnal 3-kor, mint az oramu.)

Turo az olaszokba. Nem is eszem tobb pizzat. :o(((

Socceroos a legjobb 16 kozott!

Tiszta foci-szurkolo lettem! Most mar nem is erdekel a pizza, most mar csak a gyozelem hajt! :oDDD Na jo, nem, azert a pizza is johet.

Reggel epp csak felebredtem, es probaltam nyitogatni a szemem, mikor jott az sms otthonrol apukamtol, hogy Ausztralia-Horvatorszag 2:2! Jipiii! Teljesen felvillanyozodtam, mar jol is indult a reggel! (Mondjuk annyira azert nem villanyozodtam fel, mert igy is egy negyed oraig tartott, mire kikaszalodtam az agybol, es elvonszoltam magam a zuhanyig…)
Szoval az ausztralok ezzel a dontettel bejutottak a legjobb 16 koze. Nagy unneplesek vannak persze orszagszerte, itt a miniszteriumban is tobben jottek a nemzeti sarga-zold fociegyenruhaban - kiegeszitve persze sallal, sapkaval a most mar altalanosnak mondhato téli ‘minuszok’ miatt. (Mindig cikizem ezeket a szegenyeket, de a mult heten en is vettem egy salat, mert tenyleg hideg van, raadasul a szine is szep oszies, ugyhogy nem tudtam ellenallni. De azt megigerhetem, hogy nem fogom miniszoknyaval, ujjatlan toppal es szõrös hótaposóval kombinalni…)

Y Generacio

Ma az egesz napot egy Smart Future (~Okos, tudatos jovo) cimu konferencian toltottem, ahova a miniszterium kuldott - leven az egyetlen valamelyest gyakorlati munkatars az osztalyon. Az uuuuugy volt, hogy Research & Planning (Kutatas & Tervezes) osztaly munkatarsai négyen mentek valami konferenciara, de irtak egy emailt a mi igazgatonknak, hogy ha legalabb oten mennének, akkor kapnanak kedvezmenyt, ugyhogy erdeklodnek, hogy kozulunk nem akar-e menni valaki. Es akkor a mi dirink kerdezte, hogy en nem akarok-e menni erre a modern technologiarol es egyeb ehhez hasonlokrol szolo konferenciara, es en mondtam, hogy dede. Es ugy is lett. Nagyon erdekes volt, szegeny Balazsnak egesz hazafele azokat meseltem, amiket ott hallottam.

Szamomra a legerdekesebb annak a szociologusnak az eloadasa volt, aki a mostani munkaeropiacon levo baby-boomer, X es Y generaciokat hasonlitotta egymassal, mindenfele szempontbol. (Baby boomer-ek 1946-1962 kozott szulettek, X generacio 1963-78, Y generacio 1979-1994) A csajszi fokent munkaero megvilagitasbol elemezte a helyzetet, valamint elorevetitette, hogy azok alapjan korulbelul mi varhato az elkovetkezo nehany evben. Ebbol kiderul, hogy peldaul en az Y generaciohoz tartozom, mig Balazs az X-hez, tehat generacios kulonbsegekkel kell megkuzdenunk nap mint nap! :o)

Es hogy peldaul mig a mostani idosebb korosztaly (baby-boomers) altalaban csak 1-2-3-szor valtoztat munkahelyet elete folyaman, addig az Y generacioba tartozoak akar karriert is valtoztatnak 3-4-szer. A mi generacionk (Y) sokkal 'turelmetlenebb', es hamarabb is ervenyesul, nagyon tiszta es kreativ gondolkodasu, nem ragaszkodik a regi modszerekhez, hanem uj megoldasokat keres, innovativ es nagyon hatekony munkaero, mig peldaul az X-esek - bar szinten innovativak - "félosebbek", jobban biztonsagi jatekosok, de ezaltal a vallalatok szempontjabol megbizhatobbak is. (Mert mi kis ipszilonosok siman ott hagyjuk a munkahelyet, ha valami nem tetszik, es nem akarunk eletunk vegeig egy munkahelyre jarni.) Viszont peldaul azt is mondtak, hogy a baby-boomer-ekkel szemben az ipszilonosok eleg elviselhetetlen tarsasag, mert arrogansak, de szerintem hatha nem mindenki... :o) Meg hogy mig a regiek nagyon komolyan vettek a hierarchiat, addig az ujak mar siman elmennek sorozni a vezerigazgatoval is, es nem erzik feszengve magukat.

Az peldaul egy nagyon jo osszegzes volt a kulonbozo generaciok munkahoz valo viszonyarol, hogy a baby-boomerek még azt kerdeztek a kapott feladatrol, hogy 'hogyan' kell megoldani, az X generacioba tartozoknak csak annyit kell mondani, hogy 'mit' kell csinalni, a hogyant mar tudjak ok is, az Y-osok viszont inkabb azt firtatjak, hogy 'miert' vagy 'miert ugy' kell az adott feladatot megcsinalni, amikor lehetne mashogy is, jobban, gyorsabban, stb. Meg hogy a BB-sok altalaban csak egyfele feladatkort latnak el, az X-esek mar komplexet, az Y-osok pedig mar multitask-osak, azaz tobbfele feladatot, feladatkort vegeznek parhuzamosan. Szoval erdekes volt.

Meg szo volt egy csomo masrol is, de mar lefagy a labam itt gepnel, mert ugye tel van es hideg, es most mar inkabb megyek es fozok egy jo meleg csipkebogyo teat, amit most vettunk. :o) Balazs szerint jellybean szagu. Pedig nem is.

Brazilia – Ausztralia 2:0 :o(

Lehet, hogy nem is kellene irnom errol, (hatha akkor nem tudna meg senki :o), de sajnos ma hajnalban kikaptunk a Braziloktol. :o( Persze az ausztralok eleg optimistak most is, mint mindig, es nem vesztettek lelkesedesuket, azt mondjak, most mar ‘csak’ a horvatokat kell megverni, es akkor bent vagyunk a kovetkezo forduloban. Csak…! :o)

Ma reggel, amikor jottunk a vonaton, nem messze tolem egy ficko olvasta a mai ujsagot, de diszno modon nem ugy tartotta, hogy en is el tudjam olvasni a cimlapot rendesen, ugyhogy csak azt lattam, hogy a cimlapon egy bazira unneplo ausztral tomeg fenykepe van, es azt is lattam, hogy a VB-rol van szo. Szoval teljesen azt hittem, hogy megvertuk a Brazilokat!!!!! De aztan beertem, es megneztem a neten, hogy mi a helyzet, es lattam, hogy vesztettunk. :o( Na de akkor meg mit fesztivaloznak az ausztralok a cimlapon?!? Mondjuk biztos azt, hogy nem 15:0-ra kaptunk ki, csak mondjuk 2:0-ra… Vagy inkabb azt, hogy meg mindig van esely a tovabbjutasra. Vagy csak ugy altalaban oromkodnek, ha mar ott vannak Munchenben. :o) Vagy valami.

Mas. Suti biznisz. (Eleg egysiku vagyok mostanaban, gyakorlatilag a suti bizniszemen meg a sporthireken kivul alig irok valamirol… Na jo, meg Balint gazda hirei is meg-megjelennek elvetve…) Szoval tegnap megitn sutottem egy kis macadam dios-feher csokis sutit, es hoztam be belole egy tepsivel, es kitettem egy tanyerra, majd korbekuldtem egy emailt, hogy 80 cent darabja, es hogy uj hutore gyujtok. :o) Es mar tok sokat megvettek!!! :o) Jovo heten orias malnas muffint sutok! :o) Balazs meg most irt, hogy a tegnaprol maradt tejfolos csirket nokedlival, amit ma bevitt ebedre, teljesen korulalltak a kollegai es ugy neztek, ahogy ette. :o) Ugyhogy a ‘terjesszuk a magyar konyhat’ missziom kereteben fozok is egy kis adagot hetvegen nekik megkostolasra.

Tegnap Lidijaek voltak nalunk vendegsegben, nekik foztem ezt az igazi jo magyar kajat, es izlett is nekik elegge, ugyhogy legkozelebb mar lehet valami extremebbel is keszulni. (Bar most, hogy terhes, nem nagyon merek a fuszerekkel trukkozni, nehogy beteg legyen ott nalunk…) Felhivas: ezuton varom a jol bevalt csaladi recepteket magyaros etelekre. (Egyszer mar kaptam gesztenyepure receptet innen! :o))). Szoval hajra!!!!
Majd jol kiprobalom a recepteket, aztan majd kozos ossznepi fogyokurat leszek kenytelen hirdetni… ;o)

Ájkengetnó Szetiszfeksön

A multkori vasarnapi nagy bogracsos bulin egy ponton egy ötvenes eveiben jaro figura melle keveredtunk, es beszedbe elegyedtunk vele. Mar ranezesre is latszott, hogy nem egy szegeny ficko, vitte itt valamire, es nagy dumas leven rogton el is meselte a tortenét, hogy a ‘80-as evekben ugy jott ide Magyarorszagrol, hogy egy szot sem beszelt angolul, es csak nagy slagerek szovegeit tudta (dobos volt otthon asszem), ugyhogy akarkivel talalkozott, ilyeneket mondott, hogy Ájkengetnó Szetiszfeksön, meg hogy Bébi, ju ken drájv máj kár, meg ilyenek, es hogy ezzel egesz jol el is boldogult egy jodarabig! :oDDD Ausztralia (is) a korlatlan lehetosegek hazaja!!!!
(Mindemellett tovabbra is arra batoritok mindenkit, aik ide keszul, hogy tanuljon meg angolul, mielott kijon, mert azert nem minden angolul nem beszelobol lesz milliomos…)

Egyebkent mi is mindig ezt mondogattuk Balazzsal, amikor elvallaltuk az ejszakai munkat, meg még Sydneyben Balazs a munka raktarepuletben, hogy minden oreg milliardos azt meseli, hogy milyen alulrol kezdte annak idejen, hogy szenet lapatolt, meg ilyenek, es igy aztan jo is, hogy mi is igy kezdtuk, mert akkor ez azt jelenti ugye, hogy a vegen majd mi is milliomosok leszunk (ertelemszeruen) :o), es akkor majd mi is mondhatjuk, hogy “pedig bizony mi is diplomas dokkmunkaskent kezdtuk!” :o)

Queensland nyert!

Csak egy rovid hir azoknak, akik a multkori irasom nyoman esetlegesen State-of-Origin-megszallottakka valtak: QUEENSLAND NYERT, 30:6-ra! Ez oriasi eredmeny, mivel az esetek tulnyomo tobbsegeben Qld csufos vereseget szenved, es masnap fejunket lehajtva kullogunk az utcan :o), de most mindenki buszken viselhette a bordo polokat! :o)
(Csak a felreertesek elkerulese vegett irom, meg mielott valaki azt hinne rolunk, hogy valami orult foci (rögbi?) drukkerek vagyunk, hogy fogalmunk sincs se a szabalyokrol, se a csapatok,rol, jatekosokrol, siman csak a ‘közhangulat’ sodor minket magaval. :o) (Es persze a remeny, hogy ha jobban szurkolunk, akkor tobb pizza jut a vallalati kozos meccs-nézéseken.) :oD

Australia – Japan 3:1 :oD

Mar tegnap is akartam irni ezt a fenomenalis hirt, de aztan elfelejtettem. :o) Minden varakozas ellenere Ausztralia megverte Japant! :o) Nem is kicsit! :o) Most olvastam, hogy raadasul az az egy gol, amit kaptak, az se volt jogos, es a biro bocsanatot is kert utana. (Valami egyiptomi ficko volt, es azt nyilatkozta, hogy vegig azon rettegett, hogy mi lesz a kovetkezmenye a hibajanak, nem fogjak-e megverni az ausztralok, vagy ilyesmi. Az ausztralok pedig csak bugtak (boo), de eszuk agaba sem jutott verekedni… Nem jellemzo… :o)

Mondanom sem kell, hogy az orszag orommamorban uszik! :o) Tegnapelott meg olyan nyilatkozatokat lehetett olvasni, hogy “jo, jo az ausztral csapat, de hat a japanok ellen nincs eselyunk”, erre most meg, hogy nyertunk, mar arrol beszelnek, hogy mennyi eselye van Ausztralianak megnyerni (!) a VBt. :o) Vicces tarsasag. Szerintem mar ez az egy nyert meccs is nagyszeru eredmeny, tekintve, hogy ’74 ota be se jutott az orszag a vébére, raadasul amugy se nagyon ismert jatek itt ez a fajta foci, a ‘soccer’. (Bar most mar egyre inkabb fellenduloben van, mar az iskolakban is valaszthato sportag, stb…) Arra, hogy mennyire nincsenek az emberek kepben a focit tekintve, nagyszeru pelda az, hogy amikor bejutott Ausztralia a VB-re, tobben azt hittek, hogy megnyertuk a VB-t. :o))))

Ma State of Origin is van, (errol mar irtam korabban, Queensland es New South Wales kozotti orok rangado, minden evben megrendezik, haromfordulos, most lesz a masodik fordulo iden. Ilyenkor mindenki beoltozik – hovatartozastol fuggoen bordoba vagy kekbe – es az egesz orszag drukkol, a munkahelyeken nagy kivetitokon nezik a meccset, munka ilyenkor sincs, bar be kell menni, de mindenki a meccsel van elfoglalva. A Bunningsban ilyenkor szoktunk kapni mindig vacsorat is, es persze az egyenruhat sem kell hordani, hanem bordoba oltozik a varos.) Mult heten kikaptunk NSW-tol, remelem, ma nyerunk. (A tavalyi kupa alatt még a korhazban dolgoztam, es a vesztett meccs masnapjan a noverek meg az orvosok is mind fekete karszalagot hordtak… :o)

De hatha ma mashogy alakul. Go Maroons! :o)

Isten aldja a kiralynot!

Ausztraliaban mar tobbszor volt nepszavazas arrol, hogy levaljon-e az orszag formalisan is Angliarol mint anyaorszagrol es onallo koztarsasag legyen, vagy maradjunk a kiralyno ‘fennhatosaga’ alatt. Eddig mindig ugy szavaztak az emberek, hogy maradjon csak a kiralyno, abbol baj nem lehet. Ezutan persze mindig nagy talalgatasok es elemzesek kovetkeztek vilagszerte, hogy miert is nem akarnak az emberek onallosodni, pedig mennyivel jobb lenne gazdasagilag, politikailag, mindenhogy, meg hogy a kiralyno fennhatosaga amugy is csak formasag, stb… Egyertelmuen ezek a kulfoldi – amerikai es europai – elemzok egyaltalan nem ismerik az ausztralokat. Szerintem tok egyertelmu, hogy egeszen egyszeruen azert akarnak tovabbra is a kiralynohoz tartozni, mert igy megmarad nekunk a kiralyno szuletesnapja nemzeti unnepnek, azaz munkaszuneti napnak!!!! Tuti, hogy a szavazok felenel ez a fo motivacio. :o) (Egyebkent reszemrol en is remelem, hogy akarhogy is alakul a kesobbiekben az allamformankkal kapcsolatos helyzet, tovabbra is munkaszuneti nap marad a kiralnyo szulije, mar csak tiszteletbol is.)

Ezen a hetvegen volt egyebkent a szulinap, Queens birthday, ennek megfeleloen mindenfele voltak kulonbozo szabadteri rendezvenyek, de mi nem mentunk ezek kozul egyikre sem, hanem sajat ‘belso’ bulikra mentunk. Szombat delelott a szokasos eves bogracsos bulira mentunk a Gap-be, amit egy regota itt elo magyar festo hazaspar szervez minden evben itt elo magyaroknak, es meghivasos alapon megy a dolog, mi még csak most voltunk masodszor. Nagyon jol sikerult a dolog, bar sajnos eleg esos volt az ido, de ez a hangulatot egyaltalan nem rontotta. Meg aznap este Zoli es Gyula szuletesnapi bulijara mentunk, (a felreertesek elkerulese vegett tisztazando, hogy nem Zoli a kiralyno!), itt szinten bogracsgulyas volt a menu, de ez minket egyaltalan nem zavart, egyik finomabb volt mint a masik, ugyhogy gyakorlatilag csak elvezkedtunk egesz nap a finomabbnal finomabb etelekben+sutikben. :o)

Vasarnap pedig Mesch Ritaekhoz mentunk ebedre, Rekaekkal, Tibekkel es Tamas Andiekkal kozosen. Itt tejfolos csirket ettunk (kicsit mar hianyoltam a gulyast), de nagyon finom volt minden, es isteni jot beszelgettunk es rohogtunk igy kozosen. :o)

Visszaterve a szulinapra, ez is jellemzo, hogy igazabol mindegy, hogy ki a kiralyno, vagy hogy mikor is szuletett pontosan, Queens Birthday-t mindig junius masodik szombatjan unneplik, fokent idojarasi szempontbol. Mert pl. a mostani kiralyno aprilis 21-en szuletett szegeny, de akkor ugyis olyan csunya esos ido van, ugyhogy inkabb juniusban unneplik. :o) Es persze amikor valami unnep hetvegere esik - jelen esetben szombatra - akkor persze kiadjak a hetfot szabadnapnak, nehogy mar megroviduljon egy szabadnappal a szegeny dolgozo. Hat, igy jartunk.

Most aztan elmult az osszes hosszu hetvege egy idore, a legkozelebbi munkaszuneti nap majd csak augusztusban lesz, Show Day, ami szinten nagyon ausztralos, hogy minden evben van egy egyhetes ‘fesztival’ minden allamban, es egy-egy nap munkaszuneti nap jar mindenkinek azon a heten, hogy ki tudjon menni nyugodtan a fesztivalra mindenki. Raadasul – nagyon elorelatoan – a kulonbozo keruletek kulonbozo napokat kapnak meg szunetnek, ezzel elkerulik azt, hogy az egesz varos azon az egy szabadnapon nyomuljon ott a fesztival helyszinen. Szoval ki van ez találva. Hat unnepelni meg munkat kerulni az tudunk! :oD

Szinhazi Review II: STOMP

Mar megint szinhazban voltunk! A STOMP eloadasat neztuk meg. A Stomp egy angliai eredetu tarsasag, negy 8-8 fos csapat van belole, akik jarjak a vilagot a 'zajszinhazukkal', azaz olyan eloadast csinalnak, hogy mindenfele haztartasi eszkozzel zorognek, es egyetlen szot sem szolnak vegig, de hihetetlen jo musort csinalnak, viccesek, es a zenei resze is allati jo! Tettek bele egy kis ausztral vonatkozasu blokkot is (ujsagpapirokkal zorogtek, es akkor az egyikuk mindenfele ausztralos dolgot gyurt az ujsagpapirbol, kenguru fulet es ugralt, mint egy kenguru, aztan didgeridoo-t es fujta is, aztan osszegyurte az egeszet bumerangalakura es eldobta. Aztan csinaltak tovabb a musort rendesen, es egyszer csak visszajott a bumerang a szinpad masik felerol. Annyira elkezdtek rohogni, hogy hihetetlen volt. Nyilvan ok sem tudtak, hogy vissza fog jonni, csak valamelyik szemelyzet a szinfalak mogott szaladt vele korbe es dobta vissza a masik oldalrol. Raadasul fejbe is talalta az egyik szereplot. Vicces volt. (Meg ha igy elmondva nem is nagyon az...) Szerintem nagyon tehetsegesek egyebkent, a vilagon mindenfelen jatszottak, jo musor volt.

Melivel meg Poszaval mentunk, mar januarban megvettuk a jegyeket. Ok mar lattak a csapatot Magyarorszagon is nehany evvel ezelott, ugyhogy ok mar tudtak, hgoy mire szamitsanak, Mi azonban nem, es mivel szerda este volt az eloadas, es tudtam, hogy nem fognak szolni egy szot sem ,csak ‘zenelnek’, ezert kicsit aggodtam, hogy nem fogok-e ket perc alatt elaludni ott a sotetben, de aztan annyira vicces es magavalragado volt az egesz, hogy eszre sem vettem, hogy lenyomtak egy jo ketoras musort egyben. Kiraly volt, na.

Update - Norbi nélkül :o)

Teljesen bizi lettem ezzel az uj munkaval, mar a blogot sincs idom irni bentrol. :o)))

A heten egy olyan torvenyen dolgoztUNK :o), hogy a bortonlakok ne árulhassák a szextelefonjaikrol keszitett felveteleket... :o) Ugyanis azt csinaljak ezek a fineszes rabok, hogy telefonszexet folytatnak a felesegukkel/baratnojukkel/valakivel, es mivel a bortonben mindenrol felvetel keszul, ezert utana elkerik a hangfelveteleket (joguk van hozza, hogy masolatot kerjenek barmirol, ami veluk kapcsolatban keszult, es nem titkos), es ELADJAK! Hihetetlenek. Es ez most komoly mereteket oltott, es most ezt jol le kell allitani. Viszonylag surgos a dolog, mert tele van vele a media. Vicces. :o)

Balazsnak meg most volt delutan review-ja a fonokevel (az egy negyszemkozti beszelgetes az ember kozvetlen fonokevel, ami minden honapban van mindenkinek ott naluk, es ekkor lehet elmondani mindenfele ohajt-sohajt-hozzaszolast, atbeszelni az elmult es az elkovetkezo honapot, nehezsegeket, kerdeseket, stb), es kerdezte a Mark (fonok), hogy akar-e a Balazs csoportvezeto lenni, mert o lat benne lehetoseget. Balazs mondta, hogy igen, szeretne, sot hosszutavon osztalyvezeto szeretne lenni. (Csoportvezeto folott meg eggyel.) Es mondta a fonok, hogy rendben, akkor ugy allitja ossze a kovetkezo evi treningprogramjat Balazsnak, hogy ezt a celt szolgaljak, es mindenfele vezetoi kepesseget fejlessze. Tok jo! :o)

Kozben beajanlotta Krisztiant is a Flight Centre-hez, mert van naluk egy belso program, hogy ha egy dolgozo ajanl valakit munkaeronek, akkor az mar olyan, mintha az illeto tuljutott volna az elso rostan. Krisznek epp ma van a telefonos interjuja, nagyon drukkolunk, jo lenne, ha felvennek.

Most megint alakitott egy jot Balazs bent, megoldott valami olyat, amin mar 2004 ota kuzdenek, es nem tudtak rajonni, hogy mi van. O meg rajott. Az utobbi idoben ket ilyenje is volt, a fonok nagyon halas volt neki, ugyhogy nagyon bizunk abban, hogy most mar anyagilag is lesz nyoma a nagy hálának... Ha mindketten kapnank egy komolyabb emelest, akkor mar otthagyhatnank a bunningsot, vagy legalabbis mehetnenk kevesebbet. Nem mintha nagyon megerolteto lenne, de most, amikor ket hetig nem kellett menni, jol elvoltunk azert otthon... :o)

Kerteszeti hireink kovetkeznek. A passionfruitok szepen fejlodnek, bar a tegnapi eso felo, hogy lemosta a kis piros pok elleni permetet, ugyhogy majd holnap ujra fujom. Tovabbi reszletes kutatast folytattam a 'milyen gyumolcsot ultessunk a kertbe' temakorben, es vegul is meg ket fa lesz egyelore, egy grapefruit es egy narancs, es majd kesobb pedig egy mango es egy avokado. Tovabba ketto afonyabokrot is szeretnek, mert egyreszt nagyon egeszseges, masreszt nagyon finom, harmadreszt pedig nagyon draga. :( Van egy déli faja, ami jol no itt, es nem kell neki a fagy. Probaltam keresni ribizlit meg ilyeneket is, de annak nincsen olyan fajtaja, ami megelne itt a nagy melegben. :( Rossz hir, hogy a fügénkrõl - kutatasaim soran - kiderult, hogy csak ornamentalis, tehat csak disz fuge, nem lesz eheto gyumolcse. :o( Igy mar nem is erdekel annyira. De azert meglocsolom majd neha. ;o) De lehet, hogy majd atcserelem egy rendes gyumolcsozo fugefara. Az ev soran Balazs tobbszor is ultetett ananaszt, es szepen zoldellnek, de egyelore nem hozott meg gyumolcsot egyik sem. De bokornak az sem csunya. :)

Ezek voltak mara, koszonjuk figyelmuket. :o)