Vodkacsászár, Hurvinyek és Nagy Zoárd, a lépegetõ fenyõfa…

Nem, nem ment agyunkra a hideg. :o) A hetvege ugy kezdodott, hogy szombat delutan Reka korusanak bucsukoncertje volt az egyetemen. Mielott elmennének egy europai korusversenyre, adtak egy utolso koncertet. Enekeltek egy Magyar Kodaly darabot is, az Esti Dal-t, ami nagyon nagy sikert aratott. Mivel a darab elotti felkonferelasban a srac kulon kiemelte, hogy fognak enekelni egy magyar darabot is, es megkerte a kozonseg magyar tagjait, hogy figyeljék a kiejtést. (Nyilvan szamitottak ra, hogy jelentos Magyar kozonseg lesz, leven a korusvezetojuk (Reka) es az egyik tenorjuk is (Krisz, Reka fejre) magyar, raadasul a mi barati tarsasagunk gyakran kepviselteti magat az evkozi koncertjeiken is, ezert most is varhato volt, hogy jovunk. Es jottunk is. :o) Gyakorlatilag ket teljes sort megtoltottunk, es az Esti dal vegen tomboltunk, kiabaltunk, futyultunk, eljeneztunk, meg minden. (Persze, azert csak modjaval, de azert erzodott, hogy orulunk!) :o)

A kivalo koncert utan elozetes meghivas alapjan ossznepileg atvonultunk Meliekhez, ahova pedig delutani tarsasajatek parti volt meghirdetve. Egy laza Activity utan tovabbi otletek jottek, es egyik jatekot probaltuk ki a masik utan. Minel jobban belejottunk a kulonbozo jatekokba, annal tobbet rohogtunk, es annal jobb lett az egesz. Jatszottunk egy olyan jatekot, ahol neveket kellett kitalalnunk magunknak valamilyen temakorben, amit a tobbieknek ki kellett talalni, igy lett az absztinens Balazsbol Vodkacsaszar :o), vagy Szaszabol a mindenkinek komoly nehezsegeket okozo Nagy Zoard a lepegeto fenyofa. :o)
Utana nyomozos jatekot jatszottunk, ami annyira nagy nepszerusegnek orvendett, hogy vegul csak hajnali 5-kor keveredtunk haza… A nagy sikerre valo tekintettel ezen a heten is osszehivta Meli a bandat pentekre, mar alig varjuk, hogy menjunk!!!! :oDDD

Szegeny Rekaek eveken at probaltak bevonni minket mindenfele ilyen jatekokba, de mi mindig boszen ellenalltunk, es barmikor szoba kerult a jatek tema egy-egy vendegseg soran, mi mindig szedelozkodni kezdtunk “Pici, nekunk mennunk kell” felkialtassal. (Ez kesobb aztan szalloigeve is valt…) Most mar sajnalom, mert mar sokkal hamarabb is jatszhattunk volna egy csomot, de valahogy ugy tunik, hogy most erett meg ra a tarsasag, es most mar mindenki elvezi es varja az alkalmat, hogy kozos jatek legyen. (Gondolom, ez a korral jar… vagy valami… most a tarsasajatekozas van soron, aztan majd nehany ev mulva jon az, amikor a kopaszodo fiuk majd piros sportautot akarnak hosszu szokevel az anyosulesen...)