Google Analytics

hétfő, november 20, 2006

Melbourne Cup

Mar tavaly is irtam a Melbourne Cup-rol, de iden sem hagyhatom figyelmen kivul. Hihetetlen nép ez az ausztral… Szerintem mar az is rendkivulinek szamit – nem is hiszem, hogy leteszik ez barhol mashol a vilagon – hogy egy evenkenti sportesemeny nemzeti unnepnek, es munkaszuneti napnak szamit. Marpedig a Melbourne Cup, ami egy loverseny, ilyen. Igaz, hogy munkaszuneti napnak csak Victoria allamban szamit (aminek Melbourne a szekhelye), de az egesz orszagban unnep van ilyenkor, es senki nem dolgozik egesz nap, pedig maga a futam csak 2 perces ebedidoben, de az egesz nemzet loverseny lazban eg, es eszeben sincs dolgozni senkinek. Persze csak ‘félhivatalosan’…

Ugy tortenik ez a dolog, hogy a munkahelyeken mar Melbourne Cup elott jo nehany hettel elkezdenek jonni-menni a köremailek a kozos ebedrol Melbourne Cup napjara (a futamot mindig November elso keddjen tartjak), es varosszerte megjelennek a plakatok, hogy hol milyen fogadast, kivetitot es ebedet kinalnak aznapra. A boltok kirakatak – még a ruhaboltoké is – mindenfele lovas diszlettel telnek meg, az egesz orszag – nem tulzas – loverseny lazban eg. Az a szokas, hogy ezen a napon mindenki valami oriasi, kulonleges vagy vicces kalapot visel, es elegge ki is oltozik. Tavaly ilyenkor meg a korhazban dolgoztam, es mar ott is viccesnek talaltam az apolonoket meg az orvosokat is hatalmas rozsaszin darutollas malomkereknyi kalapokban, de iden itt a varosban is lattam nehany figyelemre melto peldanyt… :o)

A masik, amire ilyenkor mindenki lelkesen keszul, az maga a fogadas. Marmint hogy fogadnak az emberek a kulonbozo lovakra. Ez tortenhet a rendes uton a TAB-eknel, ami az itteni fogadoiroda, vagy eselteg a palyan, aki van olyan szerencses, hogy kimenjen, de leginkabb az a jellemzo, hogy a munkahelyeken vannak tartanak fogadasokat, hogy mondjuk $2 vagy 5$ dollar a beugro, amiert minden indulo lo melle kisolrsolnak egy nevet a resztvevok kozul, es akkor annak a lonak kell drukkolnod. :o) Az elso harom helyezett kap dijat (a befolyt penzt osztjak el aranyosan a nyertesek kozott), es az utolso is kap altalaban valamit vigaszdijkent. En iden nem jatszottam, mert amikor a mienket szerveztek, en epp beteg voltam, de Balazs benne volt az ovekeben, de valami haromlabu lovat sorsoltak ki melle, ugyhogy nem nyert. :o( Pedig en is annak drukkoltam. :o)

A mi osztalyunk a tolunk nem tul messze levo Brewhouse-ba foglalt asztalt az ebedre, amit aznapra teleraktak oris kivetitokkel, hogy mindneholnnan tokeletesen lehessen latni a futamot. A futam maga delutan 2-kor van, tehat 1.30-ra hirdetik az ebedeket, mi valami nem tul finom steak-et ettunk, de hat nem is ez volt a lenyeg. :o) Vicces, ahogy az osszes ember felhordul es teli torokbol drukkol-ordit azalatt a ket perc alatt, amig futnak a lovak, es hogy hogy emelkedik a hangero (es az emberek feneke is el a szektol), ahogy a lovak a celhoz kozelitenek.

Iden egy japan ficko nyert, aki szinte semmit nem tudott angolul, es a vegen a meginterjuvolaskor csak azt tudta mondogatni sirva, hogy VERY HAPPY, VERY HAPPY. Es persze mindenki sirt, meghatottan, ott az etteremben is. Erdekes.

Akarhogy is, eljen a Melbourne Cup. Eljen BARMI, amiert szabadnapot adnak.

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

Hát kéremszépen, ez nagyon vicces. A munkaadók/főnökök toleránsak ilyenkor? Esetleg ők a jockey-k? :)

Névtelen írta...

Hali! Hogy toleransak-e? Hat ok szervezik! :) De ez tenyleg annyira nagy hagyomany, hogy - az uj bevandorlokon kivul - senkinek sem fordul meg a fejeben, hogy ez esetleg igy nem feltetlenul normalis... :) De azert mi mind nagyon orulunk neki, es nem is szolunk semmit, nehogy meg a vegen leszokjanak errol! :)