Google Analytics

csütörtök, július 10, 2008

A betegszoba jelenti

Csak roviden jelentkezunk, hogy megnyugtassuk az aggodokat, mar gyogyulunk. Legalabbis a mami folyton ezt mondja... mar egy hete... szerintem probal minket meggyozni, hogy GYOGYULJUNK MAR MEG. De mi ellenallunk.

Ugy volt, hogy az elso napokban az oviban az orrfolyoskohogos kiscsaj allandoan korulottunk olalkodott, addig-addig, mig vegul aztan jol elkaptuk mi is az orrfolyast-kohogest. Egesz hetvegen otthon kellett maradni, pedig Apa egesz heten a hetvegi kirandulassal etetett minket, aztan meg eljott a hetvege, es sehol semmi, csak otthon ultunk egesz nap, bebugyolalva. Dogunalom volt. Raadasul a mami kis takonypolcainak hiv minket, ez is tiszta ciki, es nem is ertem...
Mi az a takonypolc?!?

Aztan vasarnap elmentunk hajnalban valami piacra, mami elotte harom napig a piacos dalt enekelte a grillusz bacsitol, ugyhogy mar elegge vartuk, hogy mi is lesz ez a piac, de vegul kicsit csalodas volt, mert a mami meg apa szajaba mindenhol adtak valami kostolot, de mi nem kaptunk semmit. Egyszer mondjuk majdnem sikerult titokban befalnom egy egesz nagy epret, de aztan a mami sajnos eszrevette, es igy aztan meghiusult az akcio. Pedig olyan szep piros volt! Akkor bezzeg nagyon akarjak, hogy egyek, amikor valami szintelen budos vackot akarnak a szamba csepegtetni, es kozben amitanak, hogy 'ettol majd meggyogyulsz' meg hogy 'ettol majd elmulik a betegseged' meg minden, de en atlatok a szitan, es azert se nyelem le. Megvarom, mig elveszik a szamtol azt a csepegtetos izét, es akkor berregek egyet, es azzal szepen ki is folyik az egesz a szambol. Kuldetes teljesitve. De aztan valahogy mindig kijatszanak... Meg neha mar annyira unom az ellenkezest, hogy inkabb lenyelem azt a löttyöt, csak szabaduljak. Valamelyik nap mar addig jutottam, hogy egy ovatlan pillanatban hirtelen kikaptam a mami kezebol a csepegtetot, es egy erovel ledobtam a foldre. (Mami azt mondta: lebaszarintottam, de en azt nem tudom mi, viszont biztos vicces voltam, mert utana nagyon nevettek rajta apaval. Ugyhogy ezt maskor is eloadom majd, ha ilyen nagy sikere van...) Ja, az oviban mondtak a tobbi gyerekek, hogy nem szabad mindig bedolni a felnotteknek, ugyhogy most mar oda kell figyelni. Idonkent ellen kell nekik allni, mert kulonben nagyon elbizzak magukat... Ugyhogy en mostantol ellenkezek es kesz, akarmi is lesz. Eddig jol megy.

Tegnap kijott hozzank a doktor bacsi is. Fura volt, mert eddig mindig mi mentunk hozza, most meg o latogatott meg minket. En kicsit ra is jatszottam es elhagytam magam, hatha akkor majd ölbe vesz valaki, vagy lesz valami extra banasmod, de nem volt. Igaz, azt megengedte, hogy azt a nyakaban lógó izét megrángassam. Meg is akartam ragcsalni, de azt mar nem hagyta. Pedig nem tudom, mit van ugy oda, o is a hasamra meg a hatamra nyomkodta az elobb, es en se szoltam semmit... Na mindegy.

Szoval ezek vannak. A legrosszabb az egesz betegsegben az, hogy ki kellett hagyni az ovit. Pedig pont gyurmazas lett volna. Azt mar uuuugy vartuk. :o( Nem is ellenkeztem volna...

1 megjegyzés:

Judit írta...

Itt is jobbulást a Manóknak!
Hé, és hová lett a lelked eladásáról szóló bejegyzés??? Google Readerben ott volt, itt meg nem van. Na mindegy, ahhoz meg csak annyit: üdv a csapatban! :))) És katt-katt, ma mindegyikre kattintottam böcsülettel!
Puszi!