Google Analytics

hétfő, március 31, 2008

Olajbogyók Mt. Tambourine-ban

Bence vagyok, es azert irok mert nagyon faradt vagyok. Tegnap kirandulni voltunk. Egeszen a Tambourine Mountainig mentunk. A kocsiut nem volt veszes, Gergo aluszkalt en meg nezgelodtem. Aztan csereltunk. (De en titokban akkor se aludtam, csak ugy csinaltam, mintha.)

Aztan mikor megerkeztunk, elmentunk megnezni valami sarkanyrepuloket, de en aztan addigra olyan almos voltam, hogy csak na, es szo szerint tojtam a sarkanyrepulokre, szoval csak visitottam, mint a kismalac, hogy mikor jon mar az alvas. Mami persze pedzegette, hogy miert is nem aludtam utkozben, de mit tudja o! O nem erti, hogy utkozben nem szabad aludni, mert nagyon kell figyelni, az utat, a fakat, meg mindent, mert kulonben hogy talalunk vissza?!? Ugyhogy aztan vegul addig visitottam, mig vegul elaludtam. Aztan egyszer csak arra ebredtem, hogy eszek. Ekkor mar valami erdoben voltunk.


Aztan elmentunk setalni, hat ne is mondjam Apa jo nehez. Ott vittem a hatamon egesz uton. Gergo meg a Mamit. Valami 2 kilometert gyalogoltunk egy igazi esoerdoben! Szep volt, bar be-be aludtam.

Mamiek nagy okosan olajbogyonak oltoztettek minket, ezert ugy paráztunk Gergovel, hogy nehogy leejtsenek minket, mert akkor az eletben meg nem talalnak minket az aljnovenyzetben a terepszinu rucinkban.

Hazafele megint csak megeheztunk es visitottunk. En foleg. Valami ir hegyi fogadoban melegitette meg a mami a tejecsket, ahova aztan vacsi utan bevittek minket, es onzo modon ok is megvacsiztak. Azt mondtak, hogy szep volt es hogy valami finomat ettek, de erre mar nem emlekszem, mert en ekkorra leginkabb mar csak aluszkaltam. Aztan legkozelebb mar otthon ebredtem fel, nem is tudom, hogy talaltunk haza nelkulem... Talan Gergo segithetett...

1 megjegyzés:

GzaJudit írta...

jaj de jot vigyorogtam ezen a bejegyzesen! :)))) Tok jo helyen voltatok!
Puszi mind a ket vasgyuro olajbogyonak!
Judit