Google Analytics

kedd, október 30, 2007

Orvosi csoda lettem?

Vagy csak allatorvosi lo, az is lehet... Tortent ugyanis, hogy hetfon mentem az esedekes ultrahangra, hogy megnezzek, hogy ezen a heten mennyit rovidult a mehszaj. A mult heten 7-8mm-nek mertek, es azt mondtak, hogy olyan nincs, hogy majd ujra meghosszabbodik, a legjobb, ami tortenthet, hogy megall a zsugorodas. Erre most hetfon 13mm-t mertek. Hihetetlen.

Az eset utan ketten is bejottek az agyamhoz, es kerdezgettek, hogy mi tortent es hogy hogy csinaltam (amirol persze fogalmam sem volt, en csak fekudtem szepen es neztem okosan), es azzal viccelodtek, hogy majd csinalnak fotot rolam az orvosi szaklapok szamara. :o))) Na meg csak az hianyzik... :o)

A masik eshetoseg viszont az, hogy siman csak elmertek a dolgot, vagy most, vagy a multkor... Ugyhogy lehet, hogy a vizsgalo orvosok kozul vagy a mostani, vagy a multkori csak tanulo volt, es csak elmerte. (Innen az allatorvosi lo allegoria, meg ha nem is egeszen talalo...) :o)

Szoval ezek a johirek nalunk. A nem annyira jo hir viszont az, hogy viszont a fajasok, vagy inkabb az osszehuzodasok egyre surusodnek, es egyre erosodnek is, ugyhogy lehet, hogy mar nem nagyon sok van hatra, de azert remenykedunk, es tovabbra is december 1-jere kondicionaljuk a kicsiket, akkor lesznek 36-37 hetesek, az lenne nekik a full term, azaz a teljes ido. A mostani meres alkalmaval egyebkent 1.8kg-snak mertek mindkettojuket, ami nagyszeru suly. Hogy hogy is merik oket? Igazabol a sulyukat nyilvan nem tudjak merni a hasamon belul, hanem vannak kulonbozo adatok, amiket mindig mernek: a fej kerulete, a labszar csont hossza, a has kerulete, a felkar csont, es a baba hossza a fejetol a fenekeig. Ezek alapjan az adatok alapjan a gep kiszamolja a hozzavetoleges sulyt valami keplet alapjan, gondolom. Nem a legmegbizhatobb meres persze, de arra azert jo, hogy lassak, hogy gyarapodnak-e szepen. Amiota ez a hulye cukorbetegsegem van, extran oda kell figyelni, hogy azert minden tapanyagot megkapjanak, ugyhogy sok tejet es sajtot eszem, ami nem bantja a cukromat nagyon, viszont nekik szukseguk van ra. Remelem, eleg lesz ahhoz, hogy elerjek a 2kg-t, mielott megszuletnek.

Jaj, tegnap ejjelre egy nagyon gaz novert kaptam!!!! Mar egyik nap itt volt a heten, es veszekedett velem az inzulin miatt, hogy ok nem adhatjak be, mert 'ez a torveny', hogy magamnak kell, meg minden, holott eddig harom hetig mindig ok adtak be, ez meg csak itt okoskodott. Aztan amikor elment, akkor a masik noverke bejott es siman beadta, es mondta, hogy ne torodjek a ven boszorkaval. :o) Na, de most ejjelre meg a boszorka volt az ugyeletes nover, es hal'istennek reggelig nem is lattam, de a szokasos 6.30 helyett hajnali 5-kor (!) bejott, hogy akkor o most megcsinalja a reggeli ellenorzeseket. (Egy idosebb, nagydarab (~250kg), harsany, ellenszenves norol van szo, tusi osz hajjal.) Hat a szemem alig birtam kinyitni, de vegul azert kinyitottam, es jogyerek leven kitartottam a kezem a vernyomasmeresre, pulzusra, nyitottam a szam a lazmeresre, felalomban. Aztan hozta a dopplert (ami egy mikrofonszeru kis kezikeszulek, amivel a gyerekek szivhangjat nezik a hasamon keresztul), es en mar huztam is fel a polomat, ahogy kell. Es altalaban mindenkinek eltart nehany percig, amig megtalaljak a babakat, de ennek a nonek egyaltalan nem sikerult, pedig vagy 20 percig hajkuraszta oket... Mondjuk eleve ugy kezdte, hogy leult az agyamra, es ezzel egyidejuleg a labamra, es teljesen kilapitott... Nagy nehezen kirancigaltam a labam a szaz mazsaja alol, de tovabbra is ram tehenkedett a traktor testevel, hogy elerje a hasamat a masik oldalon is. De persze a gyerekek 'elszaladtak' elole folyton, nem birta oket becserkeszni, egy pillanatra sem, egyikuket sem. (En kozben belul mosolyogtam magamban, hogy lam, lam, a fiainknak mar most van humoruk! :o) Aggodalomra persze nem volt okom, mert mindketten folyamatosan mozogtak/boxoltak/rugdostak, szoval tudtam, hogy ott vannak es jol vannak, csak a debella csajszival nem akartak egyuttmukodni. :o) A csaj kozben folyamatosan szidta oket, hogy milyen rendetlenek, meg hogy majd csapjak ezert a fenekukre, ha kijonnek, amikor ilyen rosszak, meg hogy mindig legyek veluk kemeny, meg ilyenek. Persze... Lehet, ha nem eroskodott volna velem nehany nappal korabban az inzulinon, meg ha nem veri fel a kicsiket legedesebb almukbol velem egyutt hajnali 5-kor, meg ha nem tehenkedik ram, akkor ok se szaladtak volna el elole... De halistennek aztan feladta, hazament ,es jott a valtas, es a nappalos csajszi gond nelkul 'befogta' a kicsik szivet semmi perc alatt, es minden rendben volt. :o)

Kulonben azt vettem eszre, hogy a gyerekeknek mar van egy kis napirend szeruseguk, mindig ugyanakkor kelnek, es fekszenek. Utana is neztem, es valoban, a 30. het korul mar sokszor van a gyerekeknek kialakult alvos-ebrenlevos ritmusuk. Remelem, ugyanezt a ritmust szepen megtartjak majd a szuletes utani idoszakra is, mert nagyon kenyelmes lenne!! :o))) Reggelente 6 korul kelnek, kicsit mocorognak, rugdosodnak, aztan 9 fele visszaszunyalnak, es csak delutan 2 fele ebrednek meg ujra, egy ujabb focizasra a vesemmel. Aztan nem sokkal kesobb visszaalszanak, es este 6 korul kezdik az ejszakai eletet, (ami pont tokeletes, mert ilyenkorra szokott ideerni Balazs, es tud veluk jatszani, zenet hallgattatni, ilyesmik), es aztan 8-9 kozott ujra nyugovora ternek. Teljesen idealis napirend nekem! :o))) Hogy ez mennyire marad meg a kesobbiekre is, arrol majd a kesobbiekben szamolok be. :o)

7 megjegyzés:

Nori írta...

Szia Lilla!
A ma reggeli kávémmal elolvastam a két havi elmaradásom,szorítunk Nektek,hogy minden rendben legyen!Jó kezekben vagy és a Babák is jól fejlödnek ez a lényeg.Most rohanok dolgozni,de este írok,egy barátnöm jövöhéten szül tervezett császárral...
Nori,Münchenböl

Lilla írta...

Koszi, es varom az esti hiradast! (Es a reggeli kavet is...) :o)

Márti írta...

Hahó!
Nekem is csak most sikerült bepótolni a blogolvasást. Hát, jósokminden történt veletek az elmúlt hetekben; remélem, minden jól alakul a végén is! Az biztos, hogy emlékezetes nyaratok/karácsonyotok lesz az idei. :-)
Kitartást és a legjobbakat!/
Márti

Névtelen írta...

Lill, tanulj meg kevesebbet "complain"-olni es jobban alkalmazkodni a korulmenyekhez. Allapotosnak lenni nem egy betegseg. Orulj neki, hogy JO kezekbe vagy a Brisbane-i korhazban. Megvagyok gyozodve, hogy ugy az orvosok mint a noverek arra torekednek, hogy egeszseges gyerekeket szulj. Ana

Lilla írta...

Sziasztok, koszi megint a jokivansagokat!

Ana, nem tudom, mire gondolsz a complainolassal, en is tudom, hogy jo kezekben vagyok itt, es egyetlen pillanatig sem ereztem soha betegsegnek vagy tehernek a terhessegem. Sajnalom, ha igy jott le az alapjan, amiket irtam...

Udv,
Lilla

Szilard írta...

Szia Lilla, kitartast!!!

Névtelen írta...

Szia Lilla!
Most tudtam csak elolvasni az elmúlt 2 hét eseményeit. Nagyon szurkolok, s sokat gondolok Rátok. Üzenem a fiúknak, hogy csak ne siessenek kifele, sokkal jobb dolguk van odabent:-). Vigyázz magadra, s kitartást.
Puszi:
Thurn Eszti