Google Analytics

kedd, április 08, 2008

Vekerdy vs. Ranschburg vs. Tracy "Suttogo" Hogg vs. én és a többiek

Mar a terhessegem, sot a tervezes ideje alatt elkezdtem olvasgatni a kisbabas-pocakos-nevelos-fejlesztos cikkeket, forumokat, biztos ami biztos. Balazzsal idejekoran szazmillio elmeletet es elvet alkottunk, hogy mi aztan majd hogy nevelunk tokeletes gyerekeket, es persze vilagosan lattuk, hogy az olvasott peldakban ki hogyan rontja el a gyereket es hogy persze nalunk mashogy lesz. De hogyan?

Most, hogy a gyerekek mar kezzel foghato format oltottek, most mar nincs olyan nagy szánk. (De van, csak eltakarjuk, hogy masok ne lassak... ;o) Elolvastam nehany nevelos-fejlesztos konyvet ezuttal (nagyjabol ugy bekezdesenkent, 2-3 perces adagokban agyban elalvas elott, vecen bujva, eves kozben, stb., ahogy egy rendes valamire valo anyuka 'olvas' kicsi gyerekek mellett... Nehany konyvet kolcsonbe kaptam, nehanyat ajandekba, a legutobbiakat pedig en magam rendeltem meg a netrol otthonrol. Hat en vagyok a hulye, most mar latom.

Hosszu honapok soran sikerult magameva tennem Vekerdy Tamas, Ranschburg Jeno, Tracy 'Suttogo' Hogg, a Supernanny, Dr. Spock, Deákné es sok mas pszichologus-pedagogus elmeleteit. Amikor pl. a Suttogot olvastam, akkor - bar a stilusa egyaltalan nem tetszett - sok olyat talaltam benne, ami logikusnak, esszerunek tunt. Aztan most olvastam Vekerdy-t, aki ennek total a szoges ellentete, megis az is logikusnak, esszerunek tunik. Ranschburg doktor a ketto kozott lavirozik, es szinten jok a tanacsai, de persze egyik fentivel sem ert egyet. Most akkor kinek van igaza? Az egeszben a legjobb az, hogy minden tanacs - bar egymasnak ellentmondoak - mukodhetne es jonak tunik, a gyakorlatban legtobbszor egyik sem mukodik. Ikrekre legalabbis nem. Vagy nem konnyen. (Es persze ilyenkor jon az a klise is, hogy a legtobb ilyen konyvet iro hires-neves gyermekpszichiaternek nincs is gyereke... )

Mindenesetre most mar megnyugodott a lelkiismeretem azzal, hogy igazan mindent elolvastam, amit szerettem volna, es most mar akkor ugy neveljuk a gyerekeinket, ahogy akarjuk. :o) Meg ahogy tudjuk persze... Es ha valakinek ellenvetese van, akkor majd azt a konyvet nyomom a kezebe, amelyik eppen az altalam alkalmazott modszert propagalja. Vagy siman csak elnezoen mosolygok es kozben gondolatban mindenfele nevelesi konyvlapokat tuzogepezek a fejehez.

Holnap Balazs lesz egyedul itthon az ikrekkel - szuletesuk ota eloszor. En allasinterjura megyek a belvarosba, oda megsem vihetem a gyerekeket, ugyhogy Balazs marad veluk itthon. kicsit aggodunk mindketten, de biztos minden rendben lesz. (De ha nem, akkor is tudok telefonon keresztul ertekezni Balazzsal, es ugyis sietek haza.) Nem voltam a varosban mar honapok ota, utoljara valamikor a gyerekek szuletese elott, de akkor se tudtam mar ugy igazan elvezni a dolgot az oriasi pocakommal, se vasarolni nem tudtam mar akkoriban, se nezgelodni, de meg csak egy jo kavet se ittam a kedvenc Gloria Jeans-emben mar egy jo eve! Ugyhogy holnap reggel lesz az interju, a delelott maradek reszere pedig mamiszabit kaptam Balazstol :o), es szetnezek egy kicsit, hogy mi valtozott a Queen street-en... Es leginkabb benyomok egy isteni jeges creme brulee-s mokkat...hmm....mamiszabi...két kézzel...egyenes háttal... egyetlen baba sem lesz rajtam... es senki nem mondja majd kozben, hogy hööö, hööööö...hmm.... (Kicsit maris hianyoznak asszem.)

4 megjegyzés:

Agi írta...

Szerintem a legtöbb amit egy szülő tehet, az az, hogy legalább tájékozódik a témában (az említett szakirodalom feldolgozásával ezt Te bőven teljesítetted :o), aztán úgyis úgy neveli a gyerekét, ahogy a szíve diktálja, ill. ahogy helyesnek érzi. A könyvekben leírt gondolatok, példák mindig annyira logikusnak tűnnek, elméletben minden annyira egyszerű; aztán jön a gyakorlat... Persze, nem szabad a gyereknek mindent tiltani (azt mondtam NEM mehetsz oda, ahhoz NE nyúlj stb.), és ne is csapjunk rá a fenekére; helyette inkább tereljük el gyorsan valamivel a figyelmét (gyere csak, idenézz hogy esznek a halacskák), de amikor már huszonhatodjára mászik be az ülőgarnitúra mögé, hogy a legnagyobb cserépből szanaszét lapátolja a virágföldet... nos igen.
Elveink meg nekünk is voltak ezerszám, aztán kb. a két kezemen meg tudom számolni, mennyit sikerült betartanunk.. :o) Fel a fejjel Lilla, hidd el, hogy minden szülő ugyanezeken megy át és veled éreznek (pláne, hogy ikreitek vannak.. én estére hulla vagyok már ettől az egy miniterroristától is)
Sok sikert az állásinterjúhoz és érezd jól magad a mamaszabin! :o))
Puszi: Ági

Gergo Bacskai írta...

Ciki, hogy a felsoroltak közül, csak a Suttogó van meg nekem? :-) Azt is ajándékba kaptam, bele is olvastam, aztán rájöttem, hogy Tracy úgy sem tudja megállítani Flóra hasfájását, le is tettem. Tény, hogy nekem mintagyerekem van és abból is csak egy, szóval lényegesen egyszerűbb. Én megmondom őszintén sokkal nehezebbet vártam, amikor meg gond volt, anyuösztön segített. Mindig.
Nagyon jól hangzik a mamiszabi, remélem dupla cream-et kértél a creme brulee-s mokkádra :-) és ha hazamész egyetlen egy darab gyerekruha vagy játék nélkül, minden elismerésem a tied :-)))
Ági (Dublin)

Névtelen írta...

Nagyon szurkolunk Neked, hogy jol sikeruljon az interju es a "mamiszabi"! De meglatod meg fel se lepsz a buszra mar hianyzik is a ket aprosag. Sok sikert es "kellemes csalodast"! Eap

Lilla írta...

Hat igen... lasd a kovetkezo bejegyzest...