Hirek a Mamiból

"Kedves rokonaink es barataink, akik epp nem vizben vagytok!

Ma megint voltunk moziban a korhazban. Bar eleg nagy volt a lokdosodes, meg tuszakoltak minket erre-arra a mami hasan keresztul azzal az izevel, amivel a multkor is, es sokat nem is lattunk a filmbol, de a papa mondta tegnap este, hogy ma mozi lesz es fesulkodjunk meg es vagjuk le a kormunket, mert ez most nagyon fontos lesz, hogy a doktorbacsi (vagy mi) meg tudjon szepen vizsgalni minket es ellenorizhesse, hogy minden rendben van-e velunk. (Mi mondtuk, hogy minden oke, es hogy ne izguljanak folyton, de hat Ti tudjatok, milyen allati izgulosak, ugyhogy hiaba beszeltunk nekik.)

Odakint valami nagy fejetlenseg lehet, akkora, hogy allitolag azt sem tudtuk, hogy fiuk vagyunk-e vagy lanyok, de hat mi tudtuk eddig is, csak senki sem hallgatott rank, es a bugyborekolasbol amugy se ertettek volna meg. De most mar a doktorbacsi megnezte, es azt mondta, hogy mindketten kukisak vagyunk, sot azt is mondta, hogy nem is ket kisfiu van idebent, hanem ket ferfi. Allitolag a kukimereten viccelodott, de mi nem ertettuk igazan, de majd biztos nagykorunkban orulni fogunk ennek, legalabbis a rendeloben mindenki huncutul mosolygott erre. (A mami is, amit mi kicsit zokon is vettunk, de majd biztos elmagyarazzak, ha nagyobbak leszunk. :o)

A mamiek szerettek volna egy kislanyt is, ugyhogy most el is hataroztak, hogy majd lesz egy kishugunk is, es mi ezuton meg is igerjuk (mar a szivunkre is tudjuk tenni a kezunket, mert ma megmutattak, hogy melyik a szivunk! (a kezunket mar eddig is tudtuk, es szopogatjuk is folyton), szoval megigerjuk, hogy vigyazunk majd a hugira kesobb, mint a szemunk fenyere. (Ezt a 'szemunk fenye' dolgot egyelore meg csak hallasbol ismerjuk, mert idebent tok sotet van, es semmi fenye sincs a szemunknek, de biztos van valami ertelme, mert mar sokszor mondtak korulottunk. Ez is biztos olyan felnott-dolog, mint a kuki.)

Szoval mi orulunk, hogy kiscsakok lettunk mindketten, mert ha egyikunk punis, masikunk kukis, akkor az nem jo, mert akkor az iskolaban, amikor a lanyok gyorsan azt hiszik, hogy mar felnottek, nem jatszanak tobbet a fiukkal egy darabig, vagy legalabbis a nagyokkal csak. Es akkor meg mi lesz.

Szoval igy szerintunk tok kiraly lesz. Lehet majd focizniii, kirandulniiii, fel a magas hegyekre, ahova a lanyok nem is birnak felmaszniiii, es apival majd versenyzunk a garazsban a taviranyitos autoival, amit persze mar most latjuk, hogy nem fogja odaadni, mert azt hiszi, hogy majd jol elrontjuk, de majd vigyazunk. A mamival meg fogunk majd fozni, meg sutit disziteni, meg olvasni, meg homokozni meg minden.

Probaltak rolunk kepeket is csinalni, de mi folyton osszevissza mozogtunk, (mert eddig meg mindig azt mondtak, hogy mozogjunk sokat, hat most akkor micsinaljunk?) Ugyhogy nem nagyon lettek jo kepek, de egyszer pont azt kaptak le, amikor eppen azt sugdoloztuk, hogy ma mit rendetlenkedjunk. Ugy volt, hogy egyikonk kicsit keson kelos tipus, es meg szundikalt volna szepen csendben a sarokban es nem akart kamera ele allni, de a masikunk meg mar fent volt, es nagyon unatkozott, ugyhogy addig-addig mesterkedett, mig minden kepbe beuszott. :o) A mamiek is nevettek meg a doki is, ugyhogy ezt legkozelebb is jatsszuk, mert vicces volt. :o)

Hallottuk utkozben, mikor mentunk a mozibol a mami dolgozojaba, hogy beszeltek az osok, hogy az egyikunket ugy hivjak majd, hogy Bence, a masikunkat meg talan Samuel, de ebben meg nem voltak biztosak. Api persze siman ravagta, hogy jo a Samuel, csak legyunk mar tul rajta, de mami ugy gondolta, hogy a Samuel az angolul is hangzik valahogy, es nehogy veszekedes legyen hogy a Bence meg nem letezik angolul, es hogy itt Ausztraliaban az egyedibb (ezt a szot se tudjuk, hogy mit jelent...), vagy valami.

Szerintunk a papi jofej es laza, mami meg kicsit aggodos, de azt gondoljuk, hogy nagyon jo lesz nekunk veluk, jol kivalasztottuk oket. :o)

De még ezt nem ertjuk igazan. Pedig mar tok sokat tudunk, api mesel nekunk estenkent, es mar tudjuk hogy kutya, macska, kek vizilo, kenguru, wombat, preri kutya, maci, kutya, zsiraf, elefant, kis fekete kutya meg meg egy csomo mindenfele mas allatokat, amikre most nem emlekszunk.

Na most mar mami mondja, hogy ne bokdossunk tobb billentyut a hasan keresztul, mert kipukkad, es mert belenyulkalunk a munkajaba.

Remeljuk odakint minden jo, mert itt kezd kicsit szuk lenni a hely es mar csak 150 napra szol a jegyunk. Majd irjatok es a mami felolvassa nekunk vagy mi. Es keszitsetek a labdat meg kisdompert, jovunk nem soka jatszaniiii!

Legyen szep napotok odakint, es ha a mami kozeleben jartok, kopogjatok be hozzank is. :o)

a Zikrek."

Egypetéju vs. kétpetéju ikrekek

No jo, megint en, megint a babakrol... (Bar megfogadtam, hogy nem leszek olyan, aki semmi masrol nem tudok beszelni, mint a picikrol (pedig még meg sem szulettek), de most semmi mas erdekfeszejto nem tortenik korulottunk. (Balazs ir majd nem soka remelem, mert kapott egy kituntetest a munkahelyen, es azt majd o irja meg inkabb).

Azt akartam elmeselni, hogy mi is a helyzet az egy- illetve ketpeteju ikrekkel. Amikor megtudtuk, hogy ikreink lesznek, (nevezetesen az elso ultrahang alkalmaval 6 hetesen, amikor is meglepetesszeruen ket kis fekete alapon feher bogyo tunt fel a monitoron), akkor a meglepetestol nem is tudtunk koncentralni arra, amiket az orvos mondott, de emlitette, hogy nem tudjak még egyertelmuen, hogy vajon egypeteju ikrekrol van-e szo. A mi esetunkben a gyerekek kulon magzatburokban es kulon mehlepennyel birnak, az orvos szerint ez a legszerencsesebb kombinacio. (Lasd a sajat alkotasu rendkivul szofisztikalt kepet.) A ketpeteju ikrek minden esetben ilyen modon fejlodnek, de egypetejuek is lehetnek kulon burokban, attol fuggoen, hogy a terhesseg hanyadik napjan osztodott a sejt. (Nem akarok tul tudomanyosan hangozni...) :o) Szoval, majd ha megtudjuk a nemuket, akkor ha ket azonos nemu babank lesz, akkor majd csak szuletesuk utan, vervizsgalattal tudjak megallapitani, hogy hany petejuek is valojaban. Ha egy kukis - egy punis, akkor egyertelmuen ketpetejuek ugye. :o)

A masik erdekes, amirol irni akartam, az a kicsik mozgasa. Elvileg ezekben a hetekben aktualis az, hogy erezzem, ahogy juppakalnak odabent, es erzek is idonkent valamit, de nem vagyok biztos abban, hogy ez mar az lehet... Utana is neztem a neten + konyvekben, hogy mit is kellene konkretan ereznem, es ahany forras, ahany anya, annyifelekeppen irjak le, hogy milyen erzes is a kezdeti babamozgas. Legtobben azt mondjak, hogy olyan, mintha kis lepkek szalldosnanak odabent (na engem az isten mentsen meg ettol, tuti hanynek tole), a buborek kipukkadas erzese mar kozelebb all hozzam, de volt olyan is, aki azt mondta, hogy olyan, mint amikor fejjel lefele logsz a maszokan... (nalam ennek is a tuti hanyas lenne az eredmenye...) En a magam reszerol azt tudnam mondani, hogy olyan erzes, mintha valaki pici békalábbal uszkalna belul a vizben, es a hasamat csak a bekalab keltette erosebb áramlatok érnék el. Meg neha-neha maga a bekalab is, de egyelore ez a ritkabb. Ezutan jon majd nem sokkal az, amikor a kicsik majd a vesémmel fociznak... ;o)

A legutobbi ultrahang 13 hetesen keszult, azon mar tok jol latszik egy csomo minden, de eddig akarkinek mutattuk a kepeket, mindenki csak egy zsak krumplit velt latni, pedig szerintunk tokre jol latszik, hogy mi micsoda. :o) Persze, nekunk konnyu, mert nekunk ugye mozogtak, nem is kicsit, mindenfele flikk-flakkokat csinaltak, amig neztuk oket, szegeny doktorno alig birt egy-egy normalis kepet csinalni roluk, hogy meg tudja merni a Down-kor szuresehez szukseges nyaki redo vastagsagat, meg ilyeneket. De mi nagyon elveztuk, jo volt latni oket ugrandozni. Sot, egyikuk az ujjat is szopta, masikuk pedig csuklott, meg asitott is. :o) Viccesek. Még 160 nap...

Gólyahίr

Nem is tudom, hol is kezdjem... Az ugy tortent, hogyhusvetra ellatogattunk Melbournebe es a Great Ocean Roadra (errol irtam beszamolot korabban itt). Ez volt az elso igazi kozos nyaralasunk Balazzsal, amiota itt vagyunk Ausztraliaban, mert ezelott leginkabb csak dolgoztunk, egyszerre tobb munkahelyen is, illetve a hosszabb nyaralasokra pedig hazamentunk Magyarorszagra csaladlatogatoba. Indulas elott nem sokkal abbahagytuk a Bunningsos munkat, es elhataroztuk, hogy mostantol fejenkent csak egy munkahelyen dolgozunk, leven most mar mindkettonknek jo munkahelye.

A Great Ocean Road-os kiruccanast nagyon elveztuk (errol a kepek is tanuskodnak), raadasul komoly emleket is hoztunk haza. Jo ket hettel a hazaerkezesunk utan kiderult, hogy bizony nem csak ketten jottunk haza Melbourne-bol... Ujabb nehany het mulva pedig az is kiderult, hogy valojaban négyen jottunk... Ikreket varunk. :o) (Szoval igy menjen nyaralni barki!) :o)

Eddig nem nagyon reklamoztuk a dolgot, probaltuk megvarni a kritikus elso 12 hetet, de mostanra mar nagyjabol tul vagyunk a nehezen (17. hetben jarunk most). A gyerekek nagyon jol viselik magukat odabenn, szavunk nem lehet, nincsenek reggeli rosszulleteim, se semmi klasszikus kellemetlen tunetem, minden teljesen oke. (Errol az az elmeletem, hogy biztos azert lehet, mert egy kukis meg egy punis van odabenn, es a hormonjaik kiegyenlitik egymast, igy nem okoznak nekem semmi gondot. Ez az elmeletem elvileg 3 het mulva a kovetkezo ultrahangon kerul cafolasra illetve megerositesre, ekkor mondjak majd meg jo esellyel a gyerekek nemét. Mar nagyon varjuk! :o)

A hasam mar a 10 heten elkezdett gombolyodni, es nem azert, mert dupla adagot ettem a pizzabol... Igy aztan a munkahelyen is eleg hamar kenyszerultem megosztani az oromot a kollegakkal-fonokseggel, de az elozetes varakozasaimmal ellentetben teljesen jol es orommel fogadtak a hirt! A fonokom egybol uj, kenyelmesebb szeket ajanlott :o) (nem, egyelore nem a miniszterit), es mondta, hogy megprobalnak mindent megtenni, hogy a leheto legkenyelmesebb babavarasom lehessen, dolgozhatok otthonrol, amikor akarok, meg minden. Eljen a government! :o)

Na, hogy valami ertelme legyen ennek a postnak azok szamara is, akik csak informalodnak errol az oldalrol: az ausztral anyasagi segelyek eleg zurosek... Egyelore nem is latom at egeszen pontosan a lehetosegeket. (Na ennyit a tolem valo informalodasrol...) :o))) Szoval az egyelore biztos, hogy itt peldaul nincs egyaltalan kotelezoen adando fizetett szulesi szabadsag. Jobb cegeknel minimum egy eves munkaviszony utan esetleg adnak 6 hetet. Koztisztivselokent extra kivaltsagos helyzetem van, en 12 het fizetett szabit kapok majd. Ezzel egyutt 1 evet maradhatok otthon a gyerekekkel, addig tartjak az allasom, aztan sanyi.

Utanajartam a bolcsodeknek/ovodaknak is. Leginkabb azert, mert amikor a munkahelyen bejelentettem a nagy hirt, akkor a mar anya kolleganoim egybol egymast taposva adtak a tanacsokat, hogy azonnal de AZONNAL menjek es irassam be a gyerekeket valamelyik bolcsibe, mert atlagosan 2 ev varakozas van egy-egy bolcsodebe. (Aminek ha utanaszamol az ember, es be akarja adni a kicsiket 1 eves koruk korul, akkor gyakorlatilag az a legbiztosabb, ha meg a baba tervezes idoszakaban beiratja oket, biztos, ami biztos alapon. Na, kerestem en is gyorsan egy szimpatikusnak latszo bolcsit, es junius kozepen beirattam a kicsiket 2008 szeptemberere. Igy aztan volt olyan szerencsem, hogy elso lehetek a VAROLISTAN! Magyarul 16 honappal kesobbre is mar full megteltek a helyek. Hat, igy jartam.

A csaladi potlek es egyeb allami tamogatasokrol majd kesobb irnek, amikor mar sikerult is megertenem a rendszert... Az orvosi/ korhazi ellatasrol is irok legkozelebb, de most mar megyek ebedelni, mert a kicsik reklamalnak! ;o)

Kepeket teszek fel nem soka, megigerem. A nagy pocimrol is, meg a picikrol is. :o)

Börtönbe kerültem

Hat, igy jartam... Még az a szerencse, hogy a blogot innen is tudom irni. :o)

Na jo, nem is. Az uuuuugy volt, hogy 'szakmai utra' mentunk az osztalyrol egy napra ket bortonbe, egy noibe es egy ferfibe 5-en (mind lanyok). Aznap mindenki talpig fekete oltozve, garboba, nadragba, mindenbe, hogy a leheto legkonzervativabban nezzunk ki. Pedig meg se beszeltuk! :o))

Eloszor a noi bortonbe mentunk, es teljesen meg voltam lepve. Még indulas elott azt beszeltuk, hogy az oktatasi rendszerbe be kellene epiteni egy kotelezo bortonlatogatast a gyerekeknek, hatha annak lenne valamifele visszatarto ereje a bunozesre, meg ilyenek. Aztan amikor odaertunk a boribe, egybol meggondoltam magam... Egy gyonyoru helyen van az egesz, kenguruk korbe-korbe mindenhol, van teniszpalya, konditerem, mifene, vannak reszek, ahol rendes kis apartmanokban laknak, van kertjuk, udvaruk, minden. Az egesz olyan volt, mint egy nyari tabor!!! (Jo, mondjuk a keritesek egy kicsit magasabbak voltak, mint egy taborban, az igaz...) Ott heveresztek a csajszik a napon a foldon es Monopolyztak, meg teniszeztek... Vannak nekik kezmuves tanfolyamok, lehet bordiszmuvezni, korongozni, festeni, mindenfelet. Dolgozhatnak is (mondjuk valami 3 dollart kapnak egy napra, ami mondjuk nem sok, de a szallas, a rezsi meg a kaja ingyen van...), van egy varroda bent, valami gyar, ahol mindenfele vackokat raknak ossze (nem tankokat nyilvan), de mondjuk keritest, utanfutot, ilyesmiket, es vallalhatnak szolgalatot a konyhan, a mosodaban, meg itt-ott is. Ebedre olyan kajat hoztak nekik, hogy a szank tatva maradt, gyonyoru salata, meg husi, meg minden! Hat mi a dolgozokkal kajaltunk, de komolyan mondom a raboke sokkal bizalomgerjesztobb volt!

Aztan atmentunk a ferfiboribe, az mondjuk valamivel zordabb volt, de ott vannak a koztorvenyesek. Halistennek epp valami csendespiheno volt, ugyhogy nem nagyon sokukkal talalkoztunk, de nekem mondjuk epp eleg volt... A keritesek is furak, mert mi siman bent setaltunk, es nem volt a rabok meg koztunk semmi! Csak kivul van racs, hogy ugye ne tudjanak megszokni. De belul mar nem nagyon van, ugyhogy teljesen egy terben vannak a rabok, az orok, a latogatok, mindenki. Erdekes volt. (Kicsit ijeszto is.) :o( Mindenesetre itt is gyonyoruen gondozott kert, nem am ugy, mint az amerikai filmekben, hogy evtizedekig nem latjak a rabok napot, es hunyorognak, mikor kiengedik oket... Bullshit. Szoval, inkabb megse kene odavinni a gyerekeket elrettentes celjabol, mert csak azt latnak meg, hogy de jo, nem kell takaritani a szobadat, es focizhatsz egesz nap! :o(

Tûzkereszt, vagy amit akartok

Bizony, atestunk a tuzkeresztsegen, es ellatogattunk - igy majdnem 5 ev itt let utan eloszor - a Magyar Hazba Marsden-ben.

Gyereknapi mulatsagot rendeztek, es eredetileg ugy volt, hogy regi jo baratunk, a Kolbaszos Feri fog bogracsgulyast fozni es langost sutni, amit semmikepp sem akartunk kihagyni, ugyhogy bejelentkeztunk. Aztan - nem sokkal a jelentkezesunk utan - kiderult, hogy van némi kavaras, es megsem o foz majd, hanem siman a magyar hazbeli konyha, de akkor mar nem akartuk lefujni az egeszet, es megis elmentunk.

Az igazat megvallva eleg vegyes - sot inkabb negativ - eloerzettel mentunk, leginkabb azert, mert azert sajnos tobb rosszat hallottunk a magyarhazrol, mint jot, igy aztan most se vartunk csodat. Igaz, hogy nehany hettel ezelott csinaltak ott egy allati jol sikerult bulit, ugyhogy azert volt remeny arra, hogy ez se lesz talan olyan rossz. :o)

Odaertunk, viszonylag koran, ott talalkoztunk Meliekkel, Bettiekkel, Zsuzsiekkal, jatszottunk kicsit Benivel (ok a delutani gyerekprogramra jottek) aztan 'belevetettuk magunkat az ejszakaba'... Ahogy azt mi szoktuk. :o) A szervezo srac (Pali) korbevezetett minket a Magyar Hazon, es meg kell mondjam, egesz komoly hely, szep a kornyezet is, meg minden. (Csak az a kar, hogy olyan bazi messze van...) Latszott, hogy bazi sok energiat fektettek most a szervezok a berendezesbe is, tok komoly vilagitas volt a 'diszko helyisegben', meg minden. Le a kalappal ezek elott a Paliek elott, mert azert nem semmi melo (+idegeskedes) lehetett mogotte...

Osszbenyomasok:
+ maga a haz egesz jo benyomast tett rank (lasd feljebb)
+ a tarsasag atlageletkora joval alacsonyabb volt a vartnal
+ osszeakadtunk nehany olyan ismerosunkkel, akiket mar ezer eve nem lattunk
+ nagyon jo hangulat volt (mi ebbol szemelyesen nem sokat ereztunk, mert mire hangulat lett volna, mi beajultunk, es hazamentunk. Hiaba na, oregszunk... De a tobbiek hajnalig tancoltak!)
+ rengeteg fiatal magyar csalad volt, kisgyerekekkel, akiket nem ismertunk eddig. Beni be is csajozott, es meg kell mondjam, hogy zsenge kora ellenere igen jo izlessel valasztott ki egy hasonlo koru (1 ev koruli) tunderi gondor kislanyt, es ot hajkuraszta. Hiaba na, apja fia! :o)

- a gulyas es langos sajnos nem volt az igazi... A beigli se... az almaspite allitolag jo volt, amibol viszont mi nem ettunk... :o)
- ugy volt meghirdetve, hogy hozd a sajat italod, de amikor az ember a sajat soret itta (nem mi nyilvan), akkor a bárosok rászoltak... (Korrigalas vegett lasd a kommenteket, ez utolag kiderult, hogy mi tudtuk rosszul, megsem ugy volt meghirdetve. De raszolni azert raszoltak az emberre!) ;o)

Osszessegeben tehat jol ereztuk magunkat, es bar nem hiszem, hogy torzsvendegekke valnank, azert lehet, hogy neha-neha elmegyunk majd egy-egy rendezvenyre. Leginkabb a tavolsag a gat, meg hat azert az is igaz, hogy orias buli ide vagy oda, mi azert csak a mar meglevo baratainkkal beszelgettunk, es alig-alig ismerkedtunk. Gyakorlatilag az egyetlen ismerkedes reszunkrol Marti volt, aki nemreg erkezett Brisbanebe egyedul szegenyke, es vele dumaltunk. (Marti aranyos, a blogjainkrol ismerjuk egymast kolcsonosen. :o)

Hat ezek vannak errefele... Ja, azota voltunk megint etteremben, a legkozelebbi ajanloban a Pane e Vino olasz ettermet fogjuk velemenyezni. :o) Tartsanak velunk, hamarosan jovunk! :o)

Ujabb ettermi ajanlo: Montezumas - mexikoi etterem: 8/10

Rekaval es Krisszel mar ezer eve nem talalkoztunk, es most elhataroztuk, hogy akarmilyen elfoglaltak is vagyunk mindannyian, osszehozunk valamit. A mult pentek estet jeloltuk meg kozosen, hogy aznap este elmegyunk vacsorazni valahova munka utan, es jol kidumaljuk magunkat.

Eredetileg a nemreg nyilt magyar etterembe szerettem volna menni Springwoodba, es eredetileg ugy volt, hogy Tib es Verocs is jonnek, de mivel Verocsnak leadasi hatarideje volt hetfon, igy ok lemondtak a dolgot. Reka nemregiben meselte, hogy milyen isteni finomat evett a Montezumas-ban, ugyhogy vegul kozos egyeztetes utan ugy dontottunk, hogy menjunk akkor oda. Mi meg sosem voltunk ebben az etteremlancban, pedig sok etterme van orszagszerte, de valahogy mindig tul draganak tunt nekunk kulsore, raadasul nem is sokat tudtunk a mexikoi etelekrol amugy sem, szoval valahogy nem vonzodtunk hozza. De most Rekaek kivancsiva tettek, ugyhogy orommel mentunk.

A taringai ettermet talaltuk a legkozelebbinek, igy odamentunk. Mi eleg koran odaertunk Balazzsal, igy aztan volt alkalmunk 'felmerni a terepet'.

Maga az etterem allati hangulatos, minden kis reszlete igazan mexikois. Az elso dolog, ami rogton feltunt, hogy nagyon gyerekbarat hely, nekunk is ajanlottak egybol etetoszeket, szinezot es szinesceruza keszletet, de nem volt velunk kiskoru. (Sajnos, mert amugy en nagyon szivesen rajzolgattam volna, amig Rekaekra vartunk, de vegul ellenalltam a kisertesnek. :o) A korulottunk ulo gyerekek kulon banasmodban reszesultek, (ennek megfeleloen eleg sok kisgyerekes csalad ment oda vacsorazni pentek este), de nem is rosszalkodtak, nem hangoskodtak, nagyon kellemes volt az egesz.

Az etlap is erdekes, leginkabb azert, mert minden spanyolul van rajta... Mar az eloetellel is bajban voltunk, hogy vajon "Queso Fundido"-t valasszunk-e vagy "Tostada"-t vagy mit. Vegul a "Combination Dip" mellett dontottunk, mert azt legalabb ertettuk... Biztunk benne, hogy majd Rekaek fognak tudni segiteni az etlap ertelmezeseben, de ok is ugyanannyira ertettek a dolgot kabe, mint mi... Vegul aztan nagyjabol talalomra kivalasztottunk egy-egy foetelt, es egyikonk sem csalodott szerintem, nagyon finom eteleket kaptunk, es nagyon kiados adagokat. (Olyannyira kiadosakat, hogy az elozetes terveinkkel ellentetben a vegen mar nem birtunk rendelni egy mexikoi desszertet, amire pedig a kollegaim nagyon felhivtak a figyelmemet, amikor mondtam, hogy hova megyek aznap este, hogy azt ki ne hagyjam, mert nagyon finom! (Mexikoi datolya suti nevre hallgat a draga, legkozelebb azzal kezdunk!) :o)

Az ar is meglepo volt, mert a kivalo etterem hozzavaloi kozul minden megvolt a Montezumas-ban, csak a hozza illo arak nem, mert a varakozasokkal ellentetben kifejezetten olcso etteremnek minosul.

Osszesiteskent 8/10-re ertekeljuk, 1 pontot veszitett azert, mert egy kicsit talan eroteljesebb izeket vartam (bar lehet, hgoy ez csak a valasztasunkon mulott), es egyet azert is, mert maga a kornyeke az etteremnek es a kilatas nem olyan szep, hiszen a foutak menten van.

Szoval, osszessegeben csak ajanlani tudom mindenkinek egy laza barati vacsorara, nagyon jol ereztuk magunkat. (Kepeket nem csinaltunk, nem vittunk gepet, de a honlapjukon van fent nehany, es a menu is fent van!)

Kirandulasunk a Great Ocean Roadra es Melbourne-be

Mar regota terveztuk, hogy ellatogatunk Melbourne-be, foleg most, hogy a pici keresztlanykank (Borcsi) odakoltozott a szuleivel (Anett+Tibor). Mar januarban lefoglaltuk a jegyet, es nagyjabol megterveztuk az utat, hogy Melbourne mellett szeretnenk nehany napot eltolteni a Great Ocean Road-on (G.O. Rd), azaz a Nagy Tengeri Uton. (Ez egy kb. 300 km-es utszakasz Melbourne-tol nyugatra, az ocean menten (ertelemszeruen).

Odafele Jetstar-ral mentunk (itteni fapados), es az Avalon repterre erkeztunk, ami jo messze volt mindentol, de onnan bereltuk a kocsit, igy aztan rugalmasak voltunk. Kedden este (vagy inkabb ejjel) erkeztunk meg Anettekhez, Borcsi mar aludt addigra, ugyhogy a felnottekkel beszelgettunk kicsit, aztan masnap elindultunk harom napra a G.O. Rd-ra. Elotte mar hallottuk, hogy istentelen hideg szelek fujnak arra, hiszen a deli sarki szel zavartalanul erkezik oda es fujja szet az ember fejet. Ugyhogy jol felkeszultunk, az ut nagy reszeben ugy be voltunk oltozve, hogy Amundsen hozzank kepest kutya fule volt.

Elore foglaltunk szallast ket ejszakara, szepen elharmadolva az utat. Az elso napi programban nem sok minden volt, csak odaerni a szallasra :o), meg elotte atutazoban megnezegetni nehany szep kis halaszfalut. Lorne-ban ebedeltunk, ezt mondjak a G.O. Rd kozpontjanak (pedig mindjart az elso harmadban van, bazi messze a fo vonzerotol, a 12 apostoltol).

Az elso ejszakai szallasunk fantasztikus volt! A neten talaltam oket, a wotif.com-on keresztul foglaltam, no extra, de istenien sikerult a valasztas! Egy kis bed & breakfast hely a hegyoldalban, sajat kis gyumolcsos kerttel, ezzel-azzal, romantikus hangulattal, kandalloval. A tulaj, egy fiatal angol srac a felesegevel es harom pici gyerekkel teaval-kaveval fogadott minket. Mikozben iszogattuk a teankat a kandallo elott, elojott a csalad is, es beszelgettunk veluk kicsit. Kiderult, hogy 6 eve nyitottak a vendeghazat, ok maguk is ott laknak, Londonbol koltoztek ide, a srac bankár volt, a lany pedig irónõ, mesekonyveket es verseket ir, 'veletlenul' volt is egy kotet a nappaliban, bele is olvastam. De lefekves elott inkabb a vendegkonyvet olvastam vegig, mert hihetetlen volt, hogy mennyi helyrol jottek oda az emberek, az isten hata moge, egy kis vendeghazba a hegyoldalba. Mindenki kisebb regenyt irt a vendegkonyvbe, ugyhogy tenyleg erdekes volt olvasgatni a bejegyzeseket.

Estefele bejott a srac, es mondta, hogy a mai menu eloetelnek sargadinnye procioutto-val, aztan stake krumplipurevel es piritott zoldsegekkel, desszertnek pedig datolyas suti lesz karamellszosszal. Mondtuk oke. :o) Aztan nem sokkal kesobb fel is szolgaltak az isteni vacsorat, gyertyafenyben, a kandallo elott, meg minden ahogy kell. Komolyan mondom, ez volt a legfinomabb vacsora az egesz ut alatt, pedig kesobb kiprobaltunk meg nehany ettermet!

Kozben keso estig beszelgettunk a masik szallovendeg parral, akik egy idosebb angol hazaspar voltak, akik szinten ott laknak a Great Ocean Road menten, csak eljottek ide pihenni. :o) Nagyon aranyosak voltak, es meg is allapitottuk Balazzsal, hogy ez a legjobb fajta szallas lehetoseg, mert nagyon csaladias az egesz, az ember megismerkedik masokkal is, egesz este beszelget a kandallo elott, se teve, se telefon, térero se volt, nem is nagyon hianyzott. A legtokeletesebb beke es nyugalom honolt a hegyen.

Annyira megtetszett nekunk ez az eletforma, hogy egybol azon kezdtunk agyalni, hogy nekunk is kellene nyitnunk egy ilyen kis vendeghazat, valahol nalunk Montville kornyeken, es napkozben dolgozhatnank a neten keresztul, 'unalmunkban' meg ellatnank a vendegeket, amikor vannak. En mar azt is kitalaltam, hogy lesznek allataink is, 3 tehen, 3 barany es ketto kecske. Es akkor amikor epp 'nincs mit csinalnom', akkor csinalok majd hazi turot, sajtot, vajat, ilyesmiket. Ezekkel a gondolatokkal ringattuk magunkat alomba, ami mondjuk a friss hegyi levegotol amugy is mondjuk 2 perc alatt kovetkezett be.

Reggel baranybegetesre es tehenbogesre ebredtunk, kiraly volt. :o) Aztan hoztak az isteni reggelit, minekutana estig nem is birtunk enni semmit, ugy jollaktunk.

Reggeli utan aztan irany a 12 apostol. Mikor elbucsuztunk Martintol es a csaladjatol, valamint a frissen szerzett angol baratainktol, mindketten ajanlottak egy-ket helyet, amit erdemes megneznunk a 12 apostolon kivul is. Meg is fogadtuk a tanacsokat, igy keveredtunk az Otway Nemzeti Parkba a treetop walk-ra, ami egy bazi hosszu 'setany' a fak tetejen epitve, jo 30-40 meter magasan az esoerdoben. Gyonyoru volt, bar szetfagytunk, de kar lett volna kihagyni. Megneztuk az apostolokat is, bar mar csak 9 all beloluk, a legutobbi asszem tavaly vagy azelott omlott ossze. Az egesz latogato kozpont nagyon szepen meg van csinalva, van rendes parkolo, meg minden.

Maga az ut is gyonyoru, akkor is, ha epp nincs semmi konkret latnivalo, de azert biztos ami biztos, minden 300 meteren van egy kilato, es az ember nem is tudja megallni, hogy ne nezzen ki mindegyiknel. Igy aztan a masodik napra tervezett 70 kilometert egy teljes nap alatt tudtuk megtenni... Az apostolok utan Port Campbell-ben vacsorara ettunk egy fish&chipset, ami borzaszto volt, almomban ne jojjon elo. Ez foleg azert szegyen, mert Port Campbell egy igen latogatott halaszfalu, es ha valamit jol kellene tudniuk csinalni, akkor az a sult hal...

A masodik ejszakai szallasunkra mar sotetben erkeztunk, ez is egy szep kis hazban volt, ugyanilyen csaladi fogado (bed & breakfast), gyonyoru szoba, meg gyonyorubb furdoszoba, a tulaj hazaspar nem sokkal megerkezesunk utan elkoszont, hogy ok most bemennek a varosba vacsorazni, de mi csak erezzuk jol magunkat. :o) Mi nem voltunk mar ehesek, ugyhogy otthon maradtunk, es megint csak beszedbe elegyedtunk a masik ott alvo parral, akik ezuttal egy kaliforniai kozepkoru hazaspar volt, akiknek a fia hivatasos bábos, es epp Melbourne-ben lep fel, arra jottek. Egesz hosszan beszelgettunk veluk, ok borozgattak, mi mandulat ragcsaltunk, es kozben megtargyaltuk a vilag folyasat. A Nagy Korallzatonytol eljutottunk a globalis felmelegedes problemajahoz, amikor is kiderult, hogy a ficko atomfizikus, a csajszi pedig beszedterapeuta, ugyhogy innentol belemerultunk mindenfele Csernobilos tortenetbe, meg mindenbe, nagyon erdekes este volt.

Masnap viszonylag koran indultunk (bar az egesz nyaralas alatt atlagosan mindennap 10-12 orakat aludtunk!), es elmentunk a Great Ocean Road vegeig, Port Fairybe, egy ujabb festoi kis halaszfaluba. Aztan indultunk is rogton Sovereign Hill-be, ami pedig egy regi aranybanyasz falu, de megoriztek a regi kulsejet, es olyan skanzen-felet tartanak benne, de nagyon-nagyon elo az egesz, tele van korabeli kosztumokben setalgato 'lakókkal', van kádár, gyogyszeresz, postamester, vannak allatok, lovaskocsi, pekseg, mindenfele, amit csak el tud kepzelni az ember. Es persze van aranybanya is, lehet is keresgelni aranyat, adnak hozza 'felszerelest'. En is megprobaltam megcsinalni a szerencsemet, de nem talaltam egy fikarsznyi aranyat se. :o( Ugyhogy muszaj lesz tovabb dolgoznunk. :o( Nem is tudom leirni igazan, nem tudom erzekeltetni, hogy milyen nagyszeru hangulata volt ennek a kis helynek, a fenykepek talan jobban visszaadjak. (Nem is kicsi hely, 60ha-nyi terulet!)

(Utkozben lattunk egy tok jo hegyet: Elefant hegy. Tenyleg elefant alakja van, valojaban egy mar nem mukodo vulkan, es fel lehet menni a tetejere es benezni a kraterbe. Nekunk sajnos nem volt erre idonk most, de legkozelebb mindenkepp beiktatjuk a programba!)

Aztan mentunk haza vissza Melbourne-be, Anettek mar vartak, isteni rakottkrumplival es csokis-meggyes pudinggal. Jatszogattunk kicsit Borcsival elalvas elott, hatalmasat nott, miota utoljara lattuk, mar sokmindent tud, jopofan feloldalasan kuszik, vicces arcokat vag es vicces fekvesi poziciokat vesz fel. :o) Nem alszik nagyon jol, de lelkesen eszik mindent es sokat mosolyog. Jo kislany. :o)

Szombaton bementunk Melbourne-be, hogy megis csak megnezzuk mar a varost is. :o) Diohejban a kovetkezok voltak a benyomasaink:

+ nagyon europai hangulatu

+ gyonyoruek az epuletek, igenyesek a parkok

+ kivalo boltok mindenfele

+ oriasi kinalat cipobol-ruhabol-mindenbol

+ olasz es gorog delik mindenfele (kinaiak is, de az van nalunk is)

+ az utak minosege kivalo

+ villamos is van

+ igazi oszies ido es taj van ilyenkor, ezt hianyolom nalunk

- eleg koszosnak, szemetesnek talaltuk Brisbane-hez kepest

- az emberek se annyira baratsagosak, mint nalunk, turelmetlenek is

- a belvaros gyonyoru, de a suburbok nem igazan vonzoak

- az uthalozat es az utjelzesek siralmasak

- rengetegen dohanyoznak, es nem is tiltjak szinte sehol (ettermekben sem!)

- nagyon zsufolt varos (nekunk), szinte mindenutt tomeg volt

- draga

Aznap este bejottek a varosba Anett es Tibor is, es meghivtak minket vacsorazni a Lygon st-re, ahol bazi hosszan olasz ettermek sorakoznak az utcan, nagyon hangulatos! Ahogy setal az ember, ezek az igazi klasszikus olasz figurak folyamatosan invitaljak be az ettermukbe, igernek fut-fat, bort, mindent. :o) Valasztottunk is egyet, eleg sokat kellett varni, de vegul finom volt a vacsi itt is.

Vasarnap pedig a Dandenong hegysegbe mentunk kirandulni kettesben, csodalatos kornyek az is. Gyonyoru oszi szinek, tajak, le voltam nyugozve. Egy parkban kotottunk ki a hegy tetejen, ahonnan a Puffing Billy nevu békebeli gozos hozza-viszi az utasokat erre-arra. :o) Fel is szalltunk ra, es mentunk nehany megallot oda-vissza, hangulatos utazas ez is. Aztan megebedeltunk ott a parkban, uldogeltunk kicsit, aztan ugy terveztuk, hogy este elmegyunk Phillip Island-re es megnezzuk a pingvineket, akik minden este kijonnek a szigetre. Utkozben meg beszaladtunk meglatogatni Balazs itt elo unokatesojat es a csaladjat, aztan szaladtunk Phillip Islandre, ami egy jo 130 km delre Melbourne-tol. Itt ert minket az elso igazi csalodas, ugyanis amikor odaertunk - ertsd: levezettunk az uttalan utakon a szigetre - akkor a bejaratnal visszaforditottak, hogy sajnos megtelt, jojjunk legkozelebb. :o( Azt gondoltuk - meg a masik 100 autos is, akiket szinten visszaforditottak - hogy szolhattak volna mondjuk 50 km-rel korabban is, amikor az ember lehajt a szigethez, ki lehetett volna tenni egy tablat, vagy egy ekkora latvanyossaghoz mar meg lehetett volna szervezni egy olyan elektromos jelzot is, amit a parkolohazakban szoktak hasznalni, ami jelzi, ha mar megtelt. Ez eleg nagy csalodas volt, ugyhogy vegso elkeseredesunkben kimentunk a pingvines hely melletti obolbe, hatha legalabb nehany pingvinke elteved es a szomszedos obolbe jon ki, de persze egyaltalan nem tevedt el egy sem. :o( Az idovel pedig szerencsenk volt, mert elotte mondtak, hogy olyan hideg van arra, hogy tegyunk be annyi pokrocot a kocsiba, amennyi csak befer, plusz meg kettot. :o) (Mert ugye a deli sarkrol kozvetlenul jon oda a jeges szel). De szerencsenk volt, eszaki szel volt, ami nem volt veszes. Viszont pingvint azt nem lattunk. :o(

Hetfon pedig mar sajnos veget ert a nyaralas, indultunk vissza Brisbane-be. Anettek isteni igazi magyaros bucsuebedet keszitettek, rantott husit ettunk krumplipurevel, meg rantott karfiolt, patisszont, nyami volt nagyon. Igazabol nem volt nagyon alkalmunk sokat beszelgetni veluk, mert altalaban reggel mentunk, este jottunk. Minden reggel finom reggelit kaptunk es tejeskavet (nem is tudom, hogy fogok most ivsszaszokni a normalis eletbe, ahol nincs se reggeli, se tejeskave :o(, aztan elindultunk, es csak este jottunk haza. Ugyhogy ezen az utolso delelotton nem mentunk sehova, csak beszelgettunk Tiborral, Anettal, Marikaval (Tibor anyuja) es Borcsival jatszottunk. (Meg is etettem, brokkolival, nagyon szerette! Az elso fintorok utan...) :o)

Ma pedig mar itthon vagyunk, vissza a hetkoznapokba. Mit mondjak, nem nagyon jo... A nyaralas jobban tetszett... Most mar csak ki kell talalni, hogy mikor es hova megyunk legkozelebb... :o)

Kepek itt, a szokasos helyen. :o) (Nem sikerul most tobb kepet toltenem ide a blogra valamiert, de az albumban fent van mind.)

Éttermi review I.: Spirit House in Yandina - 7/10

Most unnepeltuk a hetedik hazassagi evfordulonkat. Ugyhogy a nehezen mar tul vagyunk. :o) Unneples gyanant az ausztral korokben nagyon hires es kozkedvelt Spirit House-ba szerettunk volna menni, ahol egyszer jartunk mar ‘átutazóban’, azaz ugy, hogy Sydneybol erkezett baratainknak probaltuk annak idejen megmutatni a Sunshine Coastot, de mi magunk is csak nehany hete laktunk ott, ugyhogy kicsit eltevedtunk, es ez az etterem volt az egyetlen epulet a kornyeken, az uttol nem messze, esoerdovel ovezve, ugyhogy oda mentunk be utbaigazitast kerni. Engem rogton megragadott a kornyezet, es el is hataroztuk meg akkor, hogy egyszer eljovunk ide vacsorazni. Es hat most jott el ennek az ideje.


Azt mar korabban is tudtam, (ismerosoktol, kollegaktol), hogy a hely igen nepszeru, fozo-iskolakat is tart, amik 6 honapra elore tele vannak, ugyhogy gondoltam, elorelato leszek, es egy honappal elotte probaltam asztalt foglalni most szombatra. Mondanom sem kell, hogy nem volt szabad asztaluk… Mondtak, hgoy pentek estere van meg ket asztal, ha esetleg erdekel, ugyhogy lecsaptunk gyorsan arra, es el is mentunk most penteken.

A kornyezetben nem csalodtunk, gyonyoru volt a kert, a to, maga az epulet, az egesz, meseszep. Palmafak es faklyak mindenhol, bekak brekegnek, bogarak cirpegnek, meg minden, teljesen autentikus az egesz.

Az etlap maga egy kicsit csalodas volt annyibol, hogy osszesen kabe 6 fele etelbol lehet valasztani, es azokbol is legalabb 4 valamilyen tengeri herkentyu. (Ami a tengeri-herkentyu-szeretoknek jo hir lehet, de mi mondjuk nem rajongunk erte…) Vegul azert sikerult valasztanunk, eloetelnek en mango & kacsa salatat ettem, Balazs pedig egy bazi jol kinezo tojas haloba csomagolt chillis csirket. Aztan foetelnek en chillis-mogyoros csirkemellet ettem avocado salataval meg papaya csatnival, Balazs pedig szilvaszoszos malacot, de a felenel csereltunk, hogy mindketten megkostoljunk mindent. :o) (Képek itt.)

Nagyon izletes volt minden, de mindenben coriander volt, amire azt gondoljuk, hogy talan allergiasak vagyunk, vagy legalabbis tutira nem szeretjuk… Valami olyan erzest okoz, mint amikor az ember egy nagyon eros mentolos ragot vesz a szajaba, es elzsibbad tole az egesz szaja. Na pont ez tortent minden egyes falattal. :o( De a koriandert leszamitva nagyon izletes es illatos es csabito volt minden. A kiszolgalas, a hely, a talalas, a zene, a hangulat, semmi nem hagyott kivanni valot maga utan, minden isteni volt.

Ami lefele huzta az elmenyt egy kicsit, az az, hogy az etterem egy kicsit messze van, Yandinaban, ami tolunk egy jo ora kocsival. A vacsora utan este 10-kor egy orat vezetgetni haza az esoben nem volt nagyon tok allat. (En mondjuk siman vegig aludtam az utat, de szegeny Balazst nagyon sajnaltam. Almomban.)

Éttermi review II.: Edge – Montville – 9/10

Vasarnap – amikorra az evfordulonk valojaban esett – elmentunk kirandulni Montville-be. A tavalyi evfordulonkat is ott unnepeltuk, gyonyoru az a kis falu. Setalgattunk, majd beultunk ebedelni ugyanabba az etterembe, ahova tavaly is (Edge), innen gyonyoru kilatas nyilik a hegyekre, isteni a levego, es az etel sem elhanyagolhato! (Az egyetlen pontvesztes azert jart, hogy a kulso asztalok es szekek muanyagok. Ettol eltekintve minden mas tokeletes.)

Ismet adtunk az izlelobimboinknak, ezuttal piritott panini kenyeret ettunk csicseriborsos es bazsalikomos martogatossal eloetelnek, aztan Balazs grillezett kardhalat evett mango szosszal, salataval es kipfler krumplival, en pedig csirkemellet valami erdekes szosszal aminek elfelejtettem a nevet es piritott edesburgonyaval, gyomberrel meg salataval.

Desszertnek fehercsokis-malnas, es macadamdios-ananaszos macaroon tortat ettunk, nyamm. Ez volt az elso olyan alkalom, amikor ausztral etteremben nem a klasszikus csokitortak, meg cheesecake-ek voltak, hanem igazi europai jellegu tortak, alig birtunk valasztani a sok finomsagbol! (Eredetileg ugy terveztem, hogy vasarnap ebedre ujhazy tyukhuslevest fozok, es aszaltszilvaval toltott csirkemellet, ahogy az eskuvonkon is volt, de aztan Balazs meglepett az ettermes otlettel, amit persze kis tiltakozas utan elfogadtam. :o))) Ugyhogy gourmet szempontbol nagyon gyumolcsozo hetvegenk volt, jobbnal jobb dolgokhoz volt szerencsenk. Mar csak az van hatra, hogy otthon megprobaljuk reprodukalni a dolgokat. Koriander nelkul. :o)

További képek itt.

Tanácsos lettem. Jótanácsos. :o)

Az uuuugy volt, hogy amikor tavaly januarban folvettek ide a miniszteriumba, akkor ez a web publisher allas egy teljesen uj pozicio volt, es nem nagyon tudta pontosan senki, hogy mi is tartozik majd a munkakorbe, illetve hogy mi mindent lehet elvarni vagy raterhelni egy web publisherre. Aztan amikor elkezdtem dolgozni rendesen, akkor boven volt idom belefolyni mindenfele projektekbe, ebbe-abba, es egy csomo olyan dolgot csinaltam rendszeresen, ami nem volt benne az eredeti munkakoromben. Szerencsere ezt a fonokok is eszrevettek, es elkezdtek pedzegetni, hogy bizony at kellene soroltatni ezt a munkat egy magasabb besorolasba. Ez volt legeloszor kb majusban, aztan az igergetes komolyabbra fordult augusztus tajan. Azota vartam. Egyszer mar ‘tutira’ igertek novemberre, aztan januarra, aztan marciusra, es mar ott tartottam, hgoy le vannak tojva az igergeteseikkel, es mar el is kezdtem mas miniszteriumokban jelentkezni nehany allasra, de most vegul is most hetfotol hivatalosan is atsoroltak ket kategoriaval feljebb. Juheeeej! Ezzel egyutt viszont egy csomo olyat is betettek a munkakori leirasomba, amit nem csinaltam eddig, de erdekelt, es mar regota szerettem volna csinalni: a torvenyalkotas. Kisebb reszem mar eddig is volt benne, de leginkabb csak a jovahagyasi stadiumba folytam bele, magaba az alkotas folyamataba csak elvetve. Mostantol viszont ez maskepp lesz. :o)

Most az elsodleges munkam a torvenyalkotas, es ‘mellesleg’ kell csinalnom a publikalasokat. (Eddig ez pont forditva volt.) Amikor bejelentette az igazgato az eloleptetest, a kollegam egybol megdobott az elso onallo torvenyhozos munkammal (nem sokat szaroznak a melyvizbe dobassal...), es tok erdekes egyelore. :) Ebben arrol kell konzultalni, hogy azokat a kepzomuveszeti dolgokat, amiket csinalnak a bortonlakok (tobbnyire rajzok, festmenyek es szobrok), milyen feltetelek mellett es hogy lehet ertekesiteni. Van egy csomo kiallitasuk is, meg minden, es ajandekba is adhatjak, meg felajanlhatjak jotekony celokra, meg versenyekre is nevezhetik oket, meg ilyenek, de penzt nem csinalhatnak belole semmikepp. Ha penzt kapnak/nyernek, akkor azt a borton tovabbi rajzeszkozok vasarlasara kell, hogy forditsa. :) Meg ilyenek. Ehhez konzultalni kellett nehany figuraval (jogaszok, ilyen-olyan szakertok, stb.), es ezeknek alapjan kellett megirni a javaslatot. Mara keszultem el vele teljesen, es atkuldtem a fonoknek jovahagyasra, meg nem szolt semmit. Kivancsi vagyok, mennyire voltam bena. 16 oldal lett. :)

A kovetkezo munkam a kutyas kommando szabalyozasa, de az csapatmunka lesz, mert az nagyon hosszu anyag, mar megkaptuk ra az elso beadvanyokat, het kozepen kezdjuk rajta a konzultaciokat. Jipi. :) Egyelroe erdekesnek talalom. Aztan konnyen lehet, hogy nehany honap mulva a hatam kozepere kivanom az egeszet, es a fejem verem a falba, hgoy felaldoztam a jo kis nyugis elvezetes webes munkamat. (De majd ilyenkor mindig az extra penzre gondolok, es akkor az majd hatha megvigasztal. :o)

Kozben Balazsnak volt egy kis gondja a terdevel, amirol majd o fog irni bovebben, remelem. (Majd nyustolom kicsit.) :o) De most mar minden rendben van nagyjabol, ugy nez ki.

Kajailag egy csomo erdekeset sutottunk-foztunk mostanaban, de most nem tudom leirni, mert szaladok a vonathoz. Jo hetveget mindenkinek!

Brisbane motorshow 2007

Nemreg olvastam egy cikket a CityNews-ban (Ingyenes hetilap Brisbane belvarosaban, olyasmi, mint mondjuk a Metro otthon), hogy valamelyik ceg felmerest keszitett az ausztral lakossag koreben arrol, hogy vajon melyik a legizgalmasabb/legunalmasabb varos Ausztraliaban a szorakozasi lehetosegeket meg ilyesmiket tekintve. Nem emlekszem egeszen pontosan az eredmenyekre, de orszagos szinten Brisbane a harmadik legizgalmasabb varosnak bizonyult (Melbourne es Sydney utan), viszont a brisbane-iek erdekes modon Brisbane-t valasztottak a legunalmasabbnak... (Ez mondjuk kicsit olyan, hogy a szomszed noje mindig zoldebb, es nyilvan mindig a masik varos az izgalmas, nem az, ahol eppen lakik az ember), de a felmerest keszito ceg nagyon megleponek tartotta az eredmenyt, hiszen peldaul meg a canberraiak (ami TENYLEG nagyon unalmas varos, nincs ott semmi szinte, csak a kozigazgatas), szoval meg ok is viszonylag izgalmasnak talaltak a sajat varosukat. Az itteniek meg - a fantasztikus Gold es Sunshine Coast, az osszes témapark, nemzeti parkok, esoerdok, minden lótúrók - ellenere Brisbane-t unalmasnak talaltak... A felmerest keszito ceg jobban utanajart a dolgoknak, es kiderult, hogy azert gondoljak igy az emberek (fokent fiatalok), mert itt minden bezar legkesobb 7 korul, az utolso mozieloadas este 9.30-kor kezdodik, es bar ketsegtelen, hogy nappal vegtelen a szorakozasi lehetosegek sora, ez az est leszalltaval gyakorlatilag szinte nullara korlatozodik. Szoval ez a bajuk. (Nekunk ez eddig nem tunt fel, mi mondjuk altalban 9.30-ra mar siman alszunk, szoval nem hianyoltuk az ejszakai programokat...)

Mindenesetre az eredmenyeken felbuzdulva a varos vezetese most tenni probal ez ellen, es felulvizsgalja a lehetosegeket. Nem tudom, hogy ennek koszonheto-e esetleg, de peldaul a Brisbane Motorshow (autokiallitas) egesz heten este 10-ig volt nyitva, ami azert nem nagyon jellemzo a kiallitasokra.) Ennek oromere pentek este munka utan ki is mentunk Poszaekkal meg Zoliekkal, hogy megnezzuk, hogy mit is ajanlanak iden az autogyartok. (A fiuk mar tavaly is voltak, akkor mi lanyok otthon maradtunk Melieknel Szex es New Yorkot nezni meg dumalni, de iden mentunk mi is, nehogy mar kimaradjunk a jobol.) :o)

A show egesz jo volt, egy csomo tok jo autot lattunk ugy 300ezer dollar korul :o), de azert voltak 'normalis' autok is, elerheto kategoriaban. Mindannyian valasztottunk is nehanyat, plusz begyujtottunk nehany katalogust (tenyleg csak nehanyat, mert a regi BNV-s prospektus gyujtos emlekeinket felidezve elhataroztuk, hogy csakis a legszuksegesebbeket gyujtjuk be. Igy tettunk szert peldaul Saab-os jegyzetfuzetre, mazdas tic-tac-ra, es szinten mazdas jojóra. Ezeket igazan sorolhatjuk a legszuksegesebbek koze! :o)

Mi Balazzsal mar korabban elhataroztuk, hogy a kovetkezo autonk egy Toyota Tarago lesz, ami egy 7 szemelyes egyteru jargany, nekem nagyon tetszik, tok jo kocsi. Persze meg nem mostanaban kell, de ha gyerekeink lesznek, akkor mindenkeppen praktikus lesz. Na, most megneztuk a kiallitason a 2007-es modellt, es hat HUUUUUUUU. Hat az elozo modell is tok allat volt, de ez az uj!!!! Juhuuu! Annyira modern es luxus, hogy csak na. :o) Borulesek, labtarto az ulesekhez, minden allithato, elektronikus, elol-hatul napfenyteto, teljesen vizszintesbe dontheto ulesek, egy gombnyomasra atvarialhatoak az ulesek csomagtartova, meg minden!!! Nagyon odavoltam erte, eddig is nagyon tetszett ez az auto, de most mar tuti, hogy erre gyurok!!! :o)))) Az a baj, hogy nyilvan nem olcso jargany, még nincs is meg az ara (majd csak aprilisban kerul piacra), es olyan 70ezer dollar korul lesz. :o((( Hat ez persze korant sem a mi penztarcankhoz van szabva, ugyhogy a terv a kovetkezo: Iden kijon, valaki majd jol megveszi, mi meg majd megvesszuk hasznaltan felearon mondjuk 3 ev mulva. :o))) Amen.

Képek itt.

Keresztszulok lettunk!

Bizony-bizony. Egy óvatlan pillanatban egyszer csak keresztszulokke lettunk. :o) Anett es Tibor gyonyoru pici bogara (aka Borcsi) mostantol mar a mi pici keresztlanykank.

A keresztelo most vasarnap volt egy Sunnybank-i katolikus templomban, kepek itt.

Ugy volt, hogy a Kovacs csalad 3 napra erkezett hozzank Melbourne-bol, hogy itt tartsak a keresztelot Brisbane-ben. Mind nagyon szomorkodtunk, amikor Tiborek jo allast kapva lekoltoztek Melbourne-be novemberben, igy most nagy volt az orom, hogy megint lattuk oket! A kicsi hihetetlen sokat nott, fejlodott, okosodott (2 honaposan koltoztek el, most meg mar majdnem 5 honapos!) Sokat vigyorog, nem sokat alszik, es imad furodni!

Jo(?) keresztszulokhoz meltoan mar gondolkodtunk egy ideje, hogy mivel is lepjuk meg oket. Aztan annyira tanacstalannak bizonyultunk, hogy megkerdeztuk Anettet, hogy megis minek orulnenek. Szegeny mondott is egyet (plafonrol csungos, szélfútta fa allatkak madzagon), de ilyet a fold hatarol se tudtam elokeriteni, igy kenytelen voltam megis sajat otletekre hagyatkozni. (Itt kell megjegyeznem, hogy Balazs egy ponton bepróbálkozott azzal az otlettel, hogy mi lenne, ha egy MP3 lejatszót vennénk a kicsinek, es o vigyazna ra, amig Borka 18 eves nem lesz… No comment.)

Csutortokon teljes ketsegbeesesben elmentunk Balazzsal vasarolni Borikanak. Hat meg kell mondjam, hogy – a varakozasokkal ellentetben - NAGGGGGYON elveztuk, es most aztan mar tenyleg alig varjuk, hogy sajat gyerkoc legyen, mert még ennyi kiraly cuccot, mint amit kapni lehet, hihetetlen!!!! Egyik jobb volt, mint a masik! Mindenfele ketyerék, jatekok, bizgentyuk, minden mennyisegben! Egy laza ket oracskat elnyomogattuk a mindenfele jatekokat a jatekreszlegen, aztan nagy tanakodás után sikerult kiválasztanunk egy játék station szeru dolgot, ami egy kis sator szeruseg, de mindenfélévé át lehet alakitani: bujocskazo izévé, bábszinhazza, fekvo vacakka, jatszo szonyegge, szoval mindenfeleve tenyleg, teljes orulet. Aztan vannak rajta kis plüss figurak, mesekonyv darabkak, muanyag formak amiket be kell dugdosni mindenfele lyukakba, szoval tenyleg vegtelen moka. :o) Nagyon tetszett nekem, es remeltem, hogy majd jatszik velem Borika. :) Amikor kibontottuk, a felnottekbol is nagy izgalmat valtott ki, gyorsan osszeszereltuk, bele applikaltuk a kicsit a kozepebe, es feszulten figyeltuk, ahogy Borika eletre szolo baratsagot kot a kis sator oldalara ragasztott kismajommal es tarsaival. Nagyon aranyos volt. (Kozben Anett kuldott otthonrol kepeket, ahogy Borika magaeve teszi a satrat, mellekeltem, szerintem tetszik neki. :o)

Pentek este atmentunk Meliekhez, hogy talalkozhassanak Anettek mindenkivel, aki kivancsi volt rajuk, Meli szervezett egy nagy ossznepi kerti sutogetest. Borcsit betettuk a medencebe egy kis narancssarga uszogumiban, eleteben eloszor, de lathatoan nagyon tetszett neki es egyaltalan nem felt. (Nyilvan nagyon bator kis keresztlanyunk van, biztos tolunk orokolte. :o)

A sutogetes is isteni volt, finomakat ettunk, megneztuk az Australia Day tiszteletere rendezett tuzijatekot a tetorol, aztan Anettek hazamentek hozzank lefektetni a kicsit, mi meg maradtunk még kicsit uszkalni. Este 10-ig vadultunk a medenceben, allati jo volt, macskaztunk, krokodiloztunk, meg minden, es annyira mokas volt az egesz, hogy el is hataroztuk Balazzsal, hogy a kovetkezo nagy beruhazasunk az a medenceepites lesz, mert nagyon allat! :o)

Aztan szombaton csak szinyeltunk otthon, elmentunk Borcsival setalni a kornyeken, plusz Anettek elmentek meglatogatni nehany itteni ismerost. Vasarnapra volt aztan meghirdetve a keresztelo, ahova mar Zsuzsiek is tudtak jonni a kis Benivel (aki a mult heti talalkozasunk ota is hatalmasat nott es igazi kisfius formaja lett, Zsuzsi levagta a hajat is, tunderi, mosolygos gyerek, meg kell enni ot is minden alkalommal, amikor latjuk. Fel is teszek egy kepet, hat o Beni, a hodito. :o)

A keresztelo maga nekem (meg biztos a tobbieknek is) eleg csalodas volt, egyreszt azert, mert az elozetes varakozasokkal ellentetben csoportos keresztelo volt, tehat rajtunk kivul meg masik harom babat kereszteltek. Ez meg nem lett volna tul nagy baj, de a papbol egy arva szot nem hallottunk, meg szerencse, hogy elotte kiosztottak a szoveget, hogy mikor mit kell mondani, mert amugy fogalmunk nem lett volna az egeszrol. Aztan az is nagyon erdekes volt, hogy a keresztszuloknek elvileg semmi szerepuk nem volt. Meg a keresztviz ala is a szulok tartottak a babat. Pedig ketszer is megkerdeztuk, hogy biztos-e, hogy igy kell, de igy kellett. Erdekes... Nem volt szemelyes az egesz egyaltalan, nem volt se utana se elotte semmi ott a templomban, kiosztottak a keresztleveleket, aztan sanyi.

Nagy varakozas elozte meg a ket kicsi (Beni + Bori) talalkozasat, mert a legutobbi talalkozasuk alkalmaval (ket honappal ezelott) bimbozo szerelem korai jeleit veltuk felfedezni mi felnottek, es most kivancsian vartuk a folytatast. Beni is tunderi volt az egesz keresztelo alatt, nezegette Borikat, odaadta neki a nyalogatos kutyajat is jatszani, es egyszer megsimogatni is megprobalta. Szoval nincs mese, ez a szerelem az egben kottetett. :o)

A keresztelo utan elmentunk a vendegekkel egy kavezoba, es ott beszelgettunk meg egy kicsit a ceremonia utan, aztan sajnos Anetteknak indulni is kellett a repulohoz, ugyhogy kivittuk oket Meliekkel egyutt. A gep kesett kicsit, de Borcsi nagyon jol birta, sot a repulon nagy sikert aratott a stewardessek koreben, egymas kezebol kapkodtak a gyereket. :o) (Mondjuk meg tudom erteni, mert tenyleg nagyon ari. :o)

Tovabbi kepek itt a 'Keresztelo' galeriaban.

Elet a FlightCentre-nel

Vegre szakitottam egy kis idot hogy en is irjak kicsit a blogra. Szoval hogy megy a munka? Azt mondhatom hogy egesz jol. Sikerult egy kis fizetes emelest kieroszakolnom igy vegre immar 4 ev utan normalis eletmodra valtunk. Mi az hogy normalis eletmod? Hat egyszeruen csak annyi, hogy egy munkaban dolgozunk 8-5-ig es semmi hetvegi munka es mindemellett nem kell nelkulozni. Mondjuk gazdagok meg nem leszunk, de legalabb vegre vannak kozos esteink Lillaval.

Tehat az elet a cegnel azt kell mondjam, hogy jo. Azt mar irtam, hogy szabadsagom elott atszerveztek az osztalyt es uj csoportba raktak uj fonokkel. Ez kicsit kellemetlen volt, de vegul is ez az uj fonok intezte el a fizetesemelest, szoval nem is olyan rossz.

Januar eleje ota beindult az "Office prank", amit amolyan irodai szivataskent lehet leforditani. Otthon nem volt ilyenben reszem, ezert pontosan nem is tudom, hogy hogy hivjak.

A lenyeg hogy egymast vicceljuk meg a kollegakkal lepten nyomon.

Az egesz ugy kezdodott hogy a fonokom nem dolgozott karacsony es ujev kozott, es mikor elment, rankhagyta hogy mire visszajon, nem akar latni egyetlen egy karacsonyi dekoraciot sem az irodaban. Mi jo gyerekek voltunk, szepen mindent elpakoltunk az asztalunkrol es a fonok asztalat kicsit kidekoraltuk.

Azt hiszem jot nevetett a fonok, sajnos nem lattuk, mert 6 orakor kezdett dolgozni, mondvan hogy be akarja hozni a lemaradast es 8-ra mar ugy akarja folytatni a napot, mintha csak ket napja dolgozott volna utoljara. Azt hiszem 8-ra epp befejezte a csomagolast :-)

(1:0 )

A visszavagora az egyik srac egyhetes szabadsagrol valo visszaerkezesekor kerult sor.

A fonok kitalalta hogy gyumolcskocsonyaba rejti a srac egeret. Az elso probalkozas sajnos sikertelen volt (zold eger) Ezert hetvegen hazifeladatot csinalt a fonok.

Hetfore kesz volt a mu. (1:1)

Szoval igy telnek az unalmas napjaink. Ime nehany izelito a kollegakat eddig sikeresen megnevetteto viccekrol:

- Muanyag kulacs szaja befedese munyag foliaval a kupak alatt.

- Telefon zsinor osszecsomozasa a kagylo tove es a keszulek tovenel. Eredmeny: viccesen himbalodzo telefonkeszulek a nyakban, majd gyors asztalra fekves.

Azt hiszem hetfon en leszek a soros, mert a fent emlitett vicceknek ertelmi szerzoje leven nem sikerult tul nagy nepszeruseget szerezni. Bar tobbiek jot nevettek az otleteimen. Remelem nem rejtenek tul sok rajzszoget a szekem parnajaba. :-)

Vizkorlátozás, szabályok, Brisbane

Nem tudom, irtam-e mar errol, de most mindenesetre irok.

4-es szintu vizkorlatozas van nalunk ervenyben most mar talan egy eve. Mondjuk amiota mi itt vagyunk Queenslandben (2004 oktobere ota) me gsosem ment 2-es szintu ala. Eleg gaz. A 4-es szint abbol all, hogy csak vodorbol lehet locsolni, es abbol is csak bizonyos napokon es bizonyos napszakokban, hazszam szerint. Mi peldaul csak kedden-csutortokon-szombaton locsolhatunk, akkor is csak reggel 4 es 8 kozott, valamint este 4 es 8 kozott, es csak vodorbol. (A slag es az ontozorendszer tiltott.)

Ez tobb dolog miatt is problemat okoz. Egyreszt azert, mert igy, hogy a kertet nem lehet locsolni, igy a fu kiszaradt, vagy legjobb esetben is besargult mindenhol, es semmi sem olyan szep dus es zold mostansag, ahogy azt az ember egy tropusi-szuptropusi varoskatol elvarna. De ez a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy azt mondjak, hogy a varos ivoviz keszlete mar csak 2 evre elegendo. (Mivel azonban nem latom az allam vezetoit eszeveszetten megoldast keresni-talalni, ezert azt gondolom, hogy azert szomjan nem fogunk halni, majd biztos megszánnak minket a kornyezo allamok, vagy valami…)

Persze beszelnek uj duzzaszto gatak epiteserol (ami meg nyilvan oriasi ellenallasba utkozik a kiszemelt teruleteken lakok reszerol). A mostani gat valahogy olyan szerencsetlen helyen van, hogy amikor ugy egyebkent napokig esik az eso, a gatat valahogy pont elkeruli, es oda nem esik egy csepp sem. A multkor tenyleg napokig szakadt, esett 17mm eso, ebbol kemeny 1mm jutott a duzzasztoba. Semmit nem szamitott. A baj az, hogy ha a dolgok nem javulnak semmit, akkor az idojaras elorejelzesek szerint semmi remenyunk nincs arra, hogy a vizkorlatozasnak vege lesz termeszetes uton. Igy aztan mindenfele egyeb modon probaljak ravenni az embereket a vizzel valo sporolasra.

Peldaul az uj hazakban kotelezove teszik, a regikben pedig fizet neked az allam, ha viztakarekos csapokat, zuhanyt, vecet vagy mosogepet vessel. Nagyon nyomatjak az esoviztartalyokat, azokra is igen komoly tamogatast adnak, ha vessel egyet. (Nalunk az osszes viztakarekos cucc megvan a hazban, es esoviztartalyt is vennenk, ha nem lenne meg a tamogatasokkal is igen draga, de raadasul a tartallyal az a nagyobb baj, hogy ha _nem esik eleget az eso_ (mert ez a fo baj), akkor mit érek a tartallyal?!?

Plusz mindenhol uton-utfelen reklamozzak, hogy ne zuhanyozz 5 percnel tovabb, ne furodj kadban, ne mosd az autodat, ne folyasd a vizet, stb… (Pedig mondjuk szerintem sokkal nagyobb hatasa lenne, ha inkabb a ipari hasznalatra figyelnenek, es nem arra, hogy 5 percet zuhanyozom-e vagy 6-ot…)

Na de az igazan erdekes az az, hogy az emberek betartjak ezeket a korlatozasokat! Mi elegge szabalytisztelo figurak vagyunk, de neha azert a szivem szakad meg a fuert, a novenyekert, es ugy meglocsolnam oket jol, rendesen, slaggal. (A fuvet ugye nem nagyon lehet vodorrel locsolgatni…) A kollegaim is mondogatjak, hogy vettek kis idomeroket a zuhanyba, amit csak be kell inditani, es 5 perc mulva jelez, es akkor gyorsan kijonnek a zuhanybol, meg hogy a kocsihoz vettek specko vizmentes tisztitot, meg ilyenek. Szoval nem keresgelik a kibujokat, nem locsoljak titokban a kerites mogott a kertet, es nem szarnak (bocsanat) nagy ivben a szabalyokra, hanem elfogadjak es betartjak oket. Hihetetlen. Ma peldaul a kaves bogremet mosogattam a konyhaban eros forro vizsugarral (hogy biztosan kijojjenek belole a kave bakteriumok :o), es az egyik csajszi viccesen oda is szolt, hogy “Nem pazarlod a vizet, ugye? Tudsz a vizhelyzetrol,ugye?” Nem volt banto egyaltalan, es kedvesen is mondta, de akkor is! Erdekesnek talalom.

Persze itt is vannak kivetelek (szerintem ezek nagyreszt bevandorlok), akik azert meg-megszegik a szabalyokat, de aztan hamar szembesulnek vagy a szomszedok/kollegak/baratok rosszallasaval, vagy pedig a hatosagok jonnek es jol megbuntetik az embert ezert-azert.

Ez a szabalyok betartasa dolog egyebkent nem csak a viz kerdesre ervenyes, hanem ugy altalaban mindenre. A fogyis parkolohelyeket valoban a fogyisoknak tartjak fent az autosok, a gyorspenztarakba tenyleg csak a 10 darabnal kevesebbet vevok allnak be, es tanulojegyet is csak a valoban tanulok probalnak venni. Eleve a vonatjegy… ellenor szinte egyaltalan nincs a vonaton (az elmult ket evben talan ketszer ha ellenoriztek), es le es felszallaskor se nagyon nezik, hgoy kinek van jegye, es hogy az pontosan hova is szol. Megsem volt egyik ellenorzes alkalmaval sem egyetlen egy utas sem, akinek ne lett volna ervenyes jegye, es nem is latunk soha senkit, aki csak ugy fel akarna logni a buszra, jegy nelkul. A zebran is rogton atengednek, mar akkor megallnak, amikor meg csak kozelitesz a zebra fele a jardan. (Ez kicsit veszelyes is volt, mikor otthon voltunk most szeptemberben, mert annyira hozzasoktunk mar ehhez az elozekenyseghez, hogy otthon a zebran szinte szet se neztem. Hiba volt… (Mondjuk az se sokat segitett, hogy amikor meg szetneztem, akkor meg a rossz iranyba…)

NA most viszont a nagy iras kozepette teljesen elfelejtettem, hogy miert is irtam ezt az egeszet, es mit is akartam kihozni belole… Mindenesetre bent hagyom, mert ugyis mindig kerdezgetitek sokan, hogy miert eppen Brisbane-re esett a valasztasunk a koltozeskor. Hat – tobbek kozott – ezekert. (Nem a vizhianyert!!!) De az emberek hozzaallasaert, kedvessegeert, jokedveert, a taj szepsegeert, az idojarasert, Noosa-ert, az Uveghazhegyekert, a tengerert, a lehetosegekert, a jo baratokert. Hat ezert. (Mar megint szentimentalis lettem a vegere?!? Most mar nem nezek tobb nyálas filmet elalvas elott!)

Bunnings off – avagy miert kiraly fejenkent csak egy munkahely :o)

Hat eljott ez a nap is. :o) Ket ev utan tegnap vegre felfuggesztettuk aldasos mukodesunket a Bunningsnal. El se hiszem. Igazabol azert nem leptunk ki teljesen es vegervenyesen, mert igy, hogy alkalmazasban maradtunk, igy tovabbra is hasznalhatjuk a dolgozoi kedvezmenyeket :o), plusz sosem lehet tudni, hogy mit hoz az elet, ugyhogy biztos ami biztos alapon megtartottuk azert statuszunkat, es ha a jovoben megszorulunk es szuksegunk lesz egy kis extra munkara, (=penzre), akkor barmikor visszamehetunk.

Erdekes volt otthagyni oket tegnap. A fonokok nagyon rendesek voltak, megmondtuk oszinten, hogy mi a helyzet, hogy a fo munkahelyunkon probalunk elobbre jutni, es hogy most nem kerunk shiftet 3 honapig, mert mas dolgokra koncentralunk, es mondtak, hogy persze, megertik, semmi gond, minden rendben, szoljunk, amikor vissza akarunk jonni. Jipi. :o) Aztan megmondtuk a kollegaknak is, es nagyon szomorkodtak es az egyik srac meg sirt is. ;o) (Az, amelyik volt is egyszer nalunk kiprobalni a meggylevest, meg aki amugy is mindig meg akar tanulni magyarul, egy fiatal kis 18 eves srac. A meggyleves annyira izlett neki – pedig az teljesen idegen az ittenieknek, a meggyet nem is ismerik eleve, nem is beszelve a belole keszult rozsaszin levesrol… - szoval annyira izlett neki, hogy eljott hozzank megtanulni, hogy hogy kell csinalni, es aztan otthon csinalt a csaladjanak, de senki sem merte megkostolni, ugyhogy egyedul ette meg vegul az egeszet.)

Az biztos, hogy mi is szomoruak vagyunk otthagyni oket, mert amugy nagyon jo es vicces esteket toltottunk ott, csak hát faraszto a ket munka egyutt. Amugy maga a ceg meg a kollegak nagyon jo elmeny volt, es sajnalom, hogy ennek vege. Nagyon sokat tanultunk toluk, angolul is, meg amugy is, hiszen azert minden alkalommal 3-4 orat folyamatosan beszelgettunk mindig mindenfelerol, igy millio olyan informaciohoz jutottunk, amihez amugy esetleg csak evek multan jutottunk volna. (Peldaul a legtobb slang-et ezektol a sracoktol tanultuk, es az oktatasi rendszerrol, ilyesmikrol is toluk tudtam meg a legtobbet.) Nem is beszelve arrol, hogy szereztunk nehany igen jo baratot is (pl. a szerb baratnonk Lidija, de tobben is vannak, csak oket nem ismeritek, mert meg nem irtam roluk a blogon). Szoval osszessegeben nehez szivvel hagyjuk ott oket, de az extra idonek viszont nagyon orulunk, hogy mostantol szabadok az esteink. Igy tudnam osszegezni a helyzetet. :o) Mar el is terveztuk, hogy majd hetente nehany reggelen eljarunk uszni oda a lakopark uszodajaba es onnan megyunk egyenesen dolgozni, a tobbi napokon meg majd setalunk meg biciklizunk estenkent. (Majd ezugyben referalok nehany honap mulva, hogy mennyire tartottuk ezt be…)

Osszefoglalva a dolgokat, hogy valami ertelme is legyen annak, hogy ezt az egeszet beirtam ide: tobb mint 4 eve vagyunk itt most mar, es eddig mindig volt masodik munkank. Most van eloszor, hogy fejenkent csak egy allasban dolgozunk. A helyzet az szerintem, hogy ketsegtelen, hogy nagyon jok itt a korulmenyek, es konnyebb is boldogulni, mint otthon. De azert itt is meg kell dolgozni mindenert, csak esetleg az a kulonbseg, hogy itt ha dolgozol, akkor gyakoratilag barmit elerhetsz, belathato hataridon belul. Ertelemszeruen, minel tobbet dolgozol, annal hamarabb ered el ezeket. Mi eddig ugy gondoltuk, hogy elsokent azt szeretnenk elerni, hogy legyen egy sajat otthonunk, es ezert vallaltunk sok munkat, hogy ezt hamar elerjuk. Most, hogy mar ‘igazi’ munkank van, szakmabeli, megbecsult (viszonylag), most mar hirtelen az ido valt ertekesebbe, es most mar elvezni szeretnenk az eddig elert dolgokat, meg a még elottunk allokat. Ugyhogy most visszaveszunk munkafronton, es most jonnek a pazarlas evei! :o) Na jo, nem egeszen azert, de most kezdjuk majd el igazabol felfedezni az orszagot, most voltunk csak otthon harom ev utan, es most kezdjuk el nem az ara alapjan valasztani a dolgokat, amiket veszunk. Es persze most kezdjuk el latolgatni a befektetesi lehetosegeket is, hogy azert tovabbra is tervezzunk egy kicsit elore. :o)

Mindent egybevetve egyaltalan nem bantuk meg, hogy igy csinaltuk, minden eddigi munkahelyunknek megvolt a hosszutavu ertelme, mindenhonnan tanultunk, kaptunk valamit az extra kereseten kivul is. Nekem az elmult negy evben 6 munkahelyem volt (ebbol 2-3 mindig parhuzamosan), es Balazsnak is 4. Sot, most hogy igy utanaszamolok, neki is 6 volt. Tiszta. Ezalatt rengeteg ismeretre tettunk szert az ausztral elettel, szokasokkal, kulturaval, rendszerrel, minden turoval kapcsolatban million szemszogbol, nem kis mertekben fejlodott az angolunk es egyaltalan az egesz kommunikacionk, es persze a legjobb, hogy széles barati korre tettunk szert mind hazank fiai koreben, mind pedig ausztralok (es egyeb nemzetek fiai) kozott. Nyilvan nem ez az egyeduli udvozito ut, szazmillio modon lehet boldogulni, csak bemutattam egyet.

Hogy valami konnyedebbrol is meseljek, a heten annyi finomat foztunk, hogy csak na! Ugy kezdodott, hogy Tib es Verocs athivtak minket egyik nap vacsorara, es baranyos kuszkuszt foztek, amit mi nem nagyon ettunk még elotte. Se kuszkuszt (cous cous), se baranyt igazan. De ez nagyon finom volt!!!, ugyhogy a hetvegi bevasarlasnal be is szereztunk egy kis kuszkusz-alapanyagot, es baranyt is vettunk grillezesi cellal. (Marmint nem egy egesz baranyt ertelemszeruen, mert az nem ferne be az ajton, nem is beszelve arrol, hogy hogy tudnám rabirni arra, hogy maradjon fent a grill suton es ne ugraljon folyton…) Egy adag kuszkuszt mar megettunk, lecsot csinaltam hozza, fini volt, de meg kicsit gyakorolni kell, es ki kell tapasztalni, hogy mi mindennel lehet vagy kell izesiteni, hogy igazan finom autentikus kuszkusz valjon belole. :o) A baranydarabkakat pedig meggrillezzuk a hetvegen! :o)

Meg mindig tartjuk az ujevi fogadalmunkat az egeszseges eletrol, en jarok szepen gymbe jogyerek modjara, Balazs keszul Poszaval a juliusi maratonra, es nagyon egeszsegeseket eszunk, csomo salata, meg minden. Egyelore nagyon elvezzuk, de majd igazan ertekelhetot nehany honap mulva tudok ezugyben mondani. :o) (De azert elotte majd még irok!)

Kempingezés hegyek
Stradbroke Island

Mar korabban akartam irni az elmult nehany heti kempingezeseinkrol, (most ez a nagy slager nalunk :o), de aztan ugy gondoltam, hogy megvarom, amig elkeszulok a kepek feltoltesevel is. Na, most aztan felraktam a kepeket, ugyhogy johet a beszamolo is. :)

Tamas Andi baratnonk szervezett december elso hetvegejere egy kempingezest Stradbroke Island-re, ok mar tobbszor voltak ebben a kempingben, es gondoltak, hogy most osszehivjak oda a barataikat egy nagy kozos kempingezesre. Nahat ennel jobb otletuk nem is lehetett volna, istenien ereztuk magunkat vegig! (Leszamitva egy kicsit talan az elso napot, mert mivel a kempingezes egy hosszu hetvegenek volt tervezve, pentek-szombat-vasarnapra, ezert a penteket ugy tudtuk csak megoldani, hogy Balazs beteget jelentett a munakhelyen. Ettol persze teljesen lelkibeteg lett az oszinte kis lelke, de aztan ahogy elertuk a tengerpartot, ez az erzes nyom nelkul elmult benne azt hiszem. Lehet, hogy mar a kompon is elmult... :o)

Stradbroke Island azert is tok jo, mert egyreszt viszonylag kozel van Brisbane-hez (Gold Coastrol visz at a szigetre a komp egy jo 40 perc alatt), de azert megsincs annyira kozel, hogy tul zsufolt legyen. (Mivel maga az atkeles a kompon a kocsival viszont nem olcso mulatsag, szoval nincs teletomve a hely.)

Point Lookout-tol nem messze volt a kemping, egy festoi tengepart mogotti fas reszen, gyonyoru volt, nem is lehet leirni, inkabb csatolok nehany kepet. :o)

Mar egesz heten lazban egtunk egyebkent a kempingezes miatt, de keszulodni nem nagyon volt idonk, csak az utolso este mentunk el egy kemping boltba bevasarolni ezt-azt, ami meg hianyzik. Gyakrolatilag MINDENunk hianyzott, csak egy kicsi kutyaol satrunk volt, meg ket halozsakunk, ennyi. De most aztan elmentunk, es jol beszereztunk mindenfele egyebet, kemping gazsutot, polifom matracot, kemping tojastartot (ez nagyon fontos, mert minden reggel tojast sutottunk reggelire), hutotaskat, kemping edenyeket, stb. Fu, tiszta karacsony erzesunk volt, amikor kijottunk a kempingboltbol a szazezer uj kis szerzemennyel! :o))) Alig vartuk a masnapi indulast!

A feljebb vazolt okok miatt osszefogtunk Hadnagy Janiekkal, es kozosen mentunk az o kocsijukkal, es osztottuk a komp koltsegeket, ami igy aztan anyagilag nagyon jol jott ki, viszont sajnos az eredetileg tervezett cuccok felet sem tudtuk elvinni. :o( (Meg persze ok sem szegenyek, pedig aztan ugy megtomtuk az autot, hogy csak na!) De azert igy is kiraly volt minden, es nem hianyzott semmink.

A tarsasag isteni volt, Kolbaszos Nagy Feri baratunk kimondhatatlanul finom birka paprikast kanyaritott az egyik este a csapatnak bogracsban, de vittunk szalonnat, tepertot, palacsintat, kakaot, miegymast, mindenfele hazait. :o) Mindket este hajnalig beszelgettunk - illetve csak a tobbiek, mert minket mindket nap eleg hamar elnyomott az alom, viszont kompenzalas keppen mar reggel 5-kor kuruttyoltunk. :o)

Balazsek kimentek egyik delutan boogie boardozni, ezt igyekeztem megorokiteni. Elozo este pedig elmentunk a partra setalni Balazzsal, nem furodtunk, mert elegge viharos volt a tenger, ami viszont kivalo alkalomnak bizonyult egy eletmento csapatnak a gyakorlatozasra, hogy megtanuljak, hogyan kell menteni a viharos tengeren. Kemeny volt! :o)

Ugyanekkor talaltunk egy barna tavat is , (ami allitolag azert barna, mert a kornyekbeli teafak szinezik meg a vizet, tehat gyakorlatilag egy oriasi tea lett a tobol...), nagyon erdekes szinei vannak, de azert belemenni nem mertunk.

Jartunk tovabba egy nagyon kiserteties tajon is, ami tok ugy nezett ki, hogy minden pillanatban arra szamitottam, hogy mindjart rankugrik egy krokodil valahonnan, a hollywoodi horrorfilmekben pontosan ilyen tajon szoktak megtamadni a verszomjas krokodilok a gyanutlan hosnoket...

Ja, a tortenet illo befejezesekent pedig a kemping utan hetfon, amikor visszamentunk munkaba, Balazs ugye gyonyoru barnara sult a nagy 'betegallomanyban', es ennek oromere egesz nap 'sunstroke'-nak (napszúrásnak) szolitottak a kollegai... ;o)

IMBIL es a szarvasos Borumba Deer Park

Ket het mulva ujra szedtuk a satorfankat es mentunk kempingezni, ezuttal a Glass House Mountain-be. Ezt most Hadnagy Jani baratunkek szerveztek az o torzshelyukre. A tarsasag osszetetele valtozott egy kicsit, de a hangulat most is jo volt! :o)

Ez most egy hosszabb kemping lett volna a karacsonyi szunetben, de mivel Balazs dolgozott a ket unnep kozott, ezert mi csak pentek este tudtunk menni. Mire odaertunk a kis hegyi faluba (Imbil) , mar korom sotet volt, es fogalmunk sem volt, hogy hol is van a kemping, ugyhogy csak mentunk a fouton, remelve, hogy majd csak lesz valami jelzes... De nem nagyon volt. Mar messze elhagytuk a falut, es ott tartottunk, hogy Balazs azt mondta, hgoy ha 5 km-en belul nem lesz semmi, akkor visszafordulunk, visszamegyunk a faluba, es erdeklodunk a pentek este lévén addigra mar magukat egeszen biztosan matt reszegre ivo helyiektol... Hal'Istennek erre vegul nem kerult sor, mert eppen 5 km mulva lattunk az ut szelen egy kis fa tablacskat, hogy Deer Park arra. Ugyhogy fellelegeztunk, hogy jipi, megvan a kemping. Az igazi kihivas azonban csak ezutan kezdodott, ugyanis ez varakozasainkkal ellentetben egy eleg nagy kempingnek bizonyult, es meglehetosen remenytelennek tunt a tarsasag mar ott levo felenek felkutatasa a korom sotetben... Mindenesetre elindultunk a kempingben az uton szepen lassan korbe a kocsival, es probaltunk fulelni, hogy hol beszelnek magyarul... Igy 'autokaztunk' vagy egy 10-15 percet, aztan ugy gondoltuk, hogy lesz ami lesz, most mar lesatorozunk valahol, aztan majd reggel megkeressuk a tobbieket. Kimentunk az egyik ut vege fele, es csodak csodaja, a tobbiek is epp ott taboroztak! :) Nagyon orultunk, felvertuk a satrat, kaptunk isteni szarvasporkoltot vacsorara, amit ott foztek a tobbiek bogracsban, aztan Activity-ztunk a tuz korul, majd ugy aludtunk reggelig, mint a bunda.

Reggel felebredtunk, kijottunk a satorbol, es koros-korul szarvasok legelesztek! Hihetetlen volt! Persze a kemping el van keritve a vadaktol, de mivel mi a kerites mellett vertuk fel a satrunkat, a szarvasok megis csak ott legelesztek mellettunk! Allat volt! Meg is lehetett oket simogatni!!! A gyerekek elmeseltek, hogy mar az elmult napokban is ott voltak a szarvasok, es ok el is neveztek oket, meg minden. Olyan igazi pottyos, szoros agancsu dam szarvasok voltak, (amilyenek a Mikulas szanjat huzzak), nagyon aranyosak voltak, nem gyoztem oket simogatni.

Masnap aztan mindenki elindult haza, ugyhogy mi is leszedtuk a satrat, es egy kis kirandulasra indultunk ott a kornyeken. Megneztuk a Borumba Dam-et, es Imbilt is, ami igy nappali vilagossagban sokkal baratsagosabbnak bizonyult, mint elozo ejjel... :o)

Tovabbi kepek itt, a megfelelo galeriaban.

Társaság-update

Ja, es egy kis 'update' a tarsasag babairol: Beninek most mar 6 foga van (4 felul, 2 alul), es mar maszik, es all is! Gyakorlatilag odamaszik barmihez illetve barkihez, amit eleg stabilnak gondol, es semmi perc alatt mar fel is huzza magat allohelyzetbe. Tunderi. :o)

A csapat masik babaja, Borika is mosolyog es 'dumal' mar folyton, Anett nemreg meselte, hogy mostanaban leginkabb hutomagneseknek es a furdoszobai kis gumiallatokkal baratkozik Borika, es rendszeresen elmeseli nekik a napi torteneseket. :o)

Hogy a fozes se maradjon ki teljesen, el kell mondjam, hogy a mult heten szilvasgomboc fozesre adtam a fejem, miutan a csalad magyarorszagi resze meselte, hogy milyen finom szilvasgombocot ettek, en se birtam tovabb. Talaltam egy isteni receptet a mindmegetten, ami nagyon gyorsan megvan, es nagyon finom lett, Balazs is dicserte. Az egyetlen 'hiba' benne, hogy itt nincs az a finom voros magvavalo szilva, mint otthon, hanem itt inkabb csak azok az oriasi, ringloszeru szilvak vannak, amik viszont nem olyan izletesek, raadasul oriasiak is. De vegul ennek egy kisebb verziojabol, az otthoni potyoka (vagy fosoka) nevre hallgato szilvabol csinaltam, ami viszont kicsit savanykasabb lett, mint a rendes voros, de ezen egy kis fahejas cukorral vegul is lehetett segiteni. :o) Jo lett na. :o)

Ujevi fogadalmak es a piac

Ujevkor a kovetkezo fogadalmakat tettuk Balazzsal (igazabol nem is 'fogadalom' volt, csak atbeszeltuk az elmult evet, megprobaltuk megtervezni az elottunk allot, es a kovetkezokre jutottunk):

Ebben az evben megprobalunk sokkal tobb idot tolteni egymassal, 'quality time'-ot, ahogy itt mondjak, azaz ertekes idot, tobbet jarunk kirandulni, kempingezni, es tobb idot szanunk kozos nyaralasra, hosszuhetvegekre, ilyesmikre.

A masik lenyeges pedig, hogy ismet valtoztatunk az etkezesunkon, bar mar eddig is egeszsegesen etkeztunk a szonak abban az ertelmeben, hogy nem ettunk sok zsirosat, nem ettunk sok szenhidratot, sok gyumoclsot-zoldseget ettunk, megittuk a napi 2 liter folyadekot, meg minden, de most erot vett rajtam az organikus laz, es most szeretnem, ha csak olyanokat ennenk, amiket a piacon, kistermeloktol veszunk, es nincs telenyomva hormonnal es minden egyeb vacakkal, amitol amugy is faj a hasam, szoval probalunk ovakodni a muanyag kajaktol.
(Az en szokasos na-iden-aztan-mar-tuti-biztos-hogy-lefogyok fogadalmamat mar nem is emlitem...)

Ennek oromere ma el is mentunk egy kollegam altal ajanlott organikus (=bio) piacra, ami tolunk kabe egy jo oranyi autokazasra volt, a Sunshine Coast-tol nyugatra a Glass House hegyekben. Sajnos nem ertunk oda idoben, (7-tol 12-ig van piac minden szombaton, mi olyan 11 korul ertunk ki, mert elotte a szerelohoz kellett vinni az autot), szoval az aru egy resze mar vagy elkelt, vagy mar elpakoltak. De azert meg igy is volt kinalat boven, bar szerintem ez nem az organikus piac volt, hanem a sima farmer's market. Meg kell mondjam, hogy nem olcso, de legalabb jo. Meg lehetett kostolni a gyumolcsoket, vettunk is isteni edes feher belu nektarint, es voros belu szilvat, negy hatalmas mangot, es nehany paradicsomot. Mindezert fizettunk 17 dollart. Ez meg itteni viszonylatban sem mondhato olcsonak, de legalabb jo minosegu aru volt, es nem muanyag, izetlen, zolden szedett, hormonnal novesztett, gazzal erlelt fajta, amelyik kivulrol szep, de amugy se ize, se buze. Remelem... ;o)

Vettunk Balazsnak ket viragot is :o), olyan nagy trombitavirag bokrokat a kertunkbe (persze ezek most meg tok kicsik, de majd megnonek), amilyeneket otthon lattunk, ez lett neki a vasarfia. Neki nem volt nagy indittatasa ket orat autozni szombat reggel nehany csaffadt zoldsegert, de azert jo gyerek volt, es szo nelkul elvitt, de most igy, hogy o is kapott valami kis vasarfiat, igy mar lelkesebb kicsit, es megyunk jovo heten is. :o)
(Ez a trombitavirag itt jobbra, de ez a kep meg nem a mienkrol keszult, a mienk meg icuripicuri tenyleg.)

A piac amugy erdekes volt, mert en mar nagyon regota vagytam olyan igazi otthoni fajta 'piac-elmenyre', de valahogy itt nem ismerik azt a fajta intezmenyt, ugy tunik. Legalabbis en meg nem talaltam meg... (Ha valaki tud itt Brisbane kornyeken olyan igazi Lehel teri, vagy Istvan teri piachoz hasonlo zoldseg-gyumolcs-hus piacot, sikitson pliz.) Szoval ez se olyan volt persze, de azert nem volt rossz. Az viszont nagyon tetszett, hogy pl. ki volt irva a barackoknal, hogy 8 db 5 dollar. Es akkor szepen osszeszedtem a 8 darabot, odaadtam a fickonak, beletette a zsakba, es beletett meg vagy 3-4-et, mondvan, hogy hat nem valami nagyok most a barackok, ugyhogy ad nehany extrat. :o) Kedves volt tole, mert igazabol mar nem kellett 'eladnia' nekem magat, hiszen mar megvettem volna azt a 8-at is annyiert, szoval rendes volt. Ugyanigy jartam a paradicsomosnal is, hogy adott egy extrat a ficko, es azt a parat, amit kertem, azt is olyan gonddal valogatta, egyesevel megtorolgette oket, meg minden. Maga az elmeny ossze se hasonlithato azzal, amikor az ember bemegy a Coles-ba a masik szaz ember melle, es ugy vasarol. Itt tobb volt a 'szemelyes elmeny'.

Szoval ezek voltak a nagy fogadalmaink. Kulonben ez a 'vissza a termeszethez' elmelet eleg nagy reneszanszat eli most, egyre masra latni az ujsagokban-teveben ilyen temaju musorokat, hogy mi minden borzalmakat csinalnak a nagyobb bevasarlo kozpontok a zoldseg-gyumolcsokkel. (Otthon a hussal valo csalas most a nagy 'divat', nalunk arra meg nem derult feny.)

BUEK mindenkinek! :o)